Előfizetés

Donald Trump nagy döntések előtt

E.É.
Publikálás dátuma
2017.05.30. 07:33
FOTÓ: REUTERS/Christian Hartmann
Washingtonban arra számítanak, Donald Trump a napokban bejelenti döntését arról, kivonul-e az Egyesült Államok a 2015-ös párizsi klímamegállapodásból.

Az amerikai elnök szombaton Twitteren legalábbis e hétre ígérte a döntést. Az Axios amerikai portál szerint már meghozta a döntését, s közölte is Scott Pruittal, az amerikai környezetvédelmi ügynökség, az EPA vezetőjével, s más munkatársaival. A Los Angeles Times viszont James Mattis amerikai védelmi minisztert idézte, aki szerint Trump még teljesen nyitott a kérdésben.

A G7-csúcs zárónyilatkozatában külön kiemelték, hogy Washington miatt nem sikerült közös álláspontra jutni. Trump korábban, Emmanuel Macron francia elnöknek azt mondta, nagy nyomás nehezedik rá odahaza, hogy mondja fel a megállapodást. Ha megteszi, az Egyesült Államok Szíriához és Nicaraguához csatlakozik, e két állam nem látta el aláírásával az egyezményt. A megállapodást 195 ország írta alá, s közülük 145 már ratifikálta is. Az aláírók a szerződés életbe lépése után három évig nem léphetnek ki. Az Egyesült Államok a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátója, visszalépése jelentősen visszaveti a nemzetközi erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés növekedését az iparosodás előtti időkhöz viszonyítva 2 százalék alatt tartsák.

Trump azt ígérte, a héten a klímaügyekre koncentrál, de alighanem a kaotikus fehér házi helyzet miatt fáj a feje. Legújabb Twitter-üzeneteiben ismét a médiát támadta, azt írta: „Véleményem szerint a Fehér Házból jövő sok kiszivárogtatás kitalált hazugság, amelyet a hazug média terjeszt”. Noha az elnök igyekszik lekicsinyelni a kiszivárogtatások jelentőségét, a Fehér Házban nagy az idegesség. Várhatóan jelentősen átalakítják Trump fehér házi stábját. Jonathan Karl, az ABC News fehér házi tudósítója az elnök környezetéből úgy értesült, többen javasolják, hogy az FBI-vizsgálat célkeresztjébe került Jared Kushner, az elnök veje és legbizalmasabb tanácsadója vonuljon háttérbe, akár menjen hosszabb szabadságra.

Miközben John F. Kelly, Trump belbiztonsági minisztere úgy nyilatkozott, hogy a Kushner ellen felhozott vád, miszerint az átmenet időszakában (amikor még Obama volt az elnök) azt javasolta az orosz nagykövetnek, hogy titkos kommunikációs csatornát hozzanak létre, nem olyan különös dolog, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt igazgatója, Michael Hayden a CNN-nek nyilatkozva ugyanezt rendkívül súlyosnak ítélte. „Micsoda tudatlanság, káosz, gőg, gyanakvás, megvetés kell ahhoz, hogy valaki úgy gondolja, helyes ötlet ezt felvetni az orosz nagykövetnek” – mondta Hayden, nem zárva ki, hogy egyszerűen Kushner naivitásáról volt szó, bár, mint mondta, „ez sem különösen megnyugtató”.

A The Washington Post információi szerint a Fehér Ház a korábbiaknál jóval agresszívebben akar szembeszállni az kiszivárogtatások áradatával. Trump arra készül, hogy újra korábbi tanácsadóihoz forduljon, így nem zárják ki, hogy tavaly menesztett kampányfőnöke, Corey Lewandowski állást kap az elnök mellett. Steve Bannon, a Breitbart portál volt főnöke vezetésével felállítanának egy válságstábot, amely kizárólag az elnök emberei ellen folyó vizsgálatokkal foglalkozna. Ezt a módszert alkalmazta egyébként Bill Clinton is a Lewinsky-botrány idején. Trumpnak több utazást, országjárást szerveznének, hogy a folytonos bírálatoktól frusztrált elnöknek legyen sikerélménye, találkozhasson választói bázisával. Nem tettek le arról, hogy véget vetnek a naponkénti fehér házi sajtótájékoztatók gyakorlatának, s a munkával nehezen birkózó Sean Spicer szerepe is csökkenne.

Engedményre nem, párbeszédre készen áll Macron

Gál Mária
Publikálás dátuma
2017.05.30. 07:32
Minden bizonynyal Putyin is látta a hét végi szicíliai G7-csúcson készült elhíresült Macron–Trump kézfogás fotóját. Először megs
Franciaország új elnöke Versailles-ban a Nagy-Trianon palotában fogadta Vlagyimir Putyint. Az orosz elnök volt Emmanuel Macron első magas rangú külföldi vendége.

Emmanuel Macron első külföldi útja Berlinbe vezetett, Angela Merkelhez, első külföldi vendége viszont az önmagát egyre mélyebb nemzetközi elszigeteltségbe taszító Vlagyimir Putyin volt. Bár Macron minden felmérés szerint igencsak nagy népszerűségnek és bizalomnak örvendő francia elnök, Versaillesben mégis tiltakozók gyűltek a palota elé.

Már a bejelentés is a meglepetés erejével hatott, hogy az alig három hete államfővé választott Emmanuel Macron fogadja Vlagyimir Putyint. A francia-orosz kétoldalú kapcsolatok ugyanis hónapok óta történelmi mélyponton vannak. Az orosz elnök tavaly októberben is készült Franciaországba, ám miután Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsában megvétózta a francia határozatot Aleppó kapcsán, az Elysée-palota csak Szíriával kapcsolatos munkatalálkozót javasolt Putyinnak és kizárt minden más programot, amin Francois Hollande volt elnök részt vett volna, a Kreml lemondta a vizitet. Akkor Putyin a Párizs szívében épült orosz ortodox katedrális új épületének felszentelésén vett volna részt.

A Macron megválasztásával zárult kampány tovább fokozta a Párizs és Moszkva közötti feszültséget. Putyin hivatalában fogadta márciusban Marine Le Pent, és egyáltalán nem volt titok, hogy Moszkva a szélsőjobboldali jelölt győzelmét szeretné. Felmerült a gyanú, hogy a Nemzeti Frontot anyagilag is támogatja Moszkva és, hogy a Macron lejáratását célzó kiszivárogtatás mögött orosz hackerek állnak. Ekkor Macron még azzal vádolta Oroszországot, hogy „hibrid stratégiát követ, ami a katonai megfélemlítést ötvözi az információs háborúval”, kampányrendezvényéről pedig több orosz médiaorgánumot kitiltott stábja.

Putyin ezúttal Nagy Péter cár 1717-es párizsi útjának évfordulóján rendezett versailles-i kiállítás kapcsán találkozott francia kollégájával. Macron már a szicíliai G7 csúcson jelezte, kemény tárgyalásokra készül az orosz elnökkel és előrelépésnek tartja, hogy a párbeszéd egyáltalán létrejön. Azt hangsúlyozta, hogy ez a párbeszéde elengedhetetlen, hiszen számos nemzetközi probléma megoldhatatlan Oroszország nélkül. Leszögezte, Ukrajna kérdésében semmilyen engedményre nem hajlandó. A találkozót követő sajtótájékoztatót nagy érdeklődés övezte, több mint 350 újságíró kért akkreditációt az eseményre. Amint arra számítani lehetett, az államfők elsősorban Ukrajnáról és Szíriáról tárgyaltak.

Macron hangsúlyozta, hogy a Francois Hollande elnöksége idején az ukrajnai válság megoldása érdekében kezdődött francia diplomáciai erőfeszítések folytatódni fognak az úgynevezett normandiai formátumban. Pontos dátumot ugyan nem mondott, de jelezte, a következő hetekben újabb négyes (a német kancellár, ukrán, orosz és francia államfő) találkozóra kerül sor. Szíria kérdésében igencsak kategorikus bejelentést tett a francia államfő. Párizs erősíteni kívánja a francia-orosz partnerséget a terrorizmus elleni harcban Szíriában, de mint fogalmazott, van egy vörös vonal – a vegyifegyverek használata, és azonnali megtorlásra számíthat bárki, aki vegyifegyverhez nyúl Szíriában.

Eurómilliókat csúsztattak Erdoganék zsebébe

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2017.05.30. 07:31
Az elnök híveit nem érdekli, mennyit tulajdonít el kedvencük FOTÓ: REUTERS/MURAD SEZER
Különleges csatornákon folyik a pénz a török elnök családjának zsebébe. Ankarában az utóbbi tíz évben csúcsra járatták a kleptokráciát.

Recep Tayyip Erdogan Törökország legtehetősebb emberei közé tartozik. Mint a német Spiegel magazin legutóbbi számában írja, személyes vagyonát több mint százmillió euróra becsülik. Rejtély azonban, miként tett szert ekkora pénzre. Isztambuli polgármesteri, majd miniszterelnöki, illetve államfői járandósága messze nem volt elegendő erre. Bírálói szerint az ok: korrupció.

Az Európai Oknyomozó Hálózat (EIC) kutatásaiból kiderül, hogy az Erdogan-klán olyan szerződést kötött, amely önmagában hozott a konyhára több mint 20 millió dollárt. S mindez azt bizonyítja, amely a Gülen-hálózat által néhány éve kiszivárogtatott lehallgatott hangfelvételekből is kitűnt: Törökország igazi kleptokráciává vált, ahol a hatalmon lévők elvesztették a mértéket. Ez a folyamat tehát már jóval azelőtt elkezdődött, hogy Erdogan több mint negyvenezer embert küldött a börtönbe és több mint százezret menesztett munkahelyéről. Az Egyesült Államokban élő prédikátor, Fethullah Gülen nem amiatt vált a rendszer első számú ellenségévé, mert – ahogy a hatalom állítja – kitervelte a tavaly július 15-i puccskísérletet (erre egyetlen bizonyítékkal sem szolgáltak), hanem azért, mert ő volt az, aki igazolni tudta, hogy Erdogan és családja nem éppen törvényes eszközökkel tesz szert bevételre.

A jelenlegi török elnök már akkor megcsapolta az állam pénzét, amikor miniszterelnökként Európa még reformerként tekintett rá. Erdogan az első komoly győzelmet még 2008 júliusában aratta az igazságszolgáltatás előtt, amikor a török alkotmánybíróság nem döntött pártja, az AKP betiltása mellett. Ez kulcsmomentum volt, mert mindezek után Erdoganék mind nagyobb energiákat fektettek a családi vagyon gyarapításába.

A klánt az üzbég hajógyáros, az azeri származású Mübariz Mansimov segítette ebben, akitől a család 2008-ban vette meg az Agdash nevű olajtankert. Ez akkor szinte teljesen új volt, egy évvel korábban készült el egy orosz gyárban. Mansimov és Erdogan között szoros üzleti kapcsolat alakult ki. Az azeri férfi a Szovjetunió összeomlása idején az állami hajótársaságnál dolgozott. Nem sokkal később alapította meg saját vállalatát, a Palmalit. Ma mintegy száz hajó tulajdonosa. Saját állítása szerint a Fekete-tengeren zajló olajkereskedelem kétharmadát tartja ellenőrzése alatt. Januárban személyesen is jelen volt Donald Trump amerikai elnök beiktatásán.

Mansimov mintegy húsz éve terjesztette ki érdekeltségeit Törökországra, 2006-ban pedig felvette a török állampolgárságot. Azzal henceg, hogy erre maga Erdogan kérte. „A tiszteletreméltó miniszterelnök azt kérdezte tőlem: miért nem akarsz török állampolgár lenni?” – árulta el török médiumoknak.

Az azeri vállalkozó és Erdogan családja között egy bonyolult gazdasági mechanizmus alakult ki – írja a Spiegel. Ez az úgynevezett Málta-aktákból derül ki, amelyet az EIC kutatói tártak fel. Mansimov 2007-ben bízta meg az orosz United Shipping nevű gyárat az Agdash nevű hajó gyártásával. Ezért 18,4 millió dolláros hitelt vett fel a litvániai Parex banktól. A pénzintézet arról volt ismert, hogy - feltételezések szerint - despoták, oligarchák pénzét mosta tisztára. Mindeközben Erdogan sógora az adóparadicsomként ismert Man-szigeten regisztrált be egy céget. Ziya Ilgen, aki egykor tanár volt, ritkán bukkan fel a nyilvánosság előtt. Ő a színfalak mögött intézi a család titkos pénzügyeit. Ilgen mellett az akkori kormányfő testvére, Mustafa és fia, Burak bukkant fel többször a szigeten. Ők hozták lére a Bumerz Limited nevű céget (a BU Burakot, az ER Erdogant, a Z Ziyát takarta, így jött létre a mozaikszó.) Erdogan számára a politika éppen úgy családi ügy, mint az üzlet. Kisebbik fia, Bilal egy korrupcióval vádolt alapítványt irányít. 2014-ben hangfelvételek tűntek fel az interneten, amelyen Erdogan felszólítja gyermekét arra, hogy vigyen el a házból több millió dollárnyi fekete pénzt. Erdogan másik sógora, Berat Albayrak szintén mélyen érintett a politikában és a gazdaságban. Mielőtt 2015-ben energiaügyi miniszter lett, azon mesterkedett, hogy az általa irányított vállalat megkerülje az adótörvényeket.

Az United Shipping orosz gyár 2007 őszén készítette el a hajót, amely 2008 októberében került a Bumerz Limitedhez. Mansimov vállalta, hogy a Parexnek visszafizeti a hitelt, ami arra utal, hogy a hajót ajándékba adta Erdoganéknak. Mansimov azonban bérbe vette azt azután is, hogy átadta az akkori kormányfőhöz köthető cégnek, méghozzá úgy, hogy azért 2015 októberéig 21 millió dollárt fizetett. A vállalkozó kapott azért némi ellenszolgáltatást: kiépíthette a milliárdosok klubjának is nevezett bodrumi jachtkikötőt, ahol már Károly brit herceg és Bill Gates, a Microsoft alapítója is feltűnt. Mansimov részvényese annak a Socar nevű azeri olajcégnek, amely a Baku-Tbiliszi-Ceyhan olajvezeték kiépítésében is érdekelt.