Orbán haveri kapitalizmusáról ír a Freedom House

Arch Puddington tanulmánya nyolc fejezetből áll, hét fejezetben Magyarország csak említés szintjén kerül elő. Az ötödikben viszont hazánk és főleg Orbán Viktor főszereplővé lép elő: ez a fejezet az illiberális demokráciáról szól.

Puddington részletesen idézi Orbán 2014-es hírhedt, tusványosi beszédét, melyben a magyar miniszterelnök felvázolta az illiberális fordulatot. A miniszterelnök szerint referenciapontként már nem a rendszerváltásra, hanem a 2008-as válságra kell tekinteni, és hosszan sorolja a Nyugat hanyatlásának jeleit, többek között idézve egy meg nem nevezett, de „nagy elismertségnek örvendő elemzőt”, aki szerint az amerikai puha hatalom ereje hanyatlik, mert a liberális értékek ma a korrupciót, a szexet és az erőszakot testesítik meg, és ezzel lejáratják Amerikát és az amerikai modernizációt.

Puddington szerint Orbán a beszédében összefoglalta a legfontosabb elemeket, ami alapján meg lehet különböztetni egymástól a demokratikus nyugati rendszert, ami a liberális értékeken és elszámoltathatóságon alapul, szemben a "keletinek" nevezett megközelítéssel, ami az erős államon, gyenge ellenzéken és lesorvasztott fékeken és ellensúlyokon. Az illiberális berendezkedésre sokan még mindig úgy tekintenek, mint aminek fő jellemzője, hogy kirekesztő egyes kisebbségi csoportokkal szemben. Puddington értelmezésében az illiberális kormányzás szélesebb körű megközelítését takar annál, mint hogy kifelé a menekültekkel az országból. Az illiberalizmus ugyanis a liberális értékek és demokratikus normák teljes elutasítása, ennek minden következményével a kormányzásban és a politikában.

„A Fidesz »reform«törekvései jóval kevesebb gondot fordítottak a népszerűtlen kisebbségek elnyomására, mint egy olyan rendszer megteremtésére, melyben kiüresítették a pluralizmus intézményeit, és a kormányzópárt uralmát hosszú időre biztosították” – hangsúlyozta Puddington, aki szerint a legnagyobb hatású lépéseket a gazdaság területén vitte végig a Fidesz. 2010 után Magyarország egy haveri (crony) kapitalizmussá vált. Miközben az olyan nyílt kleptokráciákkal, mint mondjuk Oroszország, ahol a rezsim eleve a közvagyon fosztogatása körül szerveződik meg, Orbán a törvénykezés és a közbeszerzések révén hozott létre egy Fidesz-kötődésű üzleti kört, ami képes finanszírozni politikai kampányokat, jutalmazni a párt támogatóit és fenntartani a baráti sajtót. Puddington szerint ennek a körnek gazdaggá tétele nem önmagában volt cél, inkább biztosítékként szolgál az uralkodópárt hatalmának megtartásához bármiféle jövőbeli ellenzéki kihívással szemben.

Orbánt belföldi kritikusai ugyan gyakran hasonlítják Putyinhoz, de vannak lényeges különbségek: Magyarország, bár visszaesett az elmúlt években, a Freedom House jelentésében még mindig szabad országnak számít, vannak valódi ellenzéki pártjai, még ha gyengék is, lehet szabadon gyülekezni, és egyelőre működik egy relatíve szabad civil szektor is az országban. Más a történelmi és geopolitikai kontextus is: az 1989-es rendszerváltás emlékével, az EU- és NATO-tagsággal Magyarország helyzete jelentősen különbözik Oroszországétól. A Freedom House a közelmúltban két másik jelentésében is foglalkozott Magyarországgal: visszaestünk a sajtószabadság-listán és a magyar demokrácia állapotáról kiderült, hogy gyengébb lett, mint a bolgár és a román.

Orbán és Putyin

- Rendszeresen fejezik ki megvetésüket a "nyugati" liberális értékekkel szemben.

- Irányítás alá vették az állami médiát és baráti tulajdonláson keresztül uralják a mainstream média jelentős részét.

- Kiüresítették azokat az intézményeket, melyek felügyelték a kormány működését.

- Világossá tették, hogy nem szívesen látják azokat a civil szervezeteket, melyek politikai reformokat vagy emberi jogi küldetést képviselnek.

- Kihasználták azokat a politikai lehetőségeket, melyeket a környező országokban élő honfitársaik jelentettek.

- Nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy biztosítsák befolyásukat az igazságszolgáltatás fölött.

Úton az autokrácia felé

- Az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése, a testület feltöltése Fidesz által jelölt tagokkal.

- A Költségvetési Tanács felszámolása, majd egy új testület létrehozása fideszes irányítás alatt.

- Új választási törvény megalkotása, olyan körzethatárok meghúzásával, melyek a Fidesznek kedvezőek.

- Szavazati jog biztosítása a határon túli magyaroknak.

- Új médiahatóság létrehozása, Fidesz-hű vezetőkkel feltöltve.