Klímamenekültektől tart Európa

A világ menekültjeinek mindössze 6 százaléka jött Európába, ám ez nem eredmény, s nem is ad okot a nyugalomra. A magyar kormány változatlanul ragaszkodik a zárt határok politikájához, a határvédelem költségeit pedig igyekszik menekültügyi kiadásként elszámolni. Az EU a bezárkózás helyett az újabb migrációs hullámok megelőzésére koncentrál, a fejlesztéspolitikát is ehhez igazítják. A Bizottság közös védelempolitikát és haderőre is szeretne.

Új prioritások kerülnek az EU menekültpolitikájába, ehhez azonban a fejlesztéspolitikát is át kell alakítani, megpróbálva megelőzni egy jelentős klímamenekült-hullám kialakulását. Minderről Brüsszelben tanácskoznak az érintettek, ahol szóba került a közös európai hadi potenciál kérdése is. Az viszont budapesti értesülés, hogy a magyar kormány nem kíván változtatni a jövevények távoltartására koncentráló migrációs politikáján.

“El- és bevándorló vagyok, ha úgy tetszik: migráns. De én itt élek, Európáért és a másik hazámért egyszerre elkötelezett vagyok, s igenis büszke arra, hogy uniós állampolgárként az otthonomért dolgozom” - mondta lapunknak a gambiai Gibril Faal, a fejlődő országok segélyezési programjaival foglalkozó Afrika-Európa Diaszpóra Fejlesztési Platform igazgatója, miután egy újságíróknak tartott beszélgetésen előkerült a magyar menekültpolitika. Gibril Faal dühbe jött, ki is mondta: elege van azokból a kelet-európai politikusokból, akik saját történelmüket is szembeköpve, kizárólag a szavazatszerzés céljából az Európai Uniónak létfontosságú szakmai kérdésből csinálnak gyűlölködést, s teszik verbális és sokszor fizikai agresszió tárgyává azokat, akik a világon a legkiszolgáltatottabbak. Ráadásul - ahogy fogalmazott - a ma szavazataiért kockáztatják a jövő Európáját, hiszen a 2015-ös menekülthullám félrekezelése, a felelősségvállalás elmulasztása sokkal több jövőbeni problémával jár, mint amit az elmúlt két évben megtapasztalt a kontinens.

Úgy vélte, a gyűlölködés helyett abba kellene belegondolni: mi késztet valakit arra, hogy elhagyja az otthonát, hogy mivel jár a tartós menekült- vagy bevándolólét. A szakember, akinek szervezete a bevándolók társadalmi beilleszkedését, s szociális körülményeik stabilitását segíti, arra kért mindenkit: hunyja be a szemét, s képzelje el, hogy elmenekült otthonról, s egy másik országban próbál új életet kezdeni. Bevándorlónak lenni azt jelenti, hogy mindenhol a világban kívülálló vagy. Ezt senki sem vállalja hobbiból”.

Ma a világon 214 millió ember tekinthető nemzetközi elvándorlónak, azaz migránsnak. Ezeknek az embereknek csupán egy része politikai, illetve erőszakos okokból, háborúk vagy más fenyegetettség miatt útnak indult menekült, miközben az erőszak sújtotta térségek világpolitikai feszültséggócként ténylegesen a legnagyobb kibocsátóknak számítanak. Mára több mint 65 millió ember kényszerült erőszakos okból elhagyni otthonát, s keresztülszelni a világot menekültként, menedékjogot kérőként. Nekik mindössze 6 százalékuk tartózkodik Európában.

A magyar kormány elsősorban azért kritizálja az uniós menekültpolitikát, mert állításuk szerint "a migránstömeg befogadása politikai célokat szolgál", ráadásul a "modernkori népvándorlás” nemcsak a növekvő terrorfenyegetettség miatt, hanem demográfiai okokból is fenyegető - méghozzá nem csupán Magyarország, hanem egész Európa számára. Ezzel szemben az Európai Unió kutatói és szakmai szervezetei egyaránt állítják: a migráció és a mobilitás egyszerre lehetőséget és kihívást is jelent az európai gazdasági és társadalmi fejlődés számára. Elkerülni, ahogyan a világtörténelemben soha, most és a jövőben sem lehet. Az EU valójában nem a korlátlan menekültbefogadást, hanem a bajban lévő országok helyzetének javítását, a migrációt kiváltó háborús helyzetek megszüntetését, az érintett államok stabilitását, a béketeremtést tekinti elsődleges céljának - derült ki az Európai Fejlődési Napok egyik, az uniós migrációs politikával foglalkozó panelbeszélgetésén, ahol a béke mint célkitűzés a leggyakrabban használt szófordulat volt.

Az Európai Bizottság nemzetközi együttműködési és fejlesztési főigazgatósága elsősorban nem is az Európát 2015-16-ban, illetve azóta is fokozottan érintő migrációs hullám, hanem évtizedes programjaik új prioritásai miatt tette kiemelt témává a migrációt. Noha az európai migrációs válságtünetek - sokak szerint ideiglenesen - mára enyhültek, a probléma nemhogy nem oldódott meg, de a szakemberek az éghajlatváltozás várható hatásaira is fel kell készüljenek - klímamenekültek millióival számolnak a prognózisok.

Az Európai Fejlesztési Napok szervezőjeként és házigazdájaként Neven Mimica, a nemzetközi együttműködésért és fejlesztésért felelős uniós biztos az EU elkötelezettségét fejezte ki a fejlődés, szabadság és a szolidaritás mellett, s bejelentette: az uniós vezetők elfogadták az “Új Európai Konszenzust a Fejlesztésről” című programot. Az uniós biztos a nyitóceremónián felidézte: a világ szegény országainak fejlesztését célzó segélyek több mint felét már ma is az EU és az uniós tagállamok biztosítják, de az aktuális és prognosztizálható kihívások elengedhetetlenné teszik, hogy az európai közösség fejlesztéspolitikájának is az éghajlatváltozás és a migráció kerüljön a fókuszába. A szerdán kezdődött uniós programra mintegy hétezer résztvevő látogatott el a világ minden tájáról, hogy megosszák a szegénység felszámolásával és a fejlesztési célkitűzések elérésével kapcsolatos elgondolásaikat, tanácskozzanak a fejlesztési együttműködés jövőjéről, az energiához való hozzáférés javításáról, a „globális egészségpolitikáról”, a természeti erőforrások kezeléséről, a magánszektornak nyújtott támogatásokról - idén ez is prioritás -, a segélyhatékonyság vagy éppen az emberi jogok kérdéséről. A tegnapi nyitóünnepségen nemcsak uniós vezetők - így Jean-Claude Juncker bizottsági elnök, Frederica Mogherini alelnök, vagy épp Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója - vettek részt, hanem több mint egy tucat afrikai, illetve latin-amerikai ország vezetői is.

Közös uniós haderőt terveznek

Hatékonyabb védelmi együttműködést sürget az EU tagállamai között az Európai Bizottság, amely szerdán tett javalatot a közös kutatási projekteket és katonai beszerzéseket finanszírozó Európai Védelmi Alap létrehozására. A brüsszeli testület egyúttal felvázolta, milyen lehetőségeket lát a szorosabb partneri viszony kiépítésére, a gyakoribb és önkéntes egyeztetésektől a közös alapokon nyugvó európai hadi potenciál létrehozásáig. Ez utóbbi olyan katonai erővel vértezné fel az Uniót, amellyel képessé válna például “terrorista csoportokkal szembeni fellépésekre, ellenséges környezetben folytatott haditengerészeti műveletekre vagy számítógépes védelmi intézkedésekre”. A közös védelmi és biztonságpolitikának része lenne az egységesített védelmi tervezés, az állandóan rendelkezésre álló gyorstelepítésű haderő és a rendszeresen végzett közös hadgyakorlatozás. A Bizottság a kormányokra bízza, hogy eldöntsék: megelégednek-e a jelenlegi együttműködés javítgatásával vagy összefogják erőiket és létrehozzák a védelmi uniót. Az erről szóló első vitát a két hét múlva esedékes csúcstalálkozóján tartják a tagállamok vezetői.

A tervezett Európai Védelmi Alap közös kutatásokat, fejlesztéseket és beszerzéseket finanszírozna, részben az uniós költségvetésből. Ez lenne az első alkalom, hogy az EU pénzeket katonai célú kiadásokra fordítják. Szerény összegek már idén és jövőre is rendelkezésre állnak, de az igazi költés a következő pénzügyi időszakban kezdődne: 2020-tól az uniós büdzséből évi 500 millió eurót fordítanának hadiipari kutatásokra és egymilliárdot fejlesztésekre, valamint együttes beszerzésekre. - Halmai Katalin (Brüsszel)

„Nincs is lezárva a magyar déli határ”

A magyar kormány továbbra sem hajlandó a legkisebb változtatásra sem a menekültpolitikájában – derült ki az Országgyűlés európai ügyek bizottságának szerdai, zárt ülésén, ahol a Közös Európai Menekültügyi Rendszer reformja volt a terítéken. Információink szerint az ülésen a kormány képviselői ezúttal is a kormánypropaganda régóta ismerős érveit hangoztatták, így elhangzott, hogy a magyar kabinet továbbra sem ért egyet az Unió menekültpolitikájával, ám Magyarország csak az uniós jogszabályokban rögzített kötelezettségének tesz eleget azzal, hogy megvédi Schengent az illegális bevándorlóktól. Felmerült még a menekültek ideiglenes elosztását érintő uniós perünk is, melyben a kormányoldal ismét jól ismert érveit hangoztatta a kötelező betelepítésről. Úgy tudjuk, az ülésen az is elhangzott érvként, hogy a magyar határok jogi értelemben nincsenek is lezárva, Magyarország csak megvédi a határvonalát. A kormány emellett úgy látja, hogy Magyarország arányaiban másoknál jóval többet áldoz a határai megvédésére és ezzel az „európai szolidaritásból is komoly részt vállal”. A kormány vélekedése szerint a menekültügy kezelésében Magyarország a schengeni határainak megvédésére elköltött költségeit is számításba kell venni. Információink szerint az ülésen az uniós elképzelésekről érdemben nem esett szó. - B.Z.

Segélyezés: támogatja a magyar

Tavaly év végén készült egy uniós felmérés, az úgynevezett Eurobarométer az EU-tagállamok és állampolgárok fejlesztési segélyezéshez való viszonyulásáról. A magyarországi válaszadók roppant vegyes véleményről tanúskodtak: így például kiderült, egyetlen év alatt 10 százalékkal több magyar mondta azt, hogy fontos a fejlődő országok lakosainak segélyezése, a 2015-ös 73 százalékkal szemben tavaly már 83 százaléka a válaszadóknak. 63 százalékuk ráadásul azt is gondolja, hogy a szegénység kezelése a fejlődő országokban az EU egyik prioritása kellene, hogy legyen, míg 46 százalék azt is vallotta, hogy a magyar kormány is kiemelten kellene foglalkozzon ezzel. A többség, azaz 58 százalék szerint a fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi segítséget a jelenlegi szinten kellene tartani, míg 22 százalék szerint növelni kellene, 13 százalék viszont csökkentené a kereteket. Ugyanakkor egyetlen év alatt 11 százalékponttal, 63 százalékra emelkedett azoknak az aránya, akik szerint a fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi segítség hatékony módja az irreguláris migráció kezelésének.