Franciaország;parlamenti választás;Macron;
2017-06-12 10:57:00
A jobboldali radikális Nemzeti Front (FN) elnöke, Marine Le Pen a valóban történelmien alacsony, 48,7 százalékos részvétel miatt fejezte ki aggodalmát. Szerinte felül kell vizsgálni a lebonyolítás módját. A FN számára ezúttal sem sikerült az áttörés, a szélsőséges párt csak 2-5 mandátumot szerezhet, ami azt jelenti, ezúttal sem tud parlamenti frakciót létrehozni, ehhez ugyanis 15 képviselőre lenne szükség.
A francia parlamenti választást 2001 óta hetekkel az elnökválasztás után rendezik meg. Ez előny az államfő számára, hiszen érvényesül a győzteshez húzás elve, másrészt olyankor rendezik meg, amikor az Elysée-palota urának még nem kell népszerűtlen döntést hoznia, mondhatni kegyelmi időszakban van. Emmanuel Macron abból a szempontból kivételes helyzetben volt, hogy nem volt mögötte számottevő politikai erő. a La République En Marche (LREM) mozgalmát tavaly áprilisban alapították. Ezért is bámulatos, hogy a párt szó szerint a semmiből vált Franciaország vezető erejévé. Hogy milyen gyors folyamatról van szó, mutatja: az elnökválasztás második fordulója előtt még 22-26 százalékon állt, ma már 30-32 százalékon. Macron elnökként ügyes lépésekkel semmisítette meg politikai ellenfeleit, a centrumot célozta meg, ezzel a bal- és jobboldali szavazók nagy része számára elfogadhatóvá vált, ráadásul honfitársai nagy részénél igen kedvező visszhangra talált az a határozottság, ahogy fellépett Európa érdekében, illetve Donald Trump amerikai elnök ellen.
A LREM-hez egyszerűen lehetett jelentkezni: egy internetes kérdőívet kellett kitölteni. A jelöltek harmadának korábban semmi kapcsolata nem volt a politikával, helyi szinten azonban jól ismerték őket. Színeiben például torreádor is indult.
A baloldali radikális Lázadó Franciaország 8-18 képviselői helyre tehetett szert. Ennél mindenképpen többre számított Jean-Luc Mélenchon, aki az elnökválasztáson alig maradt el a 20 százaléktól. A politikus szerint a távolmaradók magas aránya azt mutatja, nincs igazi többség Franciaországban. Hozzátette, meg kell akadályozni, hogy a munkavállalók jogait eltörlő törvényeket hozzanak. A szocialisták valóságos Waterloo-t élhettek át 9,70 százalékos eredményükkel. Szövetségesükkel, a Zöldekkel mindössze 20-30 képviselői helyre tehetnek szert. A szocialisták nagyágyúi is gyászosan szerepeltek. Jean-Cristohe Cambadélis főtitkár, valamint a párt elnökjelöltje, Benoit Hamon is vereséget szenvedett saját választókörzetében. Cambadélis úgy vélte, igen veszélyes lehet egy olyan parlament, ahol az ellenzék csak marginális szerephez jut. Kifejtette, amennyiben a második fordulóban még inkább megerősödik Macron pártja, úgy a törvényhozás elveszítheti ellenőrző szerepét. Elismerte, példátlan veszteségeket könyvelhetett el a baloldal, s elsősorban saját pártja.
Az eredmény azonban a jobboldali Republikánusok számára is komoly csalódás. A párt 70-110 képviselői helyre tehet szert, a 21,6 százalékos eredmény ennyire lehet elég. Bernard Accoyer főtitkát ugyanakkor igyekezett jó arcot vágni mindehhez, mint fogalmazott, a második legnagyobb párt az övék. (Igaz, több mint 10 százalékkal maradtak le Macronék mögött.) Francois Baroin, aki a párt kampányát vezette, azt közölte, egy hetük maradt arra az egyes választókörzetekben, hogy rámutassanak, miért jobb az ő programjuk a LREM-énél. „Az embereknek tudniuk kell, hogy Macron pártja sokkterápiát akar, hasonló intézkedéseket, mint amilyeneket Francois Hollande hozott a középosztály ellen" – hangoztatta a France 2 televízióban. (Arról nem beszélt, hogy az elnökválasztási kampányban Francois Fillon, a Republikánusok elnökjelöltje sokkal keményebb intézkedéseket helyezett kilátásba Macronnál.) Hogy mekkora bajban van a jobboldal, az is mutatja: Baroin nemcsak a voksolástól távolmaradókat, hanem a szélsőjobboldaliakat is felszólította arra, pártja jelöltjére szavazzanak.
Macron pártjának képviselői úgy vélik, nincs veszélyben a parlamentáris demokrácia akkor sem, ha a tömörülés túlnyeri magát. Jean-Paul Delevoye, aki a LREM jelöltjeinek kiválasztásáért felelt, kifejtette, tisztelettel bánnak az ellenzékkel, s nem dominálni akar majd a parlamenti többség, hanem felelős politizálást kíván folytatni. Kevésbé volt visszafogott Edouard Philippe miniszterelnök, aki előzőleg a Republikánusok tagja volt. Mint mondta, a második fordulót követően „új arcot" kap Franciaország.
A szocialisták az öt évvel ezelőtti voksoláson 331 mandátumot szereztek, így már most, az első forduló után biztos, hogy Macron pártja ennél több honatyát küldhet a parlamentbe.