Gyanús „fordulat” a lúgos orvos ügyében

Publikálás dátuma
2017.06.09. 10:28
Bene Krisztián a tárgyaláson - FOTÓ: Molnár Ádám
Egy évek óta börtönben ülő rab levelével tett kísérletet a gyanú másra terelésére a lúgos támadás ügyében a védelem. A levél szerint hónapokkal a bűncselekmény előtt valaki pont egy ilyen támadás elkövetésével akarta megbízni a levélírót, ennek a valakinek pedig az áldozat, Renner Erika megszerzése volt a célja. Az áldozat szerint az orvos védekezése ezzel, a vőlegénye célba vételével elérte a mélypontot. A BRFK vizsgálódik a furcsa levél ügyében - írja az Index.

A lúgos ügy jövő keddre várható jogerős ítélete előtti utolsó pillanatokban egy meglehetősen furcsa levéllel állt elő az első-és másodfokon is bűnösnek talált orvos, B. Krisztián ügyvédje, Szekér Gyula. A levélben szereplő állítás, „újabb nyomatékos kételyt kell, hogy ébresszen az első-és másodfokú bíróság ítéleteiben foglalt tényállás megalapozottságát illetően”. Szekér Gyula az Indexnek csütörtökön azt mondta: kötelessége minden, a védence javára szóló körülmény bemutatása, nem is tehetné meg, hogy ne használja a levelet. A több oldalas, kézzel, de nyomtatott betűkkel írt, Szekér Gyulának címzett, május 2-án kelt levél írója úgy mutatkozik be, mint a Budapesti Fegyház és Börtön jogerősen elítélt fogvatartottja.

Állítása szerint sok hónappal a lúgos támadás előtt valaki őt akarta megbízni azzal, hogy maró anyaggal öntse le Renner Erikát, és ez a valaki az áldozat jelenlegi társa. A levélben leírt történet részletesebben a következő: évekkel ezelőtt, mikor még szabadlábon volt, a rabot felhívta valaki privát számon, és személyes találkozót kért, mondván egy munkáról lenne szó. Hogy ez pontosan mikor történt, a rab nem tudja, csak annyit ír, hogy valamikor 2012-ben, és augusztus 2-a előtt, mert ő akkor vonult be a börtönbe.

A találkozón a személy elmondta a megbízásból adódó munkafeladatot, miszerint egy hölgyet kellene „bántani” az általa biztosított maró folyadékkal, méghozzá úgy, hogy arcára kellene azt rájuttatni. A levélíró állítása szerint erre ő tiltakozott, hogy a nőt ez „talán egész életére elcsúfítaná, a plasztikai sebész sem biztos, hogy segíthet rajta”. Erre állítólag a megbízó hirtelen felugrott, idegesen fel-alá járkálni kezdett, és azt mondta: „rendben, akkor ne az arca legyen, hanem a nemi tájéka, a nemi szerve”.

A történet úgy folytatódik, hogy a megbízó meg is magyarázta a tervét: a nő róla most nem vesz tudomást, mert nem sármos és nem tehetős, de egy ilyen támadással két legyet üthetne egy csapásra. „Ez a nő kell neki, ha a nőt baj éri, akkor ő ott lesz mellette mentsvárként, férfiként, akkor nem számít, hogy addig nem jött be a nőnek” - idézi az állítólag elhangzottakat a levél. A másik nyereség pedig az állítólagos magyarázat szerint a pénz lett volna: „az egész cselekmény rá lenne húzva valakire”, és „ez a valaki egy életen át fizetne a nőnek” kártérítést. A levélben előadott történet lényegileg azzal zárul, hogy a rab nem vállalta a munkát, és a megbízót is próbálta lebeszélni a tervéről, majd aztán évek elteltével felfigyelt a médiában a lúgos támadás ügyére.

„Aztán az egyik híradásban fedeztem fel a nőt kísérő személyben azon személyt, aki 2012. évben éppen ilyen jellegű cselekmény tervéről beszélt a sértett nő sérelmére. Ő volt az, határozottan felismertem” - áll a levélben. Konkrétan nem nevezi meg, kire gondol, de ha ő nem is, B. Krisztián ügyvédje leírta a Kúriának küldött beadványban: „a híradásokban feltűnő, Renner Erikát kísérő személy a védelem álláspontja szerint az ügyben tanúként is kihallgatott Balogh Attilával azonosítható”. Balogh Attila Renner Erika vőlegénye.

Csakhogy a találkozó állítólag 2012 augusztusa előtt volt, ő azonban csak 2012 novemberében ismerkedett meg Balogh Attilával. Ráadásul nem is Balogh Attila volt a kezdeményező, ő írt rá a férfira egy társkeresőn.

A Fővárosi Főügyészség az iratokat feljelentés-kiegészítésre megküldte az arra illetékes Budapesti Rendőr-főkapitányságnak - közölte Bagoly Bettina, főügyészségi sajtószóvivő.

Szerző

Orbán és Tarlós pesti felüljárókat bontana le

Publikálás dátuma
2017.06.09. 10:23
Az egyik lehetséges áldozat - Google Street View
A főpolgármesternek az a szándéka, hogy eltűnjenek a felüljárók a Nyugati térről és a Rottenbiller utcából. A Rottenbiller utcai helyett egy közúti aluljáró várható, a Nyugatinál sanszosabb megoldás egy „szintbeli keresztezés”. Ezekre már megvannak a tervek, melyek Orbán Viktornak tetszettek is – írja Tarlós István sajtótájékoztatójáról az mfor.hu.

Az Index szerint Nyugati téri felüljáró elbontása utoljára a 2006-os kampányban merült fel komolyan, de gyorsan elvetették, mert óriási forgalmi káoszt okozna. Azután a BKK 2014-ben pályázatot írt ki a Nyugati tér áttervezésére, amiben számoltak azzal is, hogy visszaállítják a Bajcsy-Zsilinszky úti villamost, azzal is, hogy lebontják a felüljárót, és azzal is, hogy minden marad, csak felújítják majd a felüljárót. Hogy végül mi lett a döntés, ki döntött, és mit, arról nincs kommüniké, beszédes viszont, hogy a BKK 2016-os közbeszerzési tervében ez szerepel: a Nyugati téri felüljáró felújítása. Mivel azonban ki se írtak rá tendert, úgy tűnik ez a feladat idáig nem volt fontos a BKK-nak.

A szerdai kormányülésen azonban Tarlóst megkínálták vele, mint ahogy a Keleti pályaudvarnál levő Rottenbiller utcai felüljáró lebontásával is. Állítólag darabonként 3-4 milliárd forintból megvolna az egész, amit a kormány szívesen kifizetne. A lap információi szerint Orbán Viktor régi rögeszméje a két felüljáró eltüntetése, és ennek többször hangot is adott. A miniszterelnök ugyanis a kommunizmus jelképének látja még mindig őket. A felüljárók elbontása azonban mindig élénk tiltakozásra késztette a fővárosi autóslobbit, mert óriási forgalomcsillapítással, és dugókkal járna.

Az, hogy a Nyugati téri felüljárót nem akarják bántani, már akkor kiderült, amikor nemrég az egész Nyugati teret felújította a főváros. A felüljáró elbontása, a forgalmi áttervezés szakértők szerint hosszas tervezést igényelne még, nyilvánvalóan inkább közelebb lenne a 10 milliárd forinthoz, mint a 3-hoz, persze villamosátvezetés nélkül. Azaz: nincs égető szükség a bontásra, nagy bonyodalommal és felháborodással járna, és jó drága lenne. Ilyen beruházásra kapott javaslatot Tarlós István a kormánytól a metró plusz pénze helyett.

A Rottenbiller utcai felüljáró ugyanaz, mint a Nyugati téri, annyi különbséggel, hogy még problémásabb. Alatta nemrég építették át a Baross teret, szó sem volt sosem a most emlegetett aluljáróról, amit a felüljáró kiváltására építenének. Az aluljáró számos akadályba ütközne, és az ára bontással együtt meghaladná szakemberek szerint a 10 milliárd forintot. Még egy megkérdőjelezhetően szükséges, kényelmetlen beruházás, amit Tarlós a kormánytól kapott a metrópénz helyett.

Szerző

Tízezerbe kerülhet, ha bírálják a NATO-t

Montenegróban magas pénzbüntetést - minimum 3 ezer, de akár 10 ezer eurós bírságot is kiszabhatnak arra, aki az Észak-atlanti Szövetség Szervezetét, azaz a NATO-t kigúnyolja – jelentette a „Vijesti” című lap a délszláv állam büntetőtörvénykönyvének egyik cikkelye alapján. 

A jogszabály kimondja, hogy büntetés jár annak, aki bármely nemzetközi szervezen köszörüli a nyelvét. A tudományos, irodalmi vagy művészi jellegű, „komoly” bírálat azonban nem büntetendő. Sem a politikusok bíráló nyilatkozatait, sem a kritikus újságcikkeket nem szankcionálják. Pénzbírság szabható ki ugyanakkor arra is, aki Montenegróval diplomáciai kapcsolatban álló külföldi államon gúnyolódik. A Human Rights Action emberi jogi szervezet hét éve próbálkozik, hogy ezt a cikkelyt kiszedjék a montenegrói BTK cikkelyei közül, eddig sikertelenül.

Szerző