Vihar utáni balkáni csend

Publikálás dátuma
2017.06.02. 07:34
Hosszú időbe telt a kabinet életre hívása FOTÓ: REUTERS/OGNEN TEOFILOVSKI
Hosszú idő után lezárult a macedón belpolitikai válság. A parlament szerda este bizalmat szavazott a szociáldemokrata Zoran Zaev kormányának.

A szociáldemokrata pártvezető programjában prioritást élvez a balkáni állam uniós, illetve NATO-csatlakozása. A parlamenti szavazáson 62 képviselő támogatta az új kabinetet. Ez nehéz négy évet vetít előre, hiszen a minimálisnál egy honatyával több képviselőre támaszkodhatnak Zaevék a 120 tagú törvényhozásban. Kiindulva az elmúlt évek belpolitikai feszültségeiből, ez egyáltalán nem tűnik számottevőnek.

„Mindenki miniszterelnöke leszek. Felelős, reformer, európai kormány alakult” – jelentette ki székfoglaló beszédében az új miniszterelnök. Az euroatlanti integráció mellett két fontos célt fogalmazott meg: a gazdasági teljesítmény felgyorsítását, illetve a jogállamiság érvényre juttatását. Zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben. Ezzel kapcsolatban bejelentette: különleges bíróságot hív életre, amelynek feladata a legmagasabb szinten elkövetett pénzügyi visszaélések leleplezése lesz.

Ez egyértelmű üzenet az eddig kormányzó konzervatív VMRO-DPMNE és despotizmusra hajlamos elnöke, Nikola Gruevszki volt miniszterelnök számára. Amíg utóbbi töltötte be a kormányfői tisztséget, a hatalomhoz közel állókra írták a közbeszerzéseket, megalomániáról árulkodó épületeket emeltek. Szkopje mindemellett lábbal tiporta az emberi jogokat, a kormány igyekezett ellehetetleníteni az ellenzéki újságírók munkáját. Zaev két éve leplezte le, hogy Gruevszki kormánya politikusokat, közéleti személyiségeket hallgattatott le a titkosszolgálattal. A jobboldali kabinet azonban ügyet sem vetett a bírálatokra, minek nyomán nagy tüntetéshullám rázta meg az országot.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok közvetítésének köszönhetően tartották meg tavaly decemberben – hosszas viták, botrányok után – a parlamenti választást, amelyen Gruevszki pártja ugyan két mandátummal többet szerzett a szociáldemokratáknál, de az albán kisebbség pártjai még januárban Zaevvel állapodtak meg a kormányalakításról. Ezután a VMRO-DPMNE mindent bevetett azért, hogy megakadályozza a koalíció megalakulását. Már az ország szétszakítását vizionálták az albán kisebbség részéről, no és Soros György amerikai milliárdos aknamunkáját emlegették. A botrány április végén érte el tetőfokát, miután parlamenti elnökké választották meg az albán nemzetiségű Talat Xhaferit: feltételezések szerint a jobboldali tömörülés szervezett akciójaként tüntetők rontottak a parlamentbe, s képviselőket vertek meg, Zaevnek is vérzett az arca. A botrányt megelégelte az EU és Washington, s nemzetközi nyomásra sikerült elérni, hogy Gjorge Ivanov jobboldali elnök májusban végre kormányfői megbízást adjon Zaevnek.

Félő azonban, hogy az Oroszországhoz húzó Gruevszki ezúttal sem lesz képes beletörődni a vereségbe, s tüntetésekkel provokálja majd az új kormányt.

Mayt ostorozták a tévévitán

Publikálás dátuma
2017.06.02. 07:33
FOTÓ: REUTERS/Stefan Wermuth
Kármentő akciót folytatott csütörtökön Theresa May brit kormányfő, miután elvi okokból nem vett részt a BBC által előző este sugárzott pártvezetői tévévitán. A tory vezető magas labdát adott a másik hat meghívott vendégnek, köztük az utolsó pillanatban bejelentkezett Jeremy Corbynnak.

Ahogy a Zöldek társelnöke, Caroline Lucas fogalmazott, a „vezetés legfontosabb szabálya, hogy az ember megjelenjen, amikor kell”. A liberális demokrata Tim Farron azt ajánlotta a választóknak: „ha Theresa May nem szánja rájuk az idejét, ők se törődjenek vele”. A közvetlen tévévitát kizáró Mayt belügyminisztere, Amber Rudd helyettesítette, aki személyes gyásza ellenére – édesapja két nappal korábban hunyt el – olyan jól állta a sarat, hogy a brit sajtó csütörtökön már a kormány második legmagasabb, pénzügyminiszteri tisztségével hozta összefüggésbe.

Egy héttel a rendkívüli parlamenti választás előtt a kormányfő az észak-angliai – hagyományosan a Munkáspártra voksoló, egyben brexit-párti – Middlesbrough-ban tartott kampánybeszédet. May „Brexit-megállapodással egy ragyogó jövő felé” címet viselő korteskedésében ismételten hangsúlyozta, hogy egyedül az ő vezetése alatt lehet megfelelő megegyezésre jutni az Európai Unióval. A tárgyalások végeztével Nagy-Britannia „erősebbé, tisztességesebbé, gazdagabbá, globálisabbá, szélesebb látókörűvé válhat, nagyobb esélyeket kaphat, magabiztosabb, egységesebb és biztonságosabb lehet”.

Egy újságírói kérdésre válaszolva Theresa May kifejtette, mit ért azon, hogy az elhibázott brexit-tárgyalásoknak „cudar következménye” lehet. Mint mondta, „az Európai Unióban vannak olyanok, akik meg akarják büntetni az Egyesült Királyságot, míg otthon egyesek akármilyen egyezséget is elfogadnának, majd a lehető legmagasabb költségért a létező legrosszabb üzletet kötik meg”. A kormányfő elhárította a jelenlegi baljós választási kilátásokra vonatkozó felvetést. Jelezte: semmi más nem számít, mint a június 8-i voksolás.

Szűkös politikai kínálat a PiS fegyvere

Publikálás dátuma
2017.06.02. 07:32
Kormányellenes tüntetők a KOD májusi demonstrációján Gdanskban FOTÓ: PROFIMEDIA

Új vezetőséget választott a héten a Demokráciavédelmi Bizottság (KOD). A KOD nem sokkal azután jött létre spontán mozgalomként, hogy a lengyel jobboldal nacionálpopulista pártja, a Jog és Igazságosság (PiS) a 2015-ös őszi választásokon átvette a hatalmat az addig kormányzó liberális Polgári Platformtól (PO) és parasztpárti szövetségeseiktől.

A KOD arról lett ismert, hogy többször is képes volt tízezreket utcára vinni az ország nagyvárosaiban. Az ellen tiltakoztak, hogy a PiS a hatalmat ellenőrző intézményeket – alkotmánybíróság, közmédia – is megszállta. Az országos szervezetté vált KOD egy időre szinte átvette a parlamenti ellenzék szerepét. A szervezet arca Mateusz Kijowski 49 éves informatikus volt, amíg ki nem derült, hogy a KOD-nak gyűjtött pénzekből több tízezer zloty a cége számlájára került. A mostani kongresszuson már nem jelöltette magát. A KOD új elnöke Krzysztof Lozinski lett. Ő a hatvanas évek óta vett részt az ellenzéki mozgalmakban, s egyike volt a KOD alapítóinak. Kérdés, hogy a 69 éves politikai veterán képes-e mozgásban tartani a tömegmozgalmat, amelyet ráadásul még szakadás is fenyeget.

A demokratikus ellenzék megosztott, viszont a PiS-t Jaroslaw Kaczynski egyértelműen uralja. Kaczynski pártjának ugyan nincs parlamenti többsége, de továbbra is a legjelentősebb politikai erő. Szinte mechanikusan másolják az orbánizmust: idegengyűlölet, a demokratikus intézmények megvetése, a nacionalista EU-ellenesség. Ez adja meg az alaphangot, amelyet erős klerikális elemekkel díszítenek. A PO kiváló gazdasági eredményeket mutathatott fel, de szociálisan érzéketlen volt. Ezt ragadta meg a PiS. A második és harmadik gyerek után adott 500 illetve 1000 zloty (1 zloty kb 70 forint) sok szűkölködő családnak hozott életszínvonal javulást. Ahogy Rafal Wos gazdasági újságíró magyarázza, ezzel a jobboldal gyakorlatilag bevezette a garantált minimumjövedelem intézményét. Sokakat a nyugdíjkorhatár csökkentése állított melléjük.

A lengyel társadalom Európa-párti és liberális része szinte kényszerűségből fordul újra a PO-hoz. A konzervatív liberális párt azonban továbbra is képtelen megszólítani azokat, akiket a családi pótlékkal, az olcsóbb lakáshoz jutás ígéretével a jobboldal elcsábított. A megosztott baloldal is a helyét keresi, úgy tűnik elvesztette társadalmi bázisát. Ryszard Bugaj közgazdászprofesszor, a Szolidaritás egykori politikusa, volt képviselő ma úgy látja: a PiS ereje abból fakad, hogy választói nem találnak másik politikai kínálatot.

Hadjárat a független média ellen
A Kaczynski-párt a közmédia megszállása után most a külföldi tulajdonú lapok, s az elektronikus média ellen készül támadásra. Lengyelországban az erős független médiumok, napi és hetilapok, hírportálok, tévék valódi ellensúlyt jelentenek, korlátozzák a hatalom lehetőségeit. Adam Michnik, a Gazeta Wyborcza főszerkesztője viszont olvasói találkozókon személyesen áll ki a PiS politikája ellen. A jobboldali hatalom sorra számolja fel a független intézményeket. Az alkotmánybíróság, az igazságszolgáltatás és a színházak megszállása után most az egyetemi autonómia van soron – állítja Michnik.



Vezet a PiS

Az Ibris közvélemény-kutató adatai szerint, ha most választanának szejmet, a szavazatok így oszlanának el:

Jog és Igazságosság (PiS): 33,5

Polgári Platform (PO): 26,1

Nowoczesna.pl (Korszerű Lengyelország, liberálisok): 7,9

Kukiz’15 (elitellenes protesztpárt): 14,1

Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD): 6,1