Előfizetés

Merkel elvesztette a türelmét

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2017.06.01. 07:32
A 2020 utáni szigorítás esetén ehhez hasonló forrásoktól eshet el Budapest is FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
2020 után komoly változások lesznek az Európai Unióban. Kemény feltételekhez kötné Berlin az uniós támogatások kifizetését.

Angela Merkel egyre határozottabb külpolitikát folytat. A máskor a nemzetközi színtéren roppant visszafogottságot tanúsító német kancellár a szeptemberi választás közeledtével begyújtotta a rakétákat. A német társadalom támogatja is keményebb fellépését. Múlt hétvégén, ahogy a német sajtó fogalmazott, „sörsátor-beszédében” több Európát, az EU összefogását követelte, s egész egyértelműen megbízhatatlan partnernek nevezte a Donald Trump elnök által fémjelzett amerikai adminisztrációt. Jóllehet hétfőn a német kormány igyekezett finomítani a kijelentésen, a lényegen nem változtatott.

Merkel még nehezebb helyzetbe hozza Martin Schulzot, ezzel ugyanis kiveszi a szelet a szociáldemokraták elnökének vitorlájából. Az SPD kancellárjelöltje ugyanis fontos kampánytémáról kénytelen lemondani: hiába építené választási hadjáratát a Trump politikájával szembeni ellenállásra. Merkel „több Európával” kapcsolatos követelése teljesen megfelel honfitársai elvárásainak. A Cyvey ügynökség felmérése szerint a németek 77,7 százaléka támogatja a kancellár hozzáállását. A kérdés így hangzott: „Jó válasz-e Donald Trump magatartására az Európai Unió szorosabb együttműködése?” Feltűnő, hogy a megkérdezettek majdnem kétharmada, 61,3 százaléka úgy foglalt állást: nagyon erőteljesen támogatják Merkel törekvéseit. Mindössze 18,3 százalék utasítja el az együttműködés elmélyítését, 9,9 százalék azt közölte, „egyáltalán nem ért egyet” a kancellárral. Négy százalék volt a bizonytalanok aránya. Különösen az SPD (96,1 százalék), a Zöldek (95,9), és a CDU (94) szavazóinál arattak sikert a kancellár szavai, s az is meglepő, hogy még az euroszkeptikus Alternatíva támogatóinak 35,5 százaléka is több Európát szeretne.

Merkel határozottabb külpolitikája azonban nem csak a transzatlanti kapcsolatok megváltozásában nyilvánul meg. Az Európai Unió is komoly változások előtt áll, Emmanuel Macron megválasztása, s az EU jövője szempontjából a márciusi holland választáson született kedvező eredmény is azt sugallja: nem terem sok babér az illiberális demokrácia követőinek. A kancellár a jelek szerint megelégelte a közép-európaiak, kivált a magyarok és a lengyelek nyíltan unióellenes politikáját. Ezért gyökeres változás várható a 2020 végén lejáró hétéves uniós költségvetési időszak után. Az EU a britek kilépése miatt eleve mintegy 13 milliárd euróval kevesebb pénzből gazdálkodhat. A német kormány Reuters által ismertetett tervei szerint komoly feltételekhez kötnék a kohéziós alapok támogatásainak lehívását. Azok az államok, amelyek megsértik az uniós alapszerződéseket, jóval kisebb összegre számíthatnak. Igen jelentős pénzforrásról van szó, hiszen 2014-2020 között összességében mintegy 63 milliárd euró gyűlt össze az alapban. A dokumentum szerint a német kormány hitet tesz ugyan a szegényebb országok és régiók megsegítése mellett, de kimondja azt is: a jövőben jobban meg kell vizsgálni, hogy mire fordítják az eurómilliárdokat.

A következő hétéves költségvetési időszaktól Berlin szerint szigorúbban kell ellenőrizni, hogy a tagállamok megfogadják-e az Európai Bizottság ajánlásait. Ez különösen Varsó és Budapest számára rossz hír, hiszen Brüsszelnek így több lehetősége lesz fellépni az uniós alapértékeket semmibe vevő tagállamok ellen. A német dokumentum nyíltan kimondja: az EU kohéziós alapjaihoz való hozzájutást a jogállamiság tiszteletben tartásához kell kötni.

Bár a német tervek alighanem komoly ellenállásba ütköznek több uniós tagországnál, mivel Németország az EU messze legjelentősebb nettóbefizetője, illetve az ország politikai befolyása a britek kilépésével még jobban megnő, ebből fakadóan Merkeléknek döntő szavuk lesz a következő költségvetés részleteinek kidolgozásánál. S hogy nem csak tervekről, hanem annál többről van szó: Günther Oettinger, az EU költségvetési biztosa megerősítette: feltételekhez kötik majd a támogatások kifizetését.

Zuhanó Hunguard-nyereség

A 2015-ös 781 millió után tavaly mindössze 38 milliós eredményt ért el a Hunguard – derül ki a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetirodavezető feltalálótársa irányította minősítő hivatalos adataiból.

A nyereséget a tulajdonosok – 80 százalékban az ismeretlen haszonhúzót rejtő Javelin – felvették. A 2015-ben másfélmilliárdra ugró árbevétel tavaly félmilliárdra zuhant. Pedig a cég egyre több megbízásnak örülhet. A Fidesz-KDNP hozta törvények révén 2015-től a közművek, tavaly óta pedig a pénzügyi vállalkozások fizetnek vitatott átvilágításokért egyenként akár többmillióra rúgó tanúsítási díjakat a Hunguard számára. Igaz, a pénzintézetek túlnyomó többségének tanúsítványát a szektor ellenállása miatt a kft. nem tudta határidőre kiadni.

Szíjjnek gyengébben ment

Az állami közbeszerzési pályázatokon korábban prímán szereplő Duna Aszfalt Kft. első ránézésre csapnivaló évet produkált 2016-ban. Az persze nem világos, hogy a Mészáros Lőrinchez közeli Szíjj László 100 százalékos tulajdonában lévő mélyépítő és kivitelező társaságnak mennyire okozott gondot tavaly az uniós pénzek apadása, ám az tény: nettó árbevételük 32,5 milliárd forintra mérséklődött, a megelőző esztendő 124,5 milliárd forintjához képest. Az adózás előtti eredmény így is 11,3 milliárd forint lett, amely után igencsak komoly 7,5 milliárd forintos osztalékot szavazott meg el a kft. közgyűlése. Szíjj László egébként a Forbes listáján Magyarország hatodik leggazdagabb embere.