A témát azért tűzték napirendre, mert a képviselőtestületben is felháborodást keltett, hogy a tisztségéről azóta lemondott Andrej Babis miniszterelnök-helyettes egy nyilvánosságra került hangfelvétel tanúsága szerint utasítást adott egy neki dolgozó újságírónak politikai ellenfelei lejáratására. Babis Csehország leggazdagabb embere és egy óriási médiabirodalom tulajdonosa, egyben a liberális ANO párt alapítója és frontembere.
A parlamenti vitában főként a kereszténydemokrata, a zöldpárti és a szélsőbalhoz tartozó képviselők bírálták élesen a csehországi sajtó állapotát, elfogadhatatlannak nevezve a média politikai befolyásolásának kísérleteit. A szocialisták és a liberálisok – akikkel Babis kormányon volt – inkább ízléstelennek nevezték az incidenst, de úgy ítélték meg, hogy nem kell megkongatni a vészharangot, mert rendszerszintű veszélyek nem fenyegetik a csehországi sajtószabadságot. Ahogy az lenni szokott, az euroszkeptikusok a nemzetállamok ügyeibe való durva beavatkozásnak nevezték a téma brüsszeli megvitatását.
A kritikusok többsége az Európai Bizottságot nógatta, hogy lépjen fel a média szabadságát és sokszínűségét veszélyeztető támadásokkal szemben, hozzon szabályokat a sajtó politikai befolyásolásának megakadályozására, a tulajdonosi szerkezet átláthatóságának garantálására. Cecilia Malmström kereskedelmi biztos azonban nem tudott többet ígérni, mint azt, hogy a testület Csehországban és másutt is szoros figyelemmel kíséri a fejleményeket. A Bizottságnak korlátozott jogkörei vannak a média szabályozására, ezért tevékenysége főként a helyzet felmérésére és értékelésére szorítkozik. Malmström a kevés konrkét lépés között említette, hogy küszöbön áll az audiovizuális médiáról szóló uniós irányelv felülvizsgálata, ami elő fogja írni a szabályozó hatóság függetlenségét.
A szocialista Szanyi Tibor rövid felszólalásában azt mondta: ha az Európai Bizottság kellő időben fellépett volna, amikor Magyarországon a kormány gyakorlatilag 100 százalékos ellenőrzése alá vonta a médiát, akkor nem tartanánk itt.
