Oktatás, egészségügy - Ezekről szavaztak az Országgyűlésben

A parlament a keddi szavazások során elfogadta a kormány oktatási és egészségügyi csomagját, egyértelműsítette a részarány-földtulajdonok meghatározását, pontosította az élelmiszerláncok felügyeletét szabályozó törvényt, és a takarékszövetkezeti integráció hatékonyságát segítő változtatásokról döntött, majd új törvényt fogadtak el a választottbíráskodásról.

A parlament határozott a kormány aktuális oktatási és egészségügyi törvénymódosító csomagjáról. A képviselők 134 igen szavazattal, 30 nem ellenében fogadták el az emberi erőforrások miniszterének egészségügyi javaslatát, valamint 112 igen szavazattal, 56 nem ellenében az oktatási tárgyú változtatásokat. Az egészségügyi törvénymódosítások egyebek mellett további változtatásokat tartalmaznak az elektronikus vények bevezetéséhez, illetve a transzplantációs várólistára történő jelentkezéshez. Az oktatási témájú változtatások egyike a közszolgálati ösztöndíjas hallgatók és a magyar állami ösztöndíjas hallgatók egységes nyilvántartási rendszerét hozza létre.

A parlament módosította a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló törvényt annak érdekében, hogy egyértelműbbé váljanak a részarány-földtulajdon helyének meghatározása során kialakítható területnagyságok. A képviselők 113 igen szavazattal, 36 nem ellenében és 19 tartózkodás mellett fogadták el a földművelésügyi miniszter földügyi törvénymódosító javaslatát. Az elfogadott változtatások érintik a termőföld védelméről szóló jogszabályt is, a módosítás pedig kimondja, hogy a földvédelmi járulék a központi költségvetést illeti meg.

Az Országgyűlés több helyen változtatott az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényen. A változtatások kötelezővé tették a közétkeztetést végző létesítmények élelmiszer-higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi szempontok szerinti, valamint táplálkozás-egészségügyi minősítését. A képviselők 131 igen szavazattal, 36 nem ellenében fogadták el a kormány javaslatát. A változtatások felhatalmazták a főállatorvost országos és helyi járványvédelmi központ felállítására állatjárvány kitörése vagy annak gyanúja esetén. A módosítások érintik továbbá a próbavásárlásra, a helyszíni ellenőrzés költségeire, a felügyeleti díj megfizetésére, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által hozható szankciókra vonatkozó részletszabályokat is.

A parlament több olyan változtatást is elfogadott, amelyek a kormány szándéka szerint szorosabbá és mérethatékonyabbá tehetik a szövetkezeti hitelintézetek integrációját. A képviselők 113 igen szavazattal, 36 nem ellenében, 19 tartózkodás mellett fogadták el Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter erről szóló javaslatát. A változtatások az integráció hatékonyabb irányítása érdekében egyértelműen elkülönítik a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének prudenciális és a Központi Bank üzleti funkcióit.

Az Országgyűlés hat közlekedési tárgyú törvény részletszabályain is módosított a nemzeti fejlesztési miniszter kezdeményezésére. A képviselők 131 igen szavazattal, 31 nem ellenében és 5 tartózkodás mellett fogadták el Seszták Miklós javaslatát. A változtatások kiterjednek a közúti közlekedésről szóló jogszabály mellett a közúti közlekedési nyilvántartásról, a gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztéséről, a vasúti közlekedésről, a személyszállításról valamint az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvényekre.

A kultúra minden területére kiterjesztette és definiálta az alapellátás fogalmát a parlament a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény módosításával. A változtatásokat 113 igen szavazattal, 36 nem ellenében, 19 tartózkodással fogadták el a képviselők. Célként rögzítették, hogy minden magyar ember hozzáférjen a kulturális értékekhez, ezzel erősödjön a magyar identitás, kibontakozzanak a terület jóléti, társadalomfejlesztő és gazdasági teljesítményt fokozó hatásai. A muzeális területen pontosították a megyei intézményekben végzett állami feladatok körét, csökkentették az adminisztrációt, nagyobb hangsúlyt kapott a nemzetiségi programok bemutatása, és bővült a szakmai munkát megalapozó dokumentumok köre. A könyvtárak esetében képzések szervezésére, díjak adományozásának szakmai előkészítésére vonatkozó módosításokat fogadtak el, emellett a megyei intézmények elnevezés megyei hatókörűre módosul.

Változik a víziközmű-törvény

A védett vízfogyasztói körnek egy évben csak egyszer kell megkérni a jogosultságot - ezt is célozza a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosítása, amelyet kedden 113 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 19 tartózkodás mellett fogadott el a Ház a kormány kezdeményezésére. A módosítás a víziközmű-beruházások jobb minőségű megvalósítását is szolgálja - a rezsicsökkentés politikájának fenntartása mellett. A változtatás értelmében a szolgáltatónak a használati díjat elkülönített számlán kell tartania, az így képzett víziközmű-alapot pedig fejlesztésre kell fordítania. A módosítás változtat azon a gyakorlaton, hogy a beruházások esetén a pályázatok kötelező fenntartási ideje általában sokkal rövidebb, mint az elvárható hasznos élettartam. Ez ugyanis azt eredményezte, hogy a beruházók nem a legjobb minőségben végezték el a munkát, ami hosszabb időtávon drágábbá tette a beruházást. A változtatás a hosszú élettartamú megoldások felé terelné a fejlesztőket, mert az egy évre jutó összes ráfordítás így a legalacsonyabb. Az előrefizetős mérők alkalmazására a módosítást megelőzően megkötött szerződések esetében is lehetőség lesz.

A közműcsatlakozás felgyorsítását szolgálják a törvénymódosítások, amelyeket az ország versenyképességének javítása érdekében nyújtott be a kormány, és 113 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 27 tartózkodás mellett fogadott el a Ház. A gázszerelésben kialakított gyakorlatot a villamosáram- és a víziközmű-szektorra is átültetik, vagyis a munka megrendelője eldöntheti, kivel dolgoztat, választhat a bejelentetten és jogosultan dolgozó villanyszerelők vagy vízszerelők nyilvántartásából. A nyilvántartással kapcsolatos részletes szabályokat a kormány rendeletben alkotja meg. Egyszerűbbé válik az ipari és mezőgazdasági beruházások megépítése azáltal, hogy csökken a tervezés költsége, egyszerűsödik az összhang megteremtése a területrendezési tervekkel. A jogszabály kimondja, hogy az állami ingatlan-nyilvántartási adatbázis igénybevétele ingyenes lesz a területrendezési tervek és a településrendezési eszközök készítéséhez. Mentes lesz a víziközmű-hálózatba és a szennyvízhálózatba kötéssel kapcsolatos valamennyi költség és díj alól a legfeljebb 32 milliméter átmérőjű vezeték bekötése.

Változnak a pénzpiaci szabályok

Uniós jogharmonizációs kötelezettség indokolta a pénzügyi piacok működését szabályozó törvények módosítását, amelyet 119 igen szavazattal, 27 nem ellenében, 22 tartózkodás mellett fogadott el a Ház. A változtatás érinti a befektetési szolgáltatásnyújtást, a kereskedési helyszínek szervezeti és üzletviteli követelményeit. A többi közt az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeivel kapcsolatos kereskedésre is a befektetési szolgáltatásnyújtás előírásai vonatkoznak majd.

Az eddiginél több boltnak kell gondoskodnia az üvegvisszaváltásról

Az Országgyűlés a kormány javaslatára kiterjesztette az üvegvisszaváltás lehetőségéről gondoskodni köteles üzletek körét, előírva, hogy azt az eddigi 500 négyzetméter helyett már a legalább 300 négyzetméter alapterületű boltoknak is garantálniuk kell. A képviselők 114 igen szavazattal, 49 nem ellenében és 6 tartózkodás mellett fogadták el a földművelésügyi miniszter javaslatát.

Módosította az Országgyűlés az állami és önkormányzati fenntartású előadó-művészeti szervezetet vezetők választására vonatkozó rendelkezéseket, a döntést 113 igen és 55 nem szavazattal hozta meg a Ház. A változtatás kétszintű - törvényi és kormányrendeleti - szabályozást vezet be. Törvényi szinten rendelkeznek például a foglalkoztatás jellegének meghatározásáról, a vezetőválasztás módjáról, a munkakör betöltésekor alkalmazandó különös szabályokról és az előadó-művészeti szervezetek minősítéséről. Ha egy szervezet nem teljesíti a követelményeket, akkor 12 vagy 24 hónapos türelmi időt kaphat. Rendeleti körbe elsősorban eljárási szabályok kerülnek.

Új törvényt fogadtak el a választottbíráskodásról

Az Országgyűlés 136 igen, 2 nem szavazattal, 29 tartózkodás mellett fogadta el a választottbíráskodásról szóló új törvényt. A jogszabály az 1994-ben hatályba lépettet váltja fel. Egyik legfontosabb rendelkezése, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) mellett működő Állandó Választottbíróság hatáskörébe utalja a Magyarországon állandó választottbíróság által intézendő valamennyi kereskedelmi ügyet.