Zöld út az ukrán Európa-álmoknak

Publikálás dátuma
2017.06.01. 07:37
A Mail.ru, a Vkontakte és a Yandex nyitólapjai. Ukrajnából már nem elérhetők.
Elhárult az utolsó akadály is Ukrajna uniós társulása elől, miután kedden a holland szenátus is megszavazta az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződés ratifikálását. 

A képviselőház már februárban jóváhagyta. Erre azért volt szükség, mert Hollandia tavaly áprilisban referendumon utasította el az EU-Ukrajna társulási egyezményt, amely tavaly januártól ugyan hatályba lépett, de a holland ratifikáció hiányában nem volt teljes. A döntést Jean-Claude Juncker is közleményben üdvözölte, úgy fogalmazott, ez is jelzés az Unió részéről, hogy „Ukrajna helye és jövője Európában van”.

Miután az ukrán vízumkötelezettséget is eltörölte az EU, Ukrajnában újra felcsillant a remény arra, hogy az ország az Európai Unió tagja lehet. Ámde ez még messze nem jelenti, hogy keleti szomszédunk belátható időn belül akár tagjelölt lehet. Az uniós vezetők a holland parlament és közvélemény megnyugtatásáért, Mark Rutte holland miniszterelnök kérésére tavaly decemberben leszögezték, a társulási szerződéssel Ukrajna nem válik EU-tagjelölt országgá, és ez később sem szolgálhat majd alapul ilyen döntésre.

Az ukrán tagjelöltség előtt számos akadály áll, az Unió belső gondjai, a bővítés elleni hangulat mellett Kijev is sokat tett azért, hogy Brüsszelben megkérdőjelezzék EU-érettségét. A kijevi törvényhozás számos olyan jogszabályt fogadott el, a kormányzat több olyan intézkedést hozott, amelyek kérdőjeleket vetnek fel. Az Európa Tanács is kifogásolta a civil szervezetek aktivistáit elektronikus vagyonbevallásra kötelező törvényt, így annak visszavonását kérte. Nils Muiznieks az ET emberjogi biztosa leszögezte, csak azokat a személyeket és szervezeteket lehet alaposabban ellenőrizni, amelyek állami támogatásban részesülnek.

Az ukrajnai nemzeti kisebbségek szervezetei az „erőszakos ukránosítás ellen” tiltakoznak európai fórumokon és Petro Porosenko elnökhöz címzett beadványukban is. A magyar, lengyel, román, orosz, roma, bolgár, görög szervezetek az anyanyelvhasználatot és az anyanyelvi oktatást ellehetetlenítő törvényeket kifogásolják, állítva, azok szembemennek az ország nemzetközi kötelezettségvállalásaival.

Május 22-én a parlament elfogadta azt a törvényt is, miszerint az audiovizuális médiában a sugárzott médiaanyagok 75 százalékát reggel hattól este kilencig ukrán nyelven kell közvetíteni, a regionális (kisebbségi) műsorok engedményt kaptak, számukra ez 50 százalék.

Múlt héten az Oroszország elleni szankciók részeként betiltottak több nagy népszerű orosz közösségi médiumot, internetes keresőt és weblapot, köztük az orosz Facebookot, a Vkontakte nevű közösségi oldalt is valamint a Yandex internetes keresőt és a Mail.ru emailező szolgáltatást, valamint meghosszabbították az orosz tévék betiltásának hatályát. Hétfőn az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat, az SZBU nemzetbiztonsági okokból megszállta a Yandex ukrajnai irodáit.

Az ukrán emberi jogi helyzet romlása miatt a nemzetközi jogvédő szervezetek, az Amnesty International és a Human Rights Wacth többször megkongatták a vészharangot. Azt, hogy a 2014-es odesszai gyilkosságok kapcsán komolyan vehető nyomozás sem történt, az ENSZ is kifogásolta. Odesszában 2014 május 2-án 48 ember halt meg, amikor a szakszervezetek házát ukrán „hazafiak” rágyújtották az oda bemenekült „oroszbarát” tüntetőkre.

„Ukrajna orosz agresszió áldozata”
Mivel indokolható az, hogy Ukrajnában amolyan Törökország-szindróma alakult ki, sorra tiltanak be televíziókat, rádiókat, internetes szolgáltatásokat? Mennyire indokolható nemzetbiztonsági aggodalmakkal az alapvető emberi jogok megsértése? – tettük fel a kérdést Ukrajna budapesti nagykövetének. Ljubov Nepop a Népszavának elmondta, a két helyzet nem hasonlítható össze. Ukrajna orosz agresszió áldozata, és ez rendkívüli helyzetet szül. Mindig kényes kérdés a nemzetbiztonság és a szabadságjogok viszonya, de konkrét fenyegetettség esetén a biztonsági szempont elsődleges. Az orosz adók és internetes felületek betiltása is ideiglenes, egyelőre három évre szól, és csakis addig marad hatályban, míg a fenyegetettség fennáll.
Az orosz agresszió része a dezinformáció, a propaganda, az ukrán állampolgárok személyes adatainak gyűjtése, és ebben az orosz médiumok nagy szerepet játszanak. A kisebbségek által kifogásolt jogszabályokat valamint a televíziós nyelvi kvótákat pedig az teszi szükségessé, hogy Ukrajnában az etnikai kisebbségek – és nemcsak ők –, nagyon nagy arányban nem ismerik az államnyelvet, így az ő érdeküket is szolgálja az intézkedés.



Szerző

Merkel elvesztette a türelmét

Publikálás dátuma
2017.06.01. 07:32
A 2020 utáni szigorítás esetén ehhez hasonló forrásoktól eshet el Budapest is FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
2020 után komoly változások lesznek az Európai Unióban. Kemény feltételekhez kötné Berlin az uniós támogatások kifizetését.

Angela Merkel egyre határozottabb külpolitikát folytat. A máskor a nemzetközi színtéren roppant visszafogottságot tanúsító német kancellár a szeptemberi választás közeledtével begyújtotta a rakétákat. A német társadalom támogatja is keményebb fellépését. Múlt hétvégén, ahogy a német sajtó fogalmazott, „sörsátor-beszédében” több Európát, az EU összefogását követelte, s egész egyértelműen megbízhatatlan partnernek nevezte a Donald Trump elnök által fémjelzett amerikai adminisztrációt. Jóllehet hétfőn a német kormány igyekezett finomítani a kijelentésen, a lényegen nem változtatott.

Merkel még nehezebb helyzetbe hozza Martin Schulzot, ezzel ugyanis kiveszi a szelet a szociáldemokraták elnökének vitorlájából. Az SPD kancellárjelöltje ugyanis fontos kampánytémáról kénytelen lemondani: hiába építené választási hadjáratát a Trump politikájával szembeni ellenállásra. Merkel „több Európával” kapcsolatos követelése teljesen megfelel honfitársai elvárásainak. A Cyvey ügynökség felmérése szerint a németek 77,7 százaléka támogatja a kancellár hozzáállását. A kérdés így hangzott: „Jó válasz-e Donald Trump magatartására az Európai Unió szorosabb együttműködése?” Feltűnő, hogy a megkérdezettek majdnem kétharmada, 61,3 százaléka úgy foglalt állást: nagyon erőteljesen támogatják Merkel törekvéseit. Mindössze 18,3 százalék utasítja el az együttműködés elmélyítését, 9,9 százalék azt közölte, „egyáltalán nem ért egyet” a kancellárral. Négy százalék volt a bizonytalanok aránya. Különösen az SPD (96,1 százalék), a Zöldek (95,9), és a CDU (94) szavazóinál arattak sikert a kancellár szavai, s az is meglepő, hogy még az euroszkeptikus Alternatíva támogatóinak 35,5 százaléka is több Európát szeretne.

Merkel határozottabb külpolitikája azonban nem csak a transzatlanti kapcsolatok megváltozásában nyilvánul meg. Az Európai Unió is komoly változások előtt áll, Emmanuel Macron megválasztása, s az EU jövője szempontjából a márciusi holland választáson született kedvező eredmény is azt sugallja: nem terem sok babér az illiberális demokrácia követőinek. A kancellár a jelek szerint megelégelte a közép-európaiak, kivált a magyarok és a lengyelek nyíltan unióellenes politikáját. Ezért gyökeres változás várható a 2020 végén lejáró hétéves uniós költségvetési időszak után. Az EU a britek kilépése miatt eleve mintegy 13 milliárd euróval kevesebb pénzből gazdálkodhat. A német kormány Reuters által ismertetett tervei szerint komoly feltételekhez kötnék a kohéziós alapok támogatásainak lehívását. Azok az államok, amelyek megsértik az uniós alapszerződéseket, jóval kisebb összegre számíthatnak. Igen jelentős pénzforrásról van szó, hiszen 2014-2020 között összességében mintegy 63 milliárd euró gyűlt össze az alapban. A dokumentum szerint a német kormány hitet tesz ugyan a szegényebb országok és régiók megsegítése mellett, de kimondja azt is: a jövőben jobban meg kell vizsgálni, hogy mire fordítják az eurómilliárdokat.

A következő hétéves költségvetési időszaktól Berlin szerint szigorúbban kell ellenőrizni, hogy a tagállamok megfogadják-e az Európai Bizottság ajánlásait. Ez különösen Varsó és Budapest számára rossz hír, hiszen Brüsszelnek így több lehetősége lesz fellépni az uniós alapértékeket semmibe vevő tagállamok ellen. A német dokumentum nyíltan kimondja: az EU kohéziós alapjaihoz való hozzájutást a jogállamiság tiszteletben tartásához kell kötni.

Bár a német tervek alighanem komoly ellenállásba ütköznek több uniós tagországnál, mivel Németország az EU messze legjelentősebb nettóbefizetője, illetve az ország politikai befolyása a britek kilépésével még jobban megnő, ebből fakadóan Merkeléknek döntő szavuk lesz a következő költségvetés részleteinek kidolgozásánál. S hogy nem csak tervekről, hanem annál többről van szó: Günther Oettinger, az EU költségvetési biztosa megerősítette: feltételekhez kötik majd a támogatások kifizetését.

Magányos bombagyáros

Publikálás dátuma
2017.06.01. 07:31
Anglia-szerte zajlik a nyomozás FOTÓ: REUTERS/PHIL NOBLE
Egyedül szerelte össze a május 22-i manchesteri merénylethez használt robbanószerkezetet Salman Abedi, aki az akciót megelőző napokat egyedül töltötte egy bérelt lakásban. A hatóságok azonban még nem zárták ki, hogy egy nagyobb terrorista sejt tagja volt.

Meglepő rendőrségi információk hangzottak el a manchesteri merénylővel kapcsolatban szerdán: Russ Jackson manchesteri főfelügyelő arról tájékoztatta a sajtót, hogy a 22 éves Salman Abedi egyedül töltötte a május 22-i támadást megelőző négy napot egy – a Manchester Aréna közelében – bérelt lakásban, s egymaga szerelte össze a robbanószerkezetet.

Arról már a manchesteri rendőrség főparancsnoka, Ian Hopkins számolt be, hogy ha Abedi személyazonossága ismert volt is a biztonsági szervek számára, 2012-ben „viszonylag jelentéktelen” bűncselekményekkel, lopással, orgazdasággal és testi sértéssel gyanúsította a rendőrség. A főkapitányság ettől függetlenül részletesen tájékozódik Abedi mozgásáról és kapcsolatairól. Egyelőre kérdéses, hogy hol hamvasztják el: sem a manchesteri közösség legnagyobb muszlim temetkezési vállalata, sem a Központi Mecset nem hajlandó foglalkozni Abedi földi maradványaival, s mindenáron el akarják kerülni, hogy az áldozatok hamvainak közelébe kerüljenek.

Kedd este Manchester egyik büszkesége, az Oasis együttes alapítója, Liam Gallagher adott koncertet az észak-angliai nagyvárosban. A kirívó stílusáról ismert popsztár fellépésének bevételéből a merénylet túlélőit és az áldozatok családtagjait támogatják. Az énekes a koncerten azt mondta: „Manchesterben az élet visszatért a normális kerékvágásba”. Váratlan gesztusként, a város lakosságának „gyógyulása” érdekében vasárnap visszatér Manchesterbe Ariana Grande. Az amerikai énekesnő koncertjének végén robbant fel Salman Abedi házi készítésű, de szofisztikált szöges bombája az Aréna előterében. Ahogy a tinédzserikon nyílt levelében hangsúlyozta, „nem szabad megengedni, hogy a gyűlölet győzzön”. A 23 éves elődó olyan művészeket nyert meg a jótékonysági eseményre, mint Justin Bieber, a Take That, Katy Perry, Miley Cyrus és a Coldplay. A múlt hétfői koncert hallgatósága ingyen jegyet kap a rendezvényre, míg a többi belépő ma reggel kerül kereskedelmi forgalomba.

Csökkent a konzervatívok előnye

Szerda reggel alapos sokk érhette Theresa May-t a brit lapok láttán. A The Times címlapján közölte a YouGov közvélemény-kutató intézet meghökkentő felmérésének eredményét, mely szerint a Konzervatív Párt nemhogy földcsuszamlásszerű győzelmet nem fog elérni a jövő csütörtöki választáson, hanem két évvel ezelőtti eredményéhez képest húsz mandátumot veszít, míg a Munkáspárt közel harmincat nyer majd. A konzervatívok 310, a Munkáspárt 257 mandátuma azt jelentené, hogy egyiküknek sem lenne meg a kormányzáshoz szükséges többsége. A szigetország vezető közvélemény-kutatói 50 ezer szavazópolgárt kérdeztek meg május utolsó hetében az összes választókerületben, és egy új, a korábbi közvélemény-kutatásoknál reprezentatívabb modellt sikerült kidolgozniuk. A toryk számára még egy szerényebb szavazatveszteség is katasztrofális lenne, hiszen Theresa May 2020 májusáig várhatott volna a választással. A kormányfő azért döntött az előrehozott voksolás mellett, hogy egyszerűbbé tegye az életét a brexit-tárgyalások során.

A YouGov/The Times közvélemény-kutatásának eredménye:

Konzervatív Párt: 42%

Munkáspárt: 38%

Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP): 4 %

Liberális Demokraták: 9 %

Egyéb: 7 %