Egészségügy - Nem vezettek sehová a félbehagyott reformok

Publikálás dátuma
2017.06.08. 21:53

Az esélykülönbség felszámolásával kell kezdenie a következő kormánynak – állítja Kökény Mihály, volt egészségügyi miniszter, aki most Havas Szófiával, az MSZP szakpolitikusával készített javaslatot arra, hogy milyennek kellene lennie a jó egészségügynek.

A mit tanultak a saját kormányzati ciklusuk kudarcából – kérdésre mindketten rávágják: túl sok mindent. Az MSZP szakpolitikusa, Kökény Mihály szerint például azt, hogy nem lehet, nem szabad félbehagyni megkezdett reformokat. Az utóbbi negyedszázad egészségpolitikai kísérletei, a politikai botrányokkal kísért visszalépések, nem vezettek sehová. Sőt súlyos – emberi életévekben mérhető – károkat okoztak. Pedig sok ígéretes terv volt: köztük az irányított betegellátási rendszer (veresegyházi modellkísérlet), amelynek egyes elemeit ma is próbálgatja a kormány. Tehát, ha nem engedjük felszámolni, ma talán kevesebb lenne az orvos nélkül maradt terület az országban. A vizitdíjról is bebizonyosodott azóta, hogy lenne helye a rendszerben, sok országban így egészítik ki a finanszírozást, csakhogy azóta ebből a politikusok szitokszót csináltak. Az is látszik, hogy az egészségi állapotok javításához már nem elég pusztán több pénzt tenni az ágazatba.

„Ma nálunk a legprosperálóbb megyében élő, képzett férfiak és a legszegényebb megyében élő, iskolázatlan társaik születéskor várható élettartama között 13 év a különbség. A vényre írt gyógyszerek húsz százaléka marad a patikában, mert a betegeknek nincs arra pénzük, hogy kiváltsák őket. A roma népesség körében ez az arány már 45 százalék” - citálja az ENSZ fejlesztési programjának Magyarországra vonatkozó kutatási adatait Kökény Mihály. Ez igazságtalan és méltatlan - mondja. Az egészségi állapotot eleve meghatározza az iskolázottság, a megfelelő jövedelmet biztosító munka, vagy annak hiánya, a lakhatási körülmények, a társas kapcsolatok. Tehát, ha egy jobb, egészségesebb Magyarországot szeretnénk, akkor ezeken a feltételeken is javítani kell. Az éhező, nélkülöző gyereknek meglehetősen kicsi az esélye arra, hogy egészséges felnőtté váljon.

„A következő kormánynak azonnal föl kell hagynia azzal a rossz szokással, hogy nem beszél őszintén a problémákról" – folytatja Havas Szófia. - "Az egészségügy nagy hazugsága, hogy a meglévő forrásokból mindenki, mindent, azonnal és jó minőségben megkaphat, de ez rég nem igaz. Aki csak egyszer is járt, mondjuk egy sürgősségi osztályon, megtapasztalhatta, hogy hosszú órákat kell várnia, mert nincs elég orvos, ápoló, eszköz". A társadalom szegényedésével, öregedésével egyre több a beteg. Nincs mese, ki kell választani, hogy a „mindenkinek mindent és azonnal” elvárásból, melyiket lehet nyújtani. Azt pedig, hogy mire jusson, új társadalmi szerződésben kell megfogalmazni. Az embereket pedig valahogyan rá kell venni, vállaljanak felelősséget a saját egészségükért. Hogy lehetőleg mindenki próbálja meg normalizálni a testsúlyát, váljon mozgásfüggővé, védje testét tudatosan a betegségektől. Az egészségpolitikus ehhez kevés. A kormány egészének azon kell ügyködnie, hogy az egészségügyi célokhoz igazítsa a foglakoztatás-, oktatás- és gazdaságpolitikát.

Hogyan lehet mindezt apró pénzre váltani?

FOTÓ: Népszava

FOTÓ: Népszava

"Nehezen. De például a foglalkoztatás-bővítő lépések, a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése sokat segíthetne. Az Orbán-kormányok szinte valamennyi eddigi lépése baklövés" - állítja Kökény Mihály. - "Az orvos, a szakdolgozó még a megemelt bérekkel sem keres annyit, amiért, ha nincs erre valami erős kényszer, lenne oka maradni. Az államosítás elsülhetett volna jól is, például szervezettebbé tehették volna az ellátást, de nem tettek semmit, az új rendszer egyetlen előnyét sem aknázták ki. Nagy baj az is, ami a betegekkel történik: soha nem voltak kiszolgáltatottabbak, mint most. Az ellátók felett nincs szakmai kontroll, nincsenek áttekinthető betegutak. Például, ha valaki veszi a fáradtságot és elmegy szűrésre, netalán kiderül, van valami problémája, akkor lehet, hogy soha nem jut el a megfelelő ellátóhelyre. A betegnek nincs gazdája, a háziorvos csak korlátozottan rendelhet számára vizsgálatot. A diagnózis megállapítása, a kezelés egyes elemei pedig nem épülnek egymásra. Ezt rendbe kell tenni. Hiába érhető el Magyarországon a daganatosok számára világszínvonalú terápia, ha a beteg el sem jut oda, ahol ezt megkaphatja. A betegek jogainak védelmében szükség van ismét önálló, független betegjogi felügyeletre is.

„A rendszernek meg ágazati minisztériumra, egészségbiztosítóra, szakmai hatóságra, az ÁNTSZ-re lenne ismét szüksége. Hogy megint jól elkülöníthető legyen a jogalkotás, a finanszírozás és a szakmai kontroll" - állítja Kökény Mihály. Szerinte a jövő egészségügye összetettebb lesz, differenciáltabb igényekhez kell igazodnia, ezért újra kellene gondolni, milyen működtetési formákban nyújthatnak szolgáltatásokat az intézmények. Lehet, hogy az a jó megoldás, ha a magánellátásban igénybe vett szolgáltatások díjából részt vállal a közfinanszírozás. Elkerülhetetlen, hogy előbb-utóbb a politika új társadalmi szerződést kezdeményezzen arról, hogy mi tartozzék a közfinanszírozott ellátások közé, és mi az, amiért díjat kérhetnek esetleg az intézmények. Szükség van a betegek és az ellátók védelmében is arra, hogy Győrtől Záhonyig például a vakbélgyulladást, vagy a lábtörést egységes eljárással kezeljék.

"A kormányzás tanulságaihoz tartozik az is" - folytatja Havas Szófia -, "hogy csak olyan rendszert szabad működtetni, amelyben az adófizető pontosan látja, mert megnézheti, mire költik az általa befizetett pénzt. Most ezekről fogalmunk sincs. Pedig, ha lenne, könnyebben érvelhetne a politika, mit miért változtat az ellátásokban, mikor, mire, és miért nem jut". A társadalombiztosítás fölszámolásával az Orbán-kormány elbizonytalanította az embereket, kibújt a szolgáltatási kötelezettsége alól, így ma már senki nem tudhatja, hogy az állami ellátásban milyen kezelések járnak, és mik tagadhatók meg. A járulékfizetésért van járandóság, kötelező ellátási csomag, az adóforintokból finanszírozott állami rendszerben a mindenkori kormány meghatározhatja, hogy milyen szolgáltatásokat nyújt. Ezért vissza kell állítani a kötelező társadalombiztosítási rendszert. "Az államosítás is alapvetően elhibázott lépés volt, egyetlen oka a nagymértékű pénzkivonás lehetett, valamint a helyi vezetés kizárása az egészségpolitikai döntésekből. Mindez káoszt okozott, és az eredmény a hihetetlen mértékű eladósodás, a budapesti ellátási problémák". Hozzáteszi: Kökény Mihállyal ellentétben, találta jó kormányzati döntést is, ilyen a szülőtartással kapcsolatos jogszabály. Ezzel a gyerekeknek gondoskodási kötelezettségük van, ha a szülő rászorul. Egyre több lesz az idős ember, és az egészségügy nem is tudja vállalni azokat, akik nem azért kerülnek kórházba, mert betegek, hanem csak öregek. A probléma máig megoldatlan, le kellene porolni az ápolásbiztosítás egyszer elbukott tervét.

Szerző

Comey: Hazudott a Fehér Ház

Publikálás dátuma
2017.06.08. 21:40
FOTÓ: MARK WILSON/GETTY IMAGES
James Comey közölte, hamis indokokkal távolították el az FBI éléről. Azért készített feljegyzéseket, mivel tartott tőle, az elnök utóbb hazudhat megbeszéléseikről.

James Comey, a május 9-én menesztett FBI-igazgató előbb nyilvános, majd zárt ülésen, eskü alatt tanúskodott a szenátus hírszerzési bizottsága előtt. Az FBI-főnök rövid bevezetőjében hangsúlyozta, aggasztónak találta, hogy a Fehér Ház hamis indokokkal menesztette, azt állítva, nem jól végzi a munkáját, az ügynökség káoszban van. „Ez hazugság volt!” – jelentette ki Comey. Előbb a választási évben elkövetett hibákkal indokolták leváltását, később Trump elismerte, hogy „az orosz dolog” miatt küldte el.

Hét oldalas, előzetesen nyilvánosságra hozott vallomásából kiderült, végig aggasztotta, hogy Trump nem tartja be a játékszabályokat. Hiába magyarázta el az elnöknek, hogy mit jelent az FBI függetlensége. Valamennyi megbeszélése után írásos feljegyzést készített, s több FBI-vezetővel megosztotta. Kettejük beszélgetése többször is tanúk nélkül zajlott. Az elnök váratlanul vacsorára invitálta, s a Fehér Ház zöld szobájában kifejtette: „Szükségem van a lojalitására!”. Trump többször is rákérdezett, akar-e posztján maradni, noha korábban már kijelentette, hogy megtartja Comeyt.

Előfordult, hogy egy hivatalos megbeszélés végén Trump mindenkit kiküldött az irodából, négyszemközt kérve az FBI vezetőjét, hogy állítsa le a már menesztett nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Flynn kétes orosz kapcsolatai ügyében folyó vizsgálatot. Trump ugyan a „remélem” kifejezést használta, de Comey úgy vélte, a hivatalban lévő elnök azt várja el, hogy tekintsen el Flynn vizsgálatától, mert Flynn „rendes ember”. Az FBI-főnök megütközött a kérésen. Comey elismerte: amikor Trump azzal fenyegette meg, hogy hangfelvétel lehet beszélgetésükről, egy barátján keresztül kiszivárogtatta a beszélgetés tartalmát a médiának.

Comey volt az, aki még a beiktatás előtt Trump tudomására hozta a brit titkosszolgálati dosszié létezését, s hogy az oroszoknak kompromittáló anyagaik lehetnek a megválasztott elnökről. Trump egy márciusi telefonbeszélgetésben ismételten kérte Comeyt, hogy oszlassa el az orosz vizsgálat felhőit, s kifejtette neki, semmi köze Oroszországhoz, nem szórakozott orosz prostituáltakkal, s ottjártakor mindvégig tudatában volt, hogy lehallgathatják. Comey szóbeli tanúskodásán mindazonáltal kijelentette: Trump nem kérte az orosz beavatkozás ügyében folyó egész vizsgálat leállítására.

A volt FBI-igazgató egy tekintetben megerősítette Trumpot, valóban mondta neki, hogy személyesen nem áll szövetségi vizsgálat célkeresztjében. Ellenállt azonban az elnök követelésének, hogy ezt jelentse ki nyilvánosan is. Sőt, előző kongresszusi meghallgatásán, még hivatali idejében, leszögezte: az orosz beavatkozás, a Trump-kampány és Oroszország közötti összejátszás ügyében az FBI-vizsgálat 2016 júliusa óta folyik, s nem zárult le. Comey elismerte, a tavalyi orosz beavatkozás súlyos ügy, nem egyszeri eset volt, tartani lehet attól, hogy a jövőben is folytatódik. A nyílt ülésen nem akart válaszolni a kérdésre, összejátszhatott-e Trump Oroszországgal.

Richard Burr, a hírszerzési bizottság republikánus elnöke Comey írásos beszámolója alapján úgy vélte, nem tartalmaz bizonyítékot arra nézve, hogy Trump bármi rosszat tett volna. Marc Kasowitz, Trump nemrégiben szerződtetett ügyvédje kijelentette: „az elnök teljes mértékben igazolva érzi magát, s alig várja, hogy folytathassa programját”. A megkönnyebbült elnöki nyilatkozat elhamarkodott lehet, hiszen Comey vallomását, s a további tényeket a Robert Mueller különleges ügyész, volt FBI-igazgató felügyelete alatt folyó vizsgálat mérlegeli.

Az igazságszolgáltatás akadályoztatása
Laurence Tribe, harvardi alkotmányjogi professzor a The Guardiannek kifejtette: „Comey vallomása erősítette meggyőződésemet, hogy az elnök megpróbált befolyásolni, sőt leállítani egy folyamatban lévő vizsgálatot. Ez az igazságszolgáltatás akadályozásának minősül”. Hasonló következtetésre jutott Phillip Allen Lacovara, volt államügyész-helyettes, aki részt vett a Watergate-vizsgálatban. A Washington Postban azt írta, Comey vallomásából világos minta rajzolódik ki: az elnök lojalitást követelt az FBI-igazgatótól, többször felszólította a Flynn elleni vizsgálat lezárására, s végül büntetésként menesztette Comeyt.
„Minden tapasztalt ügyész e tények alapján első látásra megállapítja, hogy az igazságszolgáltatás akadályoztatásáról van szó. Kérdés ugyanakkor, hogy a republikánus többségű kongresszus mindezt elegendő indoknak látja-e az elnök elleni alkotmányos vádemelési eljárás kezdeményezésére.



Szerző

Comey: Hazudott a Fehér Ház

Publikálás dátuma
2017.06.08. 21:40
FOTÓ: MARK WILSON/GETTY IMAGES
James Comey közölte, hamis indokokkal távolították el az FBI éléről. Azért készített feljegyzéseket, mivel tartott tőle, az elnök utóbb hazudhat megbeszéléseikről.

James Comey, a május 9-én menesztett FBI-igazgató előbb nyilvános, majd zárt ülésen, eskü alatt tanúskodott a szenátus hírszerzési bizottsága előtt. Az FBI-főnök rövid bevezetőjében hangsúlyozta, aggasztónak találta, hogy a Fehér Ház hamis indokokkal menesztette, azt állítva, nem jól végzi a munkáját, az ügynökség káoszban van. „Ez hazugság volt!” – jelentette ki Comey. Előbb a választási évben elkövetett hibákkal indokolták leváltását, később Trump elismerte, hogy „az orosz dolog” miatt küldte el.

Hét oldalas, előzetesen nyilvánosságra hozott vallomásából kiderült, végig aggasztotta, hogy Trump nem tartja be a játékszabályokat. Hiába magyarázta el az elnöknek, hogy mit jelent az FBI függetlensége. Valamennyi megbeszélése után írásos feljegyzést készített, s több FBI-vezetővel megosztotta. Kettejük beszélgetése többször is tanúk nélkül zajlott. Az elnök váratlanul vacsorára invitálta, s a Fehér Ház zöld szobájában kifejtette: „Szükségem van a lojalitására!”. Trump többször is rákérdezett, akar-e posztján maradni, noha korábban már kijelentette, hogy megtartja Comeyt.

Előfordult, hogy egy hivatalos megbeszélés végén Trump mindenkit kiküldött az irodából, négyszemközt kérve az FBI vezetőjét, hogy állítsa le a már menesztett nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Flynn kétes orosz kapcsolatai ügyében folyó vizsgálatot. Trump ugyan a „remélem” kifejezést használta, de Comey úgy vélte, a hivatalban lévő elnök azt várja el, hogy tekintsen el Flynn vizsgálatától, mert Flynn „rendes ember”. Az FBI-főnök megütközött a kérésen. Comey elismerte: amikor Trump azzal fenyegette meg, hogy hangfelvétel lehet beszélgetésükről, egy barátján keresztül kiszivárogtatta a beszélgetés tartalmát a médiának.

Comey volt az, aki még a beiktatás előtt Trump tudomására hozta a brit titkosszolgálati dosszié létezését, s hogy az oroszoknak kompromittáló anyagaik lehetnek a megválasztott elnökről. Trump egy márciusi telefonbeszélgetésben ismételten kérte Comeyt, hogy oszlassa el az orosz vizsgálat felhőit, s kifejtette neki, semmi köze Oroszországhoz, nem szórakozott orosz prostituáltakkal, s ottjártakor mindvégig tudatában volt, hogy lehallgathatják. Comey szóbeli tanúskodásán mindazonáltal kijelentette: Trump nem kérte az orosz beavatkozás ügyében folyó egész vizsgálat leállítására.

A volt FBI-igazgató egy tekintetben megerősítette Trumpot, valóban mondta neki, hogy személyesen nem áll szövetségi vizsgálat célkeresztjében. Ellenállt azonban az elnök követelésének, hogy ezt jelentse ki nyilvánosan is. Sőt, előző kongresszusi meghallgatásán, még hivatali idejében, leszögezte: az orosz beavatkozás, a Trump-kampány és Oroszország közötti összejátszás ügyében az FBI-vizsgálat 2016 júliusa óta folyik, s nem zárult le. Comey elismerte, a tavalyi orosz beavatkozás súlyos ügy, nem egyszeri eset volt, tartani lehet attól, hogy a jövőben is folytatódik. A nyílt ülésen nem akart válaszolni a kérdésre, összejátszhatott-e Trump Oroszországgal.

Richard Burr, a hírszerzési bizottság republikánus elnöke Comey írásos beszámolója alapján úgy vélte, nem tartalmaz bizonyítékot arra nézve, hogy Trump bármi rosszat tett volna. Marc Kasowitz, Trump nemrégiben szerződtetett ügyvédje kijelentette: „az elnök teljes mértékben igazolva érzi magát, s alig várja, hogy folytathassa programját”. A megkönnyebbült elnöki nyilatkozat elhamarkodott lehet, hiszen Comey vallomását, s a további tényeket a Robert Mueller különleges ügyész, volt FBI-igazgató felügyelete alatt folyó vizsgálat mérlegeli.

Az igazságszolgáltatás akadályoztatása
Laurence Tribe, harvardi alkotmányjogi professzor a The Guardiannek kifejtette: „Comey vallomása erősítette meggyőződésemet, hogy az elnök megpróbált befolyásolni, sőt leállítani egy folyamatban lévő vizsgálatot. Ez az igazságszolgáltatás akadályozásának minősül”. Hasonló következtetésre jutott Phillip Allen Lacovara, volt államügyész-helyettes, aki részt vett a Watergate-vizsgálatban. A Washington Postban azt írta, Comey vallomásából világos minta rajzolódik ki: az elnök lojalitást követelt az FBI-igazgatótól, többször felszólította a Flynn elleni vizsgálat lezárására, s végül büntetésként menesztette Comeyt.
„Minden tapasztalt ügyész e tények alapján első látásra megállapítja, hogy az igazságszolgáltatás akadályoztatásáról van szó. Kérdés ugyanakkor, hogy a republikánus többségű kongresszus mindezt elegendő indoknak látja-e az elnök elleni alkotmányos vádemelési eljárás kezdeményezésére.



Szerző