Egyharmados maradt a toborzás

Publikálás dátuma
2017.06.12. 07:02
A határvadász egységek a kormányzat által elvártnál lassabban erősödnek FOTÓ: MTI/CZEGLÉDI ZSOLT
Nem áll jól az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a határvádász-toborzással: tavaly szeptember eleje óta a kitűzött 3000-es létszámnak még a harmadát sem sikerült elérni. Pedig a rendőrség óriási erőfeszítéseket tesz: csaknem ötezer toborzó rendezvény eredményeként állt szolgálatba eddig 814 újonc.

A kormány – miként arról lapunk is többször írt – 2016 augusztusában döntött arról, hogy 3000 rendőrrel megerősíti a határvadász bevetési osztályait, „mert tovább erősödött az illegális migrációs nyomás a magyar-szerb, valamint a bolgár-szerb határon, megnőtt a szerb területen várakozók száma, és a későbbiekben sem várható az illegális migráció csökkenése.” A kabinet akkoriban döntött arról is, hogy a 3000 fős létszám-fejlesztéssel egyidőben a Készenléti Rendőrség korábbi határrendészeti igazgatósága mellé egy újabbat hoznak létre, a meglévő hét határvadász bevetési osztály pedig 15 határvadász bevetési osztályra bővül.

Az Országos Rendőr-főkapitányság lapunk idevágó kérdéseire közölte, hogy tavaly nyár végén kezdték el a toborzást, s azóta országszerte 4846 helyszínen keresték az új határvadászokat. A toborzók nem is végeztek rossz munkát, hiszen erőfeszítéseik nyomán idén május 30-ig összesen 3097-en jelentkeztek határvadásznak. Csakhogy – derült ki az ORFK összesítéséből – a jelentkezők közül meglehetősen kevesen állhattak szolgálatba eddig. A 3097 pályázó közül ugyanis „a felvételi eljárás során elvégzett alkalmassági vizsgálatokon 1427 fő kapott alkalmas minősítést.” Ezután is nagy volt a lemorzsolódás: az alkalmasnak találtak és képzésen részt vettek közül, több ütemben, összesen 814-en tettek sikeres záróvizsgát és álltak szolgálatba a Készenléti Rendőrség Határvadász Bevetési Osztályain. S még ez sem a végleges szám, hiszen kérdésünkre az ORFK közölte azt is: „a tanulmányaikat megkezdők közül – egyéni, illetve családi problémák miatt – a mai napig összesen 115 fő morzsolódott le.”

Akad azért nagyobb siker is a határvédelemben: némi hezitálás után, de a múlt hét végén Kaposvár vezetői végül rábólintottak a határvadász-laktanya megépítésére. A Cseri-parkba költözhet tehát a Készenléti Rendőrség XII. Határvadász Bevetési Osztálya. A rendőrség hosszas mérlegelés után döntött Kaposvár, s ezen belül a park mellett, korábban az egykori taszári laktanyát is megnézték, megvizsgálták.

A laktanyáról - mint megírtuk - eredetileg két hete, rendkívüli ülésen szavazott volna a közgyűlés, ám akkor az MSZP városi elnöke, s közgyűlési képviselője, Pintér Attila javaslatára a grémium úgy döntött, lakossági fórumon kérik ki a városrészben élők véleményét a tervekről. A fideszes városvezetés biztosra ment a fórumon: az ellenzéki pártok képviselőinek Szita Károly polgármester (Fidesz-KDNP) nem adott felszólalási lehetőséget, mondván, kampányolni majd jövő tavasszal kell, s a városrész lakói közül is jellemzően azok kaptak szót, akik támogatták, hogy a Cseri-parkban épüljön meg a laktanya. Amelyet amúgy senki sem ellenez Kaposváron, csak a helyszínt nem tartják alkalmasnak. Mint Hartner Rudolf, a városgondnokság korábbi vezetője elmondta: a park bizonyos szempontból országosan egyedülálló adottságokkal rendelkezik, s lenne alkalmasabb terület is a városban, ahol megépülhetne a határvadász-kaszárnya, például a hajdani Hunyadi-laktanya. Szerinte nem a húszhektáros parkba kellene építeni egy több mint tíz méter magas épületet, s a kertes házas övezetre szabadítani a különböző katonai járműveket, ráadásul az építkezés fakivágásokkal is járna.

A múlt heti közgyűlésen végül a közgyűlés egyhangúlag döntött úgy, hogy megépülhet a Cseri parkba a laktanya. A park amúgy a XIX. században katonai lőtérként működött, a millennium évében aztán ligetesítették, az 1970-es években pedig pihenő- és közösségi hellyé fejlesztették, mára viszont igencsak leromlott az állapota. A határvadászok a liget kevéssé fás részén, a hajdani felvonulási tér és színpad helyén kapnak területet, a beruházás költségeit a Készenléti Rendőrség állja.

Szerző

Áder János aláírt és füllentett

Publikálás dátuma
2017.06.12. 07:00
Áder János előadást tart az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban. Másként látja a diákok helyzetét, mint a szakma. FOTÓ: M
Nem bontotta ki az igazság minden részletét az államfő, amikor azt indokolta, miért írta alá a lex Taigetoszt.

Valótlant állított Áder János államfő, amikor kijelentette: az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara és a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége (MLSZSZ) is támogatja a köznevelési törvény lex Taigetoszként elhíresült módosítását. Az MLSZSZ és az ELTE gyógypedagógiai karán működő Logopédiai Szakcsoport ugyanis szombaton közös állásfoglalást tett közzé, amelyből kiderült: bár korábban egyeztettek a kormánnyal, javaslataikat figyelmen kívül hagyták.

Áder pénteken írta alá a lex Taigetoszt, amelyet május 30-án fogadott el a parlament. Megírtuk: a jogszabálymódosítás értelmében 2018. szeptemberétől a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel (BTMN) küzdő diákok nem kaphatnak értékelés alóli felmentést abból a tantárgyból, amelyben nehézségeik vannak. Az osztályozás alóli mentesítést anélkül veszik el, hogy a tanulók szakszerű és differenciált oktatása, fejlesztése biztosított lenne. A módosítás ellen tanárok és szülők is tiltakoztak, szakértők embertelennek nevezték, a Tanítanék Mozgalom nyílt levélben (amelyhez 39 szakmai szervezet csatlakozott) kérte az államfőt, ne írja alá a törvénymódosítást.

Áder azonban semmilyen problémát nem látott, sőt azt állította, a törvénymódosítást szakmai szervezetek egész sora támogatja. Holott a gyógypedagógiai képzéseket folytató Kaposvári Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Szegedi Tudományegyetem és az ELTE dékánjai, tanszékvezetői már a módosító parlamenti elfogadása előtt, egy május 15-i keltezésű, Palkovics László oktatási államtitkárnak címzett levélben jelezték: a kormány nem hagyott időt érdemi reagálásra. "Egyetemeinkre mindösszesen másfél napos határidő megadásával érkezett le az anyag, így többnyire nem is juthatott el a karokra" – írták.

Áder János előadást tart az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban. Másként látja a diákok helyzetét, mint a szakma. FOTÓ: MTI/KOVÁCS TAMÁS

Áder János előadást tart az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban. Másként látja a diákok helyzetét, mint a szakma. FOTÓ: MTI/KOVÁCS TAMÁS

Állásfoglalásában az MLSZSZ és az ELTE Logopédiai Szakcsoportja most ismét nyomatékosította: "a felmentések kivezetésének pozitív hatásának előfeltétele, ha a törvénymódosításhoz egy jól összehangolt intézkedéscsomagban azonnal hozzákapcsolódnak azok a proaktív lépések is, melyek a tanulók nehézségeinek megsegítésére irányulnak. Ezzel összefüggésben komplex intézkedések sorozatát javasoltuk, melyek a tantárgyi értékelés alóli felmentés helyett megteremtik a feltételeit a nehézségek megelőzésének, a tanulók felzárkóztatásának, a probléma gyökerét feltáró szakszerű diagnosztikának és az erre épülő támogatásnak".

Szükség van a tanulási nehézségek kialakulásának megelőzését segítő oktatásra, a szakemberhiány megszüntetésére, a pedagógusok továbbképzésére, illetve a diagnosztikai rendszer fejlesztésére, hogy minden gyermek időben megkaphassa a szükséges segítséget. A törvény ezekből semmit sem garantál, sőt a Tanítanék Mozgalom szerint érdemi segítség helyett egyenesen legalizálja az egyre súlyosabb szakemberhiányt. A Magyar Pedagógiai Társaság Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztálya is azon az állásponton van, hogy a jelenlegi körülmények között a mentesítés elvétele nem javítana, hanem rontana a helyzeten.

A Lehet Más a Politika (LMP) jelezte: Alkotmánybírósághoz fordulnak a lex Taigetosz ügyében, ehhez azonban további 40 parlamenti képviselő támogatása szükséges. A Tanítanék Mozgalom pedig kampányt indít annak érdekében, hogy "ebben az ügyben a jogszerűség, az emberség és a szakmaiság győzzön".

Szerző

Kanadai Nagydíj - Hamilton rajt-cél győzelme

Publikálás dátuma
2017.06.11. 23:45
FOTÓ: Getty Images, Dan Istitene
 A címvédő Lewis Hamilton, a Mercedes brit pilótája nyerte meg a Forma-1-es Kanadai Nagydíjat vasárnap. Ezzel 12 pontra csökkentette hátrányát a pontversenyben az ezúttal csak negyedik német Sebastian Vettellel (Ferrari) szemben.

Hamilton az élről indulva rajt-cél győzelmet aratott, s karrierje hatodik sikerét aratta Montrealban. Mögötte csapattársa, a finn Valtteri Bottas ért be a második helyen, míg a harmadikon a Red Bull ausztrál versenyzője, Daniel Ricciardo.
A rajt komoly izgalmakat tartogatott, ugyanis a legjobban a Red Bull ötödik helyről induló holland pilótája, Max Verstappen indult meg, s az első kanyarig Hamiltont leszámítva valamennyi riválisát megelőzte, ráadásul egy picit összeért az autója Vettelével. A listavezető német első szárnyának jobb oldala bánta a találkozót, s mint kiderült, ezzel Vettel számára elúszott a győzelem lehetősége, ugyanis a biztonsági autós szakasz utáni néhány körben egyértelművé vált, hogy be kell mennie a bokszba új orrkúpért, s az utolsó helyre tudott csak visszajönni.

A rajt után nem Vettel járt a legrosszabbul, ugyanis a középmezőnyben Carlos Sainz ráhúzta autóját Romain Grosjeanéra, aki nem tudott mit tenni, meglökte a spanyol pilótát. Sainz elveszítette uralmát gépe fölött, mely megpördülve, nagy sebességgel csapódott tovább, s előbb kilökte Felipe Massa autóját, majd a gumifalba fúródott. A folytatásban a repülő rajtot vett, és stabilan a második pozícióban haladó Max Verstappent érte utol a végzete, miután tíz kört követően a motor megállt az autójában.

Ezek után a kerékcserék hoztak változást a Hamilton, Bottas, Ricciardo, Perez, Raikkönen sorrendbe, a Ferrari finn versenyzője elé került Sergio Perez (Force India) csapattársa, Esteban Ocon is.

Hamiltonnak már az eleje sem volt túl mozgalmas az élen, a későbbiekben pedig nagyon magányosan körözött elöl, mint ahogy Bottast sem zavarta senki, s biztosan szerezték meg az első és második helyet. A két Ferrari hátulról próbált felkapaszkodni, szinte egyedüliként a mezőnyben két kiállást csináltak, hogy a végén ultralágy gumikon támadhassák Ricciardót és a két Force Indiát. A taktika a Nagydíj első felében egészen a hetedik helyig visszakapaszkodó Vettelnél bevált, mivel az utolsó körökben előbb a hibázó Raikkönent, majd Ocont, s végül Perezt is megelőzte, s ugyan Ricciardóra, a Red Bull ausztrál versenyzőjére már nem maradt ideje, de negyedik helyével szerzett 13 pontot, így megőrzött 12 pontot előnyéből Hamiltonnal szemben. A világbajnokság két hét múlva a Bakuban folytatódik.

Végeredmény, Kanadai Nagydíj (70 kör, 305.720 km, a pontszerzők):

1. Lewis Hamilton (brit, Mercedes) 1:33:05.153 óra
2. Valtteri Bottas (finn, Mercedes) 19.783 mp hátrány
3. Daniel Ricciardo (ausztrál, Red Bull) 35.297 mp h.
4. Sebastian Vettel (német, Ferrari) 35.907 mp h.
5. Sergio Perez (mexikói, Force India) 40.476 mp h.
6. Esteban Ocon (francia, Force India) 40.716 mp h.
7. Kimi Räikkönen (finn, Ferrari) 58.632 mp h.
8. Nico Hülkenberg (német, Renault) 1:00.374 p hátrány
9. Lance Stroll (kanadai, Williams) 1 kör hátrány
10. Romain Grosjean (francia, Haas) 1 k h.
pole pozíció: Hamilton

A vb-pontverseny állása 7 futam után (még 13 van hátra):

1. Vettel 141 pont
2. Hamilton 129
3. Bottas 93
4. Räikkönen 73
5. Ricciardo 67
6. Max Verstappen (holland, Red Bull) 45
7. Perez 44
8. Ocon 27
9. Carlos Sainz Jr (spanyol, Toro Rosso) 25
10. Felipe Massa (brazil, Williams) 20
11. Hülkenberg 18
12. Grosjean 10
13. Kevin Magnussen (dán, Haas) 5
14. Pascal Wehrlein (német, Sauber) 4
15. Danyiil Kvjat (orosz, Toro Rosso) 4
16. Stroll 2

csapatok:
1. Mercedes 222 pont
2. Ferrari 214
3. Red Bull 112
4. Force India 71
5. Toro Rosso 29
6. Williams 22
7. Renault 18
8. Haas 15
9. Sauber 4

Szerző