Öntik a CÖF-be a pénzünket

Publikálás dátuma
2017.06.07. 07:02
FOTÓ: Népszava
Egyre kevesebben támogatják egyszázalékos felajánlásokkal a kormánypárti Civil Összefogás Fórumot (CÖF), de aggodalomra nincs ok: a magánadományokat közpénz százmilliókkal pótolják.

Nem egészen egymillió forintos támogatásra számíthatnak azok a civil szervezetek, amelyek sikeresen pályáznak az állami Nemzeti Együttműködési Alaphoz (NEA). A kormánypárti Civil Összefogás Fórum (CÖF) más csatornákon súlyos százmilliókhoz jutott a köz pénzéből. A NEA vezetőjétől nem várható, hogy tiltakozzon a feltűnő aránytalanság ellen, hiszen ő ugyanaz a személy, aki a CÖF-öt is vezeti: Csizmadia László. A Fideszt mindig fenntartások nélkül támogató CÖF-elnököt egyébként a kormány nevezte ki a NEA élére.

A CÖF, illetve annak alapítványa – ahogyan arról a Népszava beszámolt – tavaly 582 millió forintot könyvelhetett el, tízszer annyit, mint előző évben. Ebből 508 milliót a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM), 45 milliót pedig a Fidesz pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány adott. Mindkét esetben közpénzről van szó: az MVM állami tulajdonú cég, a Fidesz alapítványa költségvetési forrásokból működik.

Közleményei alapján Csizmadia László kuratóriumi elnök nem lát semmi szokatlant abban, hogy ennyi pénzzel kínálták meg a CÖF-öt. Pedig neki, aki a NEA tanácsának elnöke, pontosan tudnia kell, hogy civil szervezetek ezreinek ennek csupán a morzsája jut.

A „központi költségvetési előirányzatnak” számító NEA a 2015-ös adatok szerint mintegy 5,4 milliárd forint felett rendelkezett. A keret 6 százaléka önmaga működtetésére fordítható. A szétosztható összeg nem érte el az 5 milliárdot. A civil szervezetektől több mint 16 ezer pályázat érkezett. Az érvényes pályázatok száma 14 ezer, a nyerteseké 6 ezer körül mozgott. Egy szervezet átlagos támogatása nem sokkal haladta meg a 800 ezer forintot.

Persze, a CÖF kivételezett helyzetben van, a békemenetek (és az ellenzéket lejáratni próbáló plakátkampányok) szervezésével nagy szolgálatokat tett a kormánynak. Az anyagi elismerésen túl a politikai dicsőség sem maradt el. A Fidesz pártalapítványa – egyebek mellett a magyar kormány „jó hírének” védelmezéséért – 2012-ben Polgári Magyarországért Díjat adott a Békemenetnek. A díjat történetesen Csizmadia László vette át.

A kormánynak nem kell tartania attól, hogy Csizmadia és a CÖF hirtelen felcsap a valódi civil érdekek védelmezőjének. Miután a Fidesz előállt a civiltörvény jogfosztó módosításának, a „külföldről támogatott szervezetek” megbélyegzésének ötletével, a CÖF csak ennyit mondott: a „szóban forgó törvénytervezet nagyon is megengedő, és szigorúbb feltételek megfogalmazása is meggondolandó”.

Saját diadaljelentései szerint a CÖF óriási népszerűségnek örvend, ám az egyszázalékos felajánlások száma és mértéke cáfolja az állítást. A tavalyi 582 milliós bevételnek csak alig látható töredéke (1,2 millió forint) jött össze adófelajánlásokból: mindössze 259 adófizető gondolta úgy, hogy ezt a szervezetet kellene kedvezményezettként megjelölnie. Előző évben 270 adófizető választotta a CÖF-öt (1,3 millió forint), Csizmadiáéknak tehát az alacsony szinthez képest is sikerült rontaniuk.

A CÖF amúgy még mindig együttműködő partnereként tünteti fel a Magyarországi Evangélikus Egyházat. Holott az evangélikusok országos irodája több mint egy éve közölte: a Magyarországi Evangélikus Egyház a „Civil Összefogás Fórummal sem szóban, sem pedig írásban nem kötött együttműködési, illetve partneri megállapodást”.

Támogatás Rogánék engedélyével
Bentzik Réka, az MVM kommunikációs igazgatója az Origónak nyilatkozva – akarva vagy akaratlanul – elismerte a napokban azt, hogy a több mint félmilliárdos CÖF-támogatásra a kormány is áldását adta. A 444.hu vette észre, hogy Bentzik kijelentette: „minden támogatásunkat a Nemzeti Kommunikációs Hivatal hagyja jóvá”. A szóban forgó hivatal a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodához tartozik. Ennek tükrében még érdekesebb az, vajon miért állította korábban az MVM azt, hogy nem is közpénz az, amit a CÖF-nek adtak, ha annak elköltését az államapparátussal hagyatták jóvá.. Ebben a kérdésben egyébként már Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is "helyretette" MVM-et, hiszen közölte: az állami cég pénze közpénz.



Szerző

Aláír-e ma ismét Áder János?

Publikálás dátuma
2017.06.07. 07:00
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Tanárok, diákok, szülők demonstráltak kedd este a Sándor-palota előtt, azt kérve Áder János államfőtől, ne írja alá a lex Taigetoszként elhíresült törvénymódosítást, ami a TASZ szerint több pontban is sérti a diákok jogait.

A jelenleginél is nehezebb helyzetbe hozza a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket a köznevelési törvény módosítása, ezért a Tanítanék Mozgalom azt kéri Áder János államfőtől, ne írja alá, inkább küldje az Alkotmánybíróságnak (Ab) a lex Taigetoszként elhíresült módosítót. Szülők, diákok, tanárok kedd este a köztársasági elnöki hivatalnak otthont adó Sándor-palota előtt demonstráltak azért, hogy felhívják Áder figyelmét a törvénymódosítással járó veszélyekre. Az államfőnek a ma kell eldöntenie, aláírja-e.

FOTÓ: TÓTH GERGŐ

FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Megírtuk: a parlament múlt kedden fogadta el a törvénymódosítást, amely egyebek mellett 2018. szeptemberétől elvenné a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel (BTMN) küzdő gyerekektől azt a lehetőséget, hogy felmentést kaphassanak abból a tantárgyból, amelyben nehézségeik vannak – miközben nem biztosít szakmai programokat, és az ezekhez szükséges megfelelő számú fejlesztőpedagógust. Szakemberek évek óta kongatják a vészharangot: az érintett gyerekeknek csupán töredéke kap fejlesztést az állami oktatásban.

A Tanítanék nyílt levelet is írt az államfőnek, amelyhez magánszemélyek mellett 34 másik szakmai szervezet is csatlakozott. A levélben emlékeztettek, a törvényhozási folyamat során a döntéshozók nem vették figyelembe a szakmai bírálatokat, pedig rendkívül aggályos, amit a BTMN diákokkal terveznek. Ezeknek a gyerekeknek "nem bukásra és kudarcokra van szüksége, hanem megfelelő szakmai segítségre" – írták, hozzátéve: a felmentés számos tanulási nehézséggel küzdő, ugyanakkor más területeken jól teljesítő gyereket segített ahhoz, hogy sikeresen elvégezze iskoláit, érettségit és akár felsőfokú képzettséget is szerezzen.

Noha Ádernek nem volt gondja azzal, hogy aláírja a lex CEU-t (miközben azt alkotmányjogászok kisebb hada minősítette alaptörvény-ellenesnek), a Tanítanék mégis bízik az államfőben. Ugyanakkor – mint írták – nem csupán Áder meggyőzése a cél: ha ez nem sikerül, akkor is "meg kell hatni" legalább negyven parlamenti képviselőt, hogy (a lex CEU-hoz hasonlóan) a lex Taigetosz is az Ab elé kerülhessen alkotmányossági vizsgálat céljából. Szél Bernadett, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke jelezte: amennyiben ellenzéki képviselőtársaik támogatják, az Ab-hez fordulnak majd.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint több pontban is jogsértő a lex Taigetosz. A BTMN-es diákokat érintő módosítás mellett például lehetővé tenné, hogy egyes iskolákban pedagógus végzettség nélküli "tanárok" taníthassanak. Továbbá nem kötné gyógypedagógus végzettséghez az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek oktatását. "Mindezek mellett a benyújtott javaslat indokolása összességben is jogsértő: kísérletet sem tesz a szabályozás által érintett gyermekek érdekeinek érdemi meghatározására és értékelésére, ahogy semmilyen olyan vizsgálatot sem ismertet, amely a bevezetett módosítások várható hatásait tanulmányozná" – írták.

Plakátkampány pedagógus módra
Internetes plakátkampányba kezdett a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Web- és Facebook-oldalukon minden nap kiadnak egy-egy plakátot azokban a témákban, amelyekben szerintük nem megfelelően tájékoztatja a kormány a tanárokat. Az egyik plakát épp a tanári végzettség nélküli oktatókról szól: "A képesítés nélküli pedagógusok alkalmazási lehetőségének törvénybe iktatásával szentesítették: nincs szükség pedagógus szakértelemre a tanulók felkészítéséhez". A pedagógusbérekkel kapcsolatban rávilágítottak: a köznevelési törvény eredeti rendelkezései szerint, amely a mindenkori minimálbérhez kötötte a vetítési alapot, egy főiskolai végzettségű gyakornok a jelenlegi bruttó 177 ezer forint helyett 248 ezer forintot vihetne haza havonta.

 

Szerző

Hidegfront hűti a forró nyári levegőt

Publikálás dátuma
2017.06.07. 00:31

Szerdán még helyenként számíthatunk lokális záporok kialakulására, kezdetben a déli tájakon, délután északon, északkeleten zivatarok is lehetnek. Többfelé élénk lesz az északnyugati szél, melyet zivatarok környezetében erős lökések is kísérhetnek. Hajnalban 12-17, délután 21-27 fok között alakul a hőmérséklet, de a zivatarokat követően felfrissül a levegő. Gyenge hidegfronti hatás.

Csütörtökön kezdetben még északkeleten alakulhat ki egy-egy zápor, esetleg zivatar, majd napközben már sok napsütésre, csapadékmentes időre van kilátás. Többfelé élénk, északkeleten erős lehet az északnyugati szél. Délután 23 és 27 fok közötti értékeket mérhetünk. 

Pénteken a napos időszakokat időnként felhők zavarhatják meg, de csapadék ezen a napon már nem várható. Északnyugaton feltámadhat a délies szél. A legmelegebb órákban 24 és 29 fok között alakul a hőmérséklet.

Szombatra egy gyenge hidegfront hozhat feltámadó északnyugati szelet, de csak elszórtan alakulhat ki egy-egy gyenge futó zápor. A legmagasabb hőmérséklet 24 és 30 fok között alakul. Vasárnap száraz, de kissé szeles idő valószínű 23-28 közötti maximumokkal - írja az Időkép.

Szerző
Témák
időjárás