Charles Gati: Embert barátjáról

Aki több nyelven beszél, előbb-utóbb észreveszi, hogy a szótárak pontatlanok, vagy legalábbis nem adják vissza egy-egy szó igazi értelmét. Félreértésre adhat okot a lefordított szó használata, alkalmazása.

A magyar-angol szótárak például a magyar „barát” szót joggal „friend”-nek fordítják. Azért joggal, mert ennél jobb alternatíva nincs. Igenám, de az amerikaiaknál a friend mást jelent, mint a magyaroknál a barát. Ha, mondjuk, egy amerikai találkozik valakivel és elbeszélgetnek néhány percig, az új ismerős, X.Y., már barátnak számít. Ha aztán odajön egy harmadik személy, a bemutatkozásnál már gyakori azt mondani, hogy ez itt a barátom, X.Y. Tehát X.Y. a barátom lett esetleg két-három percnyi ismeretség után. Pontosabb lett volna azt mondani, hogy bemutatlak új ismerősömnek, X.Y.-nak, de ezt a szót – „ismerős”, vagyis „acquaintance”– szinte senki sem használja. Kár, mert a két társadalmi vagy pszichológiai állapot közötti különbséget illene valahogy jelezni.

Nem tudom, hogy ez a különbség mennyire használatos a mai magyar szóhasználatban. Gyerekkoromban ritkán, de azért használtuk az ismerős szót; egy ismerőst soha nem hívtunk barátnak. A gimnáziumban négy barátom volt, akikért tűzbe mentem volna. Itt, Amerikában az egyik lányom annyit beszélt barátairól, hogy egyszer megkérdeztem tőle, tulajdonképpen hány barátja van. A szám negyven körül volt. Negyven barát?!

Európai származású amerikaiak tisztában vannak a szóhasználat körüli problémával. Egy híres lengyel származású amerikai így dedikálta nekem a könyvét (angolból fordítva): „CG-nak, a szó európai értelmében vett jó barátnak.”

Ízlés dolga, hogy az ember a barát szó mélyebb vagy felületesebb értelmezését kedveli-e. A mélyebb, európai használat előnye, hogy van néhány ember, akiben szinte teljesen megbízunk. A szűrőt ki lehet kapcsolni, mert tudjuk, hogy a barát nem árul el. Ismeri, de nem használja ki gyenge pontjainkat. Társaságában azt mondhatom, amit gondolok. A felületesebb, amerikai értelmezésnek is van előnye. A társadalmi kapcsolatok fesztelenebbek, bár alighanem kevésbé őszinték. A szélesebb kapcsolatok további következménye, hogy kevésbé kell tartani az egyedülléttől. Akinek, mint lányomnak, negyven „barátja” van, soha nem érzi magát teljesen egyedül.

A különböző szóhasználat félreértésekre ad okot a nemzetközi politikában. Amerikai diplomaták igen gyakran alkalmazzák a friend szót, amikor külföldi kollégájukról vagy egy szövetséges ország vezetőjéről nyilatkoznak. A „szövetséges” („ally”) szó azért lenne jobb, mert a barát szó alkalmazása hamis látszatot kelt. Félrevezet. Olyan mély kapcsolatot sugall, ami nagy ritkaság független államok vagy éppenséggel független államok politikusai között.

Szövetségesek viszont valóban vannak. Tartósan persze csak azok között, akiknek nemcsak az érdekeik, de az értékeik is összhangban vannak. Az értékek összhangjára azért kell vigyázni, nehogy egy ország nemcsak barátok, de szövetségesek nélkül maradjon ebben az egyre veszélyesebb nagyvilágban.