Orbánék megbízottja havi 28 millióért lobbizik az USA-ban

Connie Mack immár rendszeres hírlevélben számol be a magyar kormány álláspontjáról és működéséről a washingtoni elitnek - derül ki az amerikai igazságügy-minisztérium honlapjáról. Ezek többsége arról szól, hogy az Orbán-kormány milyen lelkesen támogatja Donald Trump elnököt.

A magyar kormány lobbistája, volt republikánus kongresszusi képviselő körbeküldte kapcsolatainak Orbán Viktor Trumpnak szóló gratuláló levelét, és arra is többször felhívta a figyelmüket, hogy a magyar miniszterelnök már tavaly nyáron, hónapokkal az elnökválasztás előtt Trump mellé állt. Azt az MTI-hírt is lobogtatta Washingtonban a lobbista, amely szerint Orbán „neurotikusnak” minősítette az európai államok reakcióját, miután Trump elnöki rendeletben tiltotta meg hét, zömében muzulmán ország polgárainak a beutazást. (A rendeletet azóta számos bíróság ítélte el, alkalmazását felfüggesztették.)

Mack szerint a keresztények védelme és a muzulmán szélsőségesek elleni harc is "eladható" az amerikai fővárosban. Egyik hírlevelébe beleillesztette, hogy az Iszlám Állam elleni harcban bevetett magyar katonák számát kétszázra emelik, illetve hogy a magyar kormány - a világon elsőként - munkacsoportot hozott létre az üldözött keresztények védelmében. Előkerült a CEU-ügy és George Soros is, szigorúan a magyar kormány álláspontját közvetítve. Mack néha könnyebb tartalmakkal is szolgál hű olvasóinak: Rubik Ernő és a Pulitzer-díj névadójának magyar gyökereit is arra használja a lobbista, hogy Orbán mellé állítsa a washingtoni elitet.

Connie Macket 2014 őszén „fogadta fel” az Orbán-kormány, hogy segítsen javítani Magyarország megtépázott imázsán Washingtonban. Az 1,4 milliárd forint értékű szerződést négy évre kötötték, ám ez nem mind az amerikai lobbistához kerül. A Népszabadság által tavaly kikért adatok szerint a pénz több mint egyharmadát a Mack-kel konzorciumban szerződött Századvég kapja. Az adófizetők pénzéből tehát minden hónapban 28 millió forintot költ a kormány lobbizásra Amerikában, ebből 18 millió Macké. Tízmillió pedig a Századvégé, amely ezért cserébe 180 órában fordít és háttéranyagokat ír.

Mack minden hónapban beszámol a munkájáról, ám a hazaküldött, illetve az amerikai külügyminisztérium honlapjára kötelezően feltöltött dokumentumokból nem sok konkrétum derül ki. Mack - állítása szerint - sok kongresszusi képviselővel találkozik, akik között a leggyakrabban Dana Rohrabacher republikánus képviselő és közeli munkatársainak neve bukkan fel. Ő köztudottan évtizedek óta Vlagyimir Putyin nagy rajongója, és ő volt az, akiről Kevin McCarthy kaliforniai republikánus képviselő tavaly azt mondta: Trump mellett Rohrabacher a másik, akit Putyin pénzel. McCarthy szavait csak az utóbbi hetekben kapta fel a sajtó, ő és kollégái is azonnal azzal ütötték el a botrányt, hogy csak viccelt. Azt azonban jól mutatja a „vicc”, hogy milyen híre van Orbán legkitartóbb washingtoni barátjának saját párttársai körében.

Mack megítélése Washingtonban is vitatott. Egyes forrásaink szerint az egyik legrosszabb lobbista, aki még saját (egykori) pártjának a kulcsfontosságú embereivel sincs jóban. Mások szerint viszont ügyes, jól használja a floridai képviselőként a Kongresszusban eltöltött idejéből megmaradt kapcsolatait. Hiszen elég, ha néhány republikánus képviselőt meg tud arról győzni, hogy álljon a magyar kormány mellé, és megtorpedózzon szélesebb körű elítélő határozatokat, esetleg szankciókat. Az viszont tény, hogy a magyar-amerikai kapcsolatokon nem sikerült javítania.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a Századvég Alapítvány „Új Amerika születik?” című konferenciájának nyitóelőadásában vette szenvedélyesen védelmébe Donald Trumpot, s többek között olyanokat mondott, mint "Trump nem lottón nyerte az elnökségét”. Connie Mack kevésbé lelkesen sorolta Trump érdemeit, akit egy éve még többek között gyávának és bolondnak nevezett. A konferencián elhangzottakról bővebben ide kattintva olvashat!

Egyoldalú szerelem

Tizenhat éve vágyakozik hiába a Fehér Házba Orbán Viktor. Ilyen hosszú egyoldalú szerelemnél előfordul, hogy az érzés végül gyűlöletbe csap át. George W. Bush annak idején azért neheztelt meg Orbánra, mert a 2001-es terrortámadás után nem ítélte el a parlamentben Amerikát kárhoztató Csurka Istvánt. Medgyessy Péter majd Gyurcsány Ferenc a republikánus kormányzat alatt is szívesen látott vendég volt, de 2010 után megint csak nem jött meghívás. Jött ellenben Hillary Clinton külügyminiszter, aki udvariasan, de határozottan emelt szót a magyar jogállamiság és demokrácia védelmében. Ezt követően a kapcsolatok fagyosra hűltek - mígnem érkezett Donald Trump, akit Orbán Viktor diadalittasan köszöntött: "Engedélyt kaptunk a legmagasabb világi helyről, miszerint nekünk is szabad magunkat az első helyre tenni. Nagy dolog ez, nagy szabadság és nagy ajándék."

A derű azonban nem tartott sokáig. Kiderült, hogy az amerikai kormány egyáltalán nem örül a Soros Györgyöt, illetve a Közép-európai Egyetemet ért budapesti támadásnak. Sorost, bármennyire is elítéli az új elnök politikáját, üzleti szálak fűzik Trump vejéhez, Jared Kushnerhez. A CEU-ra vonatkozó közleményeket ugyan a külügyminisztérium adta ki, de Washingtonban minden beavatott tudja, hogy a döntést a Fehér Házban hozták. Ha nem is Trump, de legalábbis Herbert McMaster nemzetbiztonsági tanácsadó, akihez a jelek szerint Michael Ignatieff CEU-rektor gyorsabban talált kapcsolatot, mint a komplett magyar kormány, minden fizetett lobbistájával.

McMaster stábjának régiónkkal foglalkozó tagjai, amennyire tudni lehet, nincsenek jó véleménnyel Orbán politikájáról. A külügyminisztérium kulcspozícióiban eddig hasonló álláspontot képviselő személyek ültek, de ebben most lehet némi változás: az Európáért is felelős helyettes államtitkári poszton feltűnhet Kurt Volker, aki a 90-es évek közepén Budapesten volt diplomata, és beszél is magyarul. A volt NATO-nagykövet a múltban szimpatizált Orbánnal, ami esély, de nem biankó csekk. 2012-ben a Magyar Külügyi Intézetben például ezt mondta: "Egy társadalomban még demokratikus választások esetén is letérhetnek a dolgok a helyes útról, Oroszországban például Putyin visszájára fordítja a demokrácia irányában tett apró lépéseket, Magyarországon azonban nem ez a helyzet." Hozzátette, hogy vannak olyan magyar törvények amelyeket "ostobának, terhesnek vagy bonyolultnak" gondol, de szerinte a szólás- és véleményszabadság nincs korlátozva. Vagyis Volker, bár kritikus, talán meggyőzhető Orbán jó szándékáról.

Akit nem kell meggyőzni, az James "Veszett Kutya" Mattis tábornok: a védelmi miniszter, akárcsak a Pentagon eddigi vezetése, minden politikai aggodalomnál előrébb valónak tartja az Amerikának fontos katonai missziókban játszott magyar szerepet. Nem véletlenül küld a kormány még ötven katonát az iraki Kurdisztánba. Mégis, mindennek dacára, Klaus Iohannis román államfőnek erre a péntekre meghívása van a Fehér Házba, Orbánnak pedig, hiába vetett a brüsszeli NATO-csúcson szerelmetes pillantásokat Trumpra, még nem találtak időpontot. - Horváth Gábor