Öntik a CÖF-be a pénzünket

Publikálás dátuma
2017.06.07 07:02
FOTÓ: Népszava
Fotó: /
Egyre kevesebben támogatják egyszázalékos felajánlásokkal a kormánypárti Civil Összefogás Fórumot (CÖF), de aggodalomra nincs ok: a magánadományokat közpénz százmilliókkal pótolják.

Nem egészen egymillió forintos támogatásra számíthatnak azok a civil szervezetek, amelyek sikeresen pályáznak az állami Nemzeti Együttműködési Alaphoz (NEA). A kormánypárti Civil Összefogás Fórum (CÖF) más csatornákon súlyos százmilliókhoz jutott a köz pénzéből. A NEA vezetőjétől nem várható, hogy tiltakozzon a feltűnő aránytalanság ellen, hiszen ő ugyanaz a személy, aki a CÖF-öt is vezeti: Csizmadia László. A Fideszt mindig fenntartások nélkül támogató CÖF-elnököt egyébként a kormány nevezte ki a NEA élére.

A CÖF, illetve annak alapítványa – ahogyan arról a Népszava beszámolt – tavaly 582 millió forintot könyvelhetett el, tízszer annyit, mint előző évben. Ebből 508 milliót a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM), 45 milliót pedig a Fidesz pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány adott. Mindkét esetben közpénzről van szó: az MVM állami tulajdonú cég, a Fidesz alapítványa költségvetési forrásokból működik.

Közleményei alapján Csizmadia László kuratóriumi elnök nem lát semmi szokatlant abban, hogy ennyi pénzzel kínálták meg a CÖF-öt. Pedig neki, aki a NEA tanácsának elnöke, pontosan tudnia kell, hogy civil szervezetek ezreinek ennek csupán a morzsája jut.

A „központi költségvetési előirányzatnak” számító NEA a 2015-ös adatok szerint mintegy 5,4 milliárd forint felett rendelkezett. A keret 6 százaléka önmaga működtetésére fordítható. A szétosztható összeg nem érte el az 5 milliárdot. A civil szervezetektől több mint 16 ezer pályázat érkezett. Az érvényes pályázatok száma 14 ezer, a nyerteseké 6 ezer körül mozgott. Egy szervezet átlagos támogatása nem sokkal haladta meg a 800 ezer forintot.

Persze, a CÖF kivételezett helyzetben van, a békemenetek (és az ellenzéket lejáratni próbáló plakátkampányok) szervezésével nagy szolgálatokat tett a kormánynak. Az anyagi elismerésen túl a politikai dicsőség sem maradt el. A Fidesz pártalapítványa – egyebek mellett a magyar kormány „jó hírének” védelmezéséért – 2012-ben Polgári Magyarországért Díjat adott a Békemenetnek. A díjat történetesen Csizmadia László vette át.

A kormánynak nem kell tartania attól, hogy Csizmadia és a CÖF hirtelen felcsap a valódi civil érdekek védelmezőjének. Miután a Fidesz előállt a civiltörvény jogfosztó módosításának, a „külföldről támogatott szervezetek” megbélyegzésének ötletével, a CÖF csak ennyit mondott: a „szóban forgó törvénytervezet nagyon is megengedő, és szigorúbb feltételek megfogalmazása is meggondolandó”.

Saját diadaljelentései szerint a CÖF óriási népszerűségnek örvend, ám az egyszázalékos felajánlások száma és mértéke cáfolja az állítást. A tavalyi 582 milliós bevételnek csak alig látható töredéke (1,2 millió forint) jött össze adófelajánlásokból: mindössze 259 adófizető gondolta úgy, hogy ezt a szervezetet kellene kedvezményezettként megjelölnie. Előző évben 270 adófizető választotta a CÖF-öt (1,3 millió forint), Csizmadiáéknak tehát az alacsony szinthez képest is sikerült rontaniuk.

A CÖF amúgy még mindig együttműködő partnereként tünteti fel a Magyarországi Evangélikus Egyházat. Holott az evangélikusok országos irodája több mint egy éve közölte: a Magyarországi Evangélikus Egyház a „Civil Összefogás Fórummal sem szóban, sem pedig írásban nem kötött együttműködési, illetve partneri megállapodást”.

Támogatás Rogánék engedélyével
Bentzik Réka, az MVM kommunikációs igazgatója az Origónak nyilatkozva – akarva vagy akaratlanul – elismerte a napokban azt, hogy a több mint félmilliárdos CÖF-támogatásra a kormány is áldását adta. A 444.hu vette észre, hogy Bentzik kijelentette: „minden támogatásunkat a Nemzeti Kommunikációs Hivatal hagyja jóvá”. A szóban forgó hivatal a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodához tartozik. Ennek tükrében még érdekesebb az, vajon miért állította korábban az MVM azt, hogy nem is közpénz az, amit a CÖF-nek adtak, ha annak elköltését az államapparátussal hagyatták jóvá.. Ebben a kérdésben egyébként már Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is "helyretette" MVM-et, hiszen közölte: az állami cég pénze közpénz.



2017.06.07 07:02

A pécsi Kossuth téren is zúgott az "Orbán, takarodj!"

Publikálás dátuma
2018.12.14 20:58

Fotó: / Csortos Szabolcs
A kormányt és zsoldosait csak akkor lehet elkergetni, ha határozottak és bátrak leszünk - mondta Hadházy Ákos a tüntetésen. A tüntetők tojással dobálták meg a kormánymédia megyei lapjának szerkesztőségét.
Pécsett mintegy félezren vettek részt azon a péntek este tartott kormányellenes tüntetésen, amit a rabszolgatörvény elfogadása miatt hirdetett meg a Momentum. A résztvevők fáklyákkal végigvonultak a baranyai megyeszékhely történelmi belvárosán, s közben azt skandálták, hogy "mocskos Fidesz!... Orbán takarodj!... nem kell Putyin, nem kell Orbán!... Európát!... ruszkik haza!... túlórázni jöttünk!... demokráciát!" Néha megálltak a demonstrálók, s a havat fújó, hideg szél ellen ugrálással melegítették magukat, ilyenkor azt kiabálták: „Ki nem ugrál, Orbán Viktor, hej, hej!”. Aztán így folytatta a kórus: „Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok!”  
A tüntetők között voltak, akik ellenzéki pártokhoz – főleg a Momentumhoz, az MSZP-hez, az LMP-hez - kötődtek, ám az általunk kérdezett résztvevők túlnyomó többsége bevallotta, hogy nem szimpatizál egyik párttal sem, csak azt szeretné, ha a mostani kormány eltűnne, börtönbe kerülne végre. Nekik főleg a kormányhoz köthető korrupcióból van elegük, és abból, hogy Orbán csapata lebontotta a demokrácia intézményrendszerét. A menet a Kossuth téren állt meg. Ott Hadházy Ákos független parlamenti képviselő mondott rövid beszédet. A szekszárdi politikus elismerte, hogy az elmúlt napok kormányellenes megmozdulásai talán nem voltak mindig törvényesek, ám az ellenzéknek már nem maradt más lehetősége, hisz nincs parlament, nincs igazságos választási rendszer, nem lehet semmiről népszavazást rendezni, a közmédia és az összes megyei napilap a kormány zsoldosainak kezében van, akik meghamisítják és elhallgatják a híreket. A túlóratörvényre nem azért volt szüksége a kormánynak, mert hasít a gazdaság, folytatta Hadházy, hanem azért, mert több százezer magyar elmenekült az országból az itteni kilátástalanság elől, s így fogytán a munkaerő.  
Lehet, hogy törvénytelen az ellenzék, tért vissza kezdeti mondandójához Hadházy, 
de a lopás törvényes? A választási csalás törvényes? A média ellenzéket lejárató rágalmazása törvényes?
A kérdések mindegyikére harsogó nemmel feleltek a tüntetők. A kormányt és zsoldosait csak akkor lehet elkergetni, ha határozottak és bátrak leszünk, mondta a politikus. „Nem félünk!” – dörögték a tüntetők. A demonstráció végén Nemes Balázs, a Momentumnak a pécsi egyetem közgazdasági karára járó országos szóvivője január 5-ére újabb pécsi demonstrációt hirdetett meg. A hazafelé tartó tüntetők közül többen a Dunántúli Napló szerkesztőségéhez mentek,  
s tojásokkal megdobálták a lap épületének bejáratát,
mivel úgy vélték, hogy az egykor közkedvelt újság a kormánypropaganda hazug eszközévé vált.
2018.12.14 20:58
Frissítve: 2018.12.14 21:26

„A Fidesz-kormány elárulta az országot”

Publikálás dátuma
2018.12.14 20:50

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Gázálarcos pék, szánkós cukrász és pesti diák tüntetett együtt a Kossuth téren péntek este – erőszakot nem akarnak, változást annál inkább.
Nem értünk egyet sem a túlóratörvénnyel, sem az egész rendszerrel. Fiatalok vagyunk. Annyit tehetünk, hogy eljövünk tüntetni – nyilatkozta lapunknak feltűnő érettséggel Marci, egy 15 éves pesti gimnazista a Kossuth téren péntek késő délután. Marci két évfolyamtársával érkezett. Egyikük, Karcsi bevallja, hogy szüleik nem is tudják, hova indultak. Ha tudták volna, nem engedik el őket: „féltenek minket”. A gimnazisták az úgynevezett rabszolgatörvény elfogadása miatt kirobbant, napok óta tartó demonstrációkhoz csak most csatlakoztak, de korábban már részt vettek diáktüntetéseken és egy CEU melletti megmozduláson is. „A népnek erőt kell mutatnia” – magyarázta Marci. Megoszlott a véleményük arról, hogy „ennél a kormánynál” eredményre vezethetnek-e az utcai demonstrációk. Erőszakot és vérontást azonban nem akarnak. „Azért ez durva” – minősítette Karcsi a térre felfestett feliratot, ami így szól: „Kötelet nekik!” András, az 56 éves budaörsi cukrász egy szánkóra támaszkodva álldogált a Kossuth téri karácsonyfa közelében. A tüntetők megrongálták az oda kitett szánkókat, ezért úgy gondolta, hoz magával egyet a pótlásukra. Másokat is erre buzdított, akcióját meghirdette az interneten. „Eddig senki nem jött” – állapította meg csalódottan. Kollégánk, Tóth Gergő fotóriporter előző nap annyi könnygázt kapott a rendőröktől a Parlamentnél, hogy jobbnak látta, ha felszereli magát egy munkavédelmi boltban vásárolt gázálarccal. Egy másik tüntető, István sem csak azért takarta el sállal a fél arcát, mert megfázott: kérdésünkre elmondta, így készül arra, hogy a rendőrök megint bevetik a könnygázt. A 30 éves férfi az elmúlt napokban nem sokat aludt éjszaka. Pékként dolgozik, gyakorlatilag a tüntetésekről ment munkába. – A Fidesz-kormány elárulta az országot – jelentette ki István. Az egészségügy rendbetétele helyett stadionokra költik a pénzt, a köztévéből állandóan csak a migránsozás folyik. - Felháborító! Ahogyan az is, hogy mindent ráfognak egy olyan emberre, aki több ezer kilométerre él Magyarországtól – utalt a Soros György elleni kampányra a férfi, aki máskülönben a Jobbikkal szimpatizál. A többi megkérdezett nem tudott megnevezni olyan ellenzéki pártot, amelyet egyértelműen támogatna. „Egyikkel sem értünk egyet teljesen” – közölte például két egyetemista lány, Anna és Laura. Azért jöttek a Parlamenthez, hogy erősítsék a tömeget. Elsősorban az oktatás helyzete foglalkoztatja őket, de a dolgozók kihasználása ellen is tiltakoznak. Borúsan látják a jövőjüket. Azon gondolkodnak, hogy ők is külföldre költöznek. A huszonéves Kata apja jóslatát idézte: „Apukám azt mondta, hogy ebből vagy forradalom lesz, vagy totális diktatúra”. Kata elhagyta a lepukkant állapotban lévő egészségügyet: baristaként (kávéséfként) jóval többet keres, mintha az eredeti terveit valóra váltva mentőtiszti diplomát szerzett volna. Az előző napokban őt is lefújták könnygázzal, de még mindig jobban járt, mint egyik ismerőse, akit a földre is letepertek a rendőrök. – Nem szeretem azt látni, hogy mindig a leggyengébbekbe tapos bele a kormány – mondta. A rabszolgatörvénnyel szerinte azok „fognak a legnagyobbat szívni”, akiknek nincs választási lehetőségük, nem tudnak elmenni más munkahelyre dolgozni. Az apja által felvázolt perspektívák közül Kata, ha csupán ez a két lehetőség adódik, a totális diktatúra helyett a forradalmat választaná. A legjobban mégis azt szeretné, ha nem sorvadnának el a tüntetések, és békés úton sikerülne elzavarni a kormányt: „bíróság elé kellene állítani őket”.
2018.12.14 20:50