Lemondott Vucic

Publikálás dátuma
2017.05.30. 14:13
FOTÓ: REUTERS/Marko Djurica/File Photo
Lemondott a miniszterelnöki tisztségéről kedden Aleksandar Vucic megválasztott szerb elnök, aki másnap leteszi az államfői esküt.

Az új kormányfő kinevezéséig ideiglenes miniszterelnöke lesz a nyugat-balkáni országnak Ivica Dacic külügyminiszter személyében, aki korábban már volt Szerbia kormányfője. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a kormány megbízatásának további három évében ki lesz a nyugat-balkáni ország miniszterelnöke, az új elnök várhatóan a következő három hét során ismerteti jelöltje nevét. A várakozások szerint az új miniszterelnök kinevezésével egy időben kormányátalakításra is lehet számítani.

Kormányfőként tartott utolsó sajtótájékoztatóján megköszönte a támogatást, a választáson ugyanis a szavazók több mint 55 százaléka adta rá a voksát. Emellett értékelte kormánya munkáját. Kiemelte, az utóbbi két és fél évben csökkent a munkanélküliség, bővült a gazdaság, és további növekedésre számítanak, újabb béremeléseket terveznek, és folytatódik az európai uniós integráció. Hozzátette: Szerbia stratégiai célja az európai uniós csatlakozás, de továbbra is fenn kívánja tartani a jó kapcsolatot Oroszországgal és Kínával, folytatni a párbeszédet Koszovóval. Aleksandar Vucic kedden mondott le miniszterelnöki tisztségéről, és szerdán teszi le az elnöki esküt. Ez volt az első alkalom Szerbia történetében, hogy egy hivatalban lévő miniszterelnök a köztársasági elnöki tisztségért indult. 

Az elnök hivatalos és ünnepélyes beiktatási szertartását június 23-án tartják. Köztársasági elnökként Aleksandar Vucicnak inkább csak protokollfunkciói lennének, ám mivel nem mond le a Szerb Haladó Párt (SNS) elnöki tisztségéről, a parlamenti többségen keresztül továbbra is befolyásolhatja a szerb politikát. Emellett a sajtó találgatásai szerint az új miniszterelnök is csak báb lesz az elnök kezében, így voltaképpen továbbra is Aleksandar Vucic vezeti majd Szerbiát.

Szerző

Elhunyt a volt panamai diktátor

Elhunyt Manuel Noriega, az egykori panamai diktátor-elnök, 83 éves volt. Halálát Juan Carlos Varela panamai elnök jelentette be Twitteren.

A tábornok rezsimjét amerikai katonai beavatkozással döntötték meg 1989-ben, George H. W. Bush a washingtoni kongresszus felhatalmazásával 27 ezer katonát küldött Panamába, nem utolsósorban az akkor még amerikai-panamai közös fennhatóság alatt álló csatornaövezet védelmének megerősítésére. A panamai kormányzattól előzőleg megvonták az amerikai katonai segélyt. Noriega ellen 1988-ban odahaza sikertelen puccskísérletet hajtottak végre. Noriega kubai titkokat árult el az amerikai hírszerzésnek, miközben panamai vízummal látott el kubai titkosügynököket, s mindeközben a kolumbiai drogmaffiával is üzletelt. Az amerikai beavatkozás közvetlen indoka volt, hogy panamai katonák megöltek egy fegyvertelen amerikai katonát a csatornaövezetben, egy másikat megsebesítettek.

Az inváziót követően Noriega december 24-én a Vatikán panamai nagykövetségére menekült, csak 1990. január 3-án adta meg magát. Floridába vitték, ahol már korábban vádat emeltek ellene a drogcsempészetben való részvétel miatt, 40 év börtönre ítélték, 2007-ben szabadulhatott volna, de Franciaországban gyilkosság és pénzmosás vádjával 7 évre ítélték. 2010-ben Párizsba érkezett, majd 2011-ben kiadták Panamának azzal a feltétellel, hogy további 20 évet hazai börtönben kell letöltenie. Betegsége miatt idén januártól házi őrizetbe került, márciusban jóindulatú agydaganattal megoperálták, a panamavárosi Santo Tomás kórházban halt meg.

 

Szerző

Parlagfű - Továbbra is megkeseríti két millió ember életét

Publikálás dátuma
2017.05.30. 13:26
Fotó: Thinkstock
A parlagfű  elleni védekezés kapcsán megtett intézkedések elősegítették, de nem biztosították a hosszú távú célok megvalósítását, az erőfeszítések nem bizonyultak hatékonynak, nem javult érzékelhetően az emberek életminősége - áll az Állami Számvevőszék közleményében. 

A parlagfű elleni védekezésre 2013-ban 143,0 millió forintot, a 2014-ben 54,7 millió forintot, a 2015-ben 688,1 forintot fordítottak, ennek ellenére a Nemzeti Környezetvédelmi Programban kitűzött célok nem valósultak meg. Ebben a parlagfű maximális koncentrációját köbméterenként 30 pollenszemben határozták meg, de az országos napi átlagkoncentráció minden évben többszörösen meghaladta az  előírt határértéket. Az egészségi kockázat érdemben nem mérséklődött.

A parlagfű széles körű elterjedésének  számos negatív hatása közül csak néhány: a mezőgazdaságban terméscsökkenést eredményez, az egészségügyi problémák jelentős kiadásokkal járnak. 2013‐ban közel 2,5 millió ember szenvedett allergiás megbetegedésben, hazánkban az okok között első helyen a rendkívül erősen allergén parlagfű‐pollen áll. 

A jelentés kitér az önkormányzatok felelősségére, amennyiben azok a helyszíni ellenőrzések során nem vagy csak hiányosan vettek fel jegyzőkönyvet,  nem rendelték el minden esetben a közérdekű védekezést, ha a földhasználó nem tett eleget a védekezési kötelezettségének, azokat nem minden esetben kötelezték a közérdekű védekezés költségeinek 15 napon belüli megtérítésére. Emellett a kormányhivataloknál sem volt minden esetben megfelelő paralagfűirtással kapcsolatos a hatósági feladatellátás. 

Mint azt lapunkban is megírtuk, 2016-ban az EU ezzel foglalkozó albizottságában Magyarország is leszavazta, hogy a parlagfű felkerüljön az ártalmas, visszaszorítandó fajok feketelistájára, de több szakértő is úgy nyilatkozott, a dolog hátterében inkább az állt, túl sok munkával járt volna, ha szigorú EU-s szabályok vonatkoznának a gyomnyövényre. 

Szerző