Recep Tayyip Erdogan Törökország legtehetősebb emberei közé tartozik. Mint a német Spiegel magazin legutóbbi számában írja, személyes vagyonát több mint százmillió euróra becsülik. Rejtély azonban, miként tett szert ekkora pénzre. Isztambuli polgármesteri, majd miniszterelnöki, illetve államfői járandósága messze nem volt elegendő erre. Bírálói szerint az ok: korrupció.
Az Európai Oknyomozó Hálózat (EIC) kutatásaiból kiderül, hogy az Erdogan-klán olyan szerződést kötött, amely önmagában hozott a konyhára több mint 20 millió dollárt. S mindez azt bizonyítja, amely a Gülen-hálózat által néhány éve kiszivárogtatott lehallgatott hangfelvételekből is kitűnt: Törökország igazi kleptokráciává vált, ahol a hatalmon lévők elvesztették a mértéket. Ez a folyamat tehát már jóval azelőtt elkezdődött, hogy Erdogan több mint negyvenezer embert küldött a börtönbe és több mint százezret menesztett munkahelyéről. Az Egyesült Államokban élő prédikátor, Fethullah Gülen nem amiatt vált a rendszer első számú ellenségévé, mert – ahogy a hatalom állítja – kitervelte a tavaly július 15-i puccskísérletet (erre egyetlen bizonyítékkal sem szolgáltak), hanem azért, mert ő volt az, aki igazolni tudta, hogy Erdogan és családja nem éppen törvényes eszközökkel tesz szert bevételre.
A jelenlegi török elnök már akkor megcsapolta az állam pénzét, amikor miniszterelnökként Európa még reformerként tekintett rá. Erdogan az első komoly győzelmet még 2008 júliusában aratta az igazságszolgáltatás előtt, amikor a török alkotmánybíróság nem döntött pártja, az AKP betiltása mellett. Ez kulcsmomentum volt, mert mindezek után Erdoganék mind nagyobb energiákat fektettek a családi vagyon gyarapításába.
A klánt az üzbég hajógyáros, az azeri származású Mübariz Mansimov segítette ebben, akitől a család 2008-ban vette meg az Agdash nevű olajtankert. Ez akkor szinte teljesen új volt, egy évvel korábban készült el egy orosz gyárban. Mansimov és Erdogan között szoros üzleti kapcsolat alakult ki. Az azeri férfi a Szovjetunió összeomlása idején az állami hajótársaságnál dolgozott. Nem sokkal később alapította meg saját vállalatát, a Palmalit. Ma mintegy száz hajó tulajdonosa. Saját állítása szerint a Fekete-tengeren zajló olajkereskedelem kétharmadát tartja ellenőrzése alatt. Januárban személyesen is jelen volt Donald Trump amerikai elnök beiktatásán.
Mansimov mintegy húsz éve terjesztette ki érdekeltségeit Törökországra, 2006-ban pedig felvette a török állampolgárságot. Azzal henceg, hogy erre maga Erdogan kérte. „A tiszteletreméltó miniszterelnök azt kérdezte tőlem: miért nem akarsz török állampolgár lenni?” – árulta el török médiumoknak.
Az azeri vállalkozó és Erdogan családja között egy bonyolult gazdasági mechanizmus alakult ki – írja a Spiegel. Ez az úgynevezett Málta-aktákból derül ki, amelyet az EIC kutatói tártak fel. Mansimov 2007-ben bízta meg az orosz United Shipping nevű gyárat az Agdash nevű hajó gyártásával. Ezért 18,4 millió dolláros hitelt vett fel a litvániai Parex banktól. A pénzintézet arról volt ismert, hogy - feltételezések szerint - despoták, oligarchák pénzét mosta tisztára. Mindeközben Erdogan sógora az adóparadicsomként ismert Man-szigeten regisztrált be egy céget. Ziya Ilgen, aki egykor tanár volt, ritkán bukkan fel a nyilvánosság előtt. Ő a színfalak mögött intézi a család titkos pénzügyeit. Ilgen mellett az akkori kormányfő testvére, Mustafa és fia, Burak bukkant fel többször a szigeten. Ők hozták lére a Bumerz Limited nevű céget (a BU Burakot, az ER Erdogant, a Z Ziyát takarta, így jött létre a mozaikszó.) Erdogan számára a politika éppen úgy családi ügy, mint az üzlet. Kisebbik fia, Bilal egy korrupcióval vádolt alapítványt irányít. 2014-ben hangfelvételek tűntek fel az interneten, amelyen Erdogan felszólítja gyermekét arra, hogy vigyen el a házból több millió dollárnyi fekete pénzt. Erdogan másik sógora, Berat Albayrak szintén mélyen érintett a politikában és a gazdaságban. Mielőtt 2015-ben energiaügyi miniszter lett, azon mesterkedett, hogy az általa irányított vállalat megkerülje az adótörvényeket.
Az United Shipping orosz gyár 2007 őszén készítette el a hajót, amely 2008 októberében került a Bumerz Limitedhez. Mansimov vállalta, hogy a Parexnek visszafizeti a hitelt, ami arra utal, hogy a hajót ajándékba adta Erdoganéknak. Mansimov azonban bérbe vette azt azután is, hogy átadta az akkori kormányfőhöz köthető cégnek, méghozzá úgy, hogy azért 2015 októberéig 21 millió dollárt fizetett. A vállalkozó kapott azért némi ellenszolgáltatást: kiépíthette a milliárdosok klubjának is nevezett bodrumi jachtkikötőt, ahol már Károly brit herceg és Bill Gates, a Microsoft alapítója is feltűnt. Mansimov részvényese annak a Socar nevű azeri olajcégnek, amely a Baku-Tbiliszi-Ceyhan olajvezeték kiépítésében is érdekelt.
