Előfizetés

Brüsszel nem áll meg - Megindítják az eljárást

Publikálás dátuma
2017.06.13. 17:55
FOTÓ: Getty Images, Carl Court
Kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen, amiért nem hajtják végre a kötelező uniós menekültkvóták felállításáról szóló korábbi döntést - jelentette be kedden a brüsszeli testület.

A várakozásoknak megfelelően kedden kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen. A testület a döntést azzal indokolta, hogy a három tagállam az “ismételt felszólítások ellenére sem hozta meg a szükséges intézkedéseket”, vagyis egyetlen menedékkérőt sem helyezett át a menekülthullám által sújtott Görögországból és Olaszországból, illetve több mint egy éve nem tett felajánlást a fogadásukra. Az uniós kormányok 2015. szeptemberi jogi erejű határozatai alapján Magyarországnak két éven át 1294, Lengyelországnak 6182, Csehországnak 2691 nemzetközi védelemre szoruló embert kellene elhelyeznie. Budapest és Varsó senkit sem vett át a két frontországból, Prága 12 embert ugyan áthelyezett, de több mint egy éve elzárkózik a "kvótája” feltöltésétől.

20 ezren a 160 ezerből
Az uniós tagállamok június 9-ig összesen 20869 személyt helyeztek át Görögországból és Olaszországból. Bár az áthelyezés üteme idén felgyorsult, ez még mindig csak a töredéke annak a 160 ezer menedékkérőnek, akiknek az EU-n belüli szétosztására a tagállamok 2015. szeptemberében kötelezettséget vállaltak. A friss statisztikák szerint eddig Németország (5658) és Franciaország (3478) fogadta be a legtöbb menedékkérőt a két frontországból. Finnország, Írország, Luxembourg és Málta pedig viszonylag közel állnak a “kvótájuk” teljesítéséhez.

Az eljárás megindítását bejelentő Dmitrisz Avramopulosz migrációs biztos reményének adott hangot, hogy a három tagállam felülvizsgálja az álláspontját, és kifejezi szolidaritását a menedékkérők, valamint a terhek nagy részét vállaló országok iránt. A politikus azt mondta, hogy a Bizottság már hónapokkal ezelőtt figyelmeztette őket: következményei lesznek annak, ha nem hajtják végre a kötelező erejű tanácsi határozatokat. Mostanra elfogyott a türelem, fogalmazott. Az uniós jogszabályok arra is vonatkoznak, aki a törvényt a bíróság előtt megtámadja – válaszolta Avramopulosz arra a kérdésre, miért nem vártak az Európai Bíróság ősszel esedékes ítéletéig. A menedékkérők átmeneti áthelyezéséről rendelkező határozat ellen benyújtott magyar és szlovák bírósági beadványnak nincs a jogszabály végrehajtását felfüggesztő hatálya – erősítette meg. - Halmai Katalin (Brüsszel)

DK: Ez a következménye Orbán hazug kettős beszédének  
Orbán Viktor tavaly Brüsszelben megszavazta a menekültkvótákat. Ezt itthon tagadni próbálta, de lebukott - írja közleményében Molnár Csaba DK-s EP-képviselő. Az Európai Tanács elnöke erősítette meg nekem, mint EP-képviselőnek írt hivatalos levelében, hogy a döntés egyhangúan született, Orbán is megszavazta a kötelező kvótarendszert. Ebből a szempontból tehát jogos is lehet a kötelezettségszegési eljárás, hiszen Orbán maga vállalta a menekültek befogadását és mégsem hajtotta végre.
Ez tehát egy a magyar miniszterelnök által vállalt kötelezettség volt, amelyre nem kényszerítette őt senki, az eljárásért pedig éppen ezért Orbán Viktor a felelős. A kötelezettségszegési eljárás Orbán hazugsága miatt az Orbán-kormány és nem Magyarország ellen irányul.

 

 Varsó nem ért egyet az EB döntésével

"Tiszteletben tartjuk az Európai Bizottság döntését, de nem értünk egyet vele" - szögezte le Rafal Bochenek lengyel kormányszóvivő a brüsszeli bejelentést követő sajtóértekezletén. Kiemelte: Beata Szydlo kormánya kezdettől fogva a migrációs válság rossz megoldásának minősítette a menekültek kényszerű átirányítását.

"Minden újabb döntés a migránsok átirányításáról emberek újabb ezreit, sőt millióit arra biztatja, hogy Európa felé elinduljanak, hajókra és csónakokra szálljanak, kockára tegyék életüket" - állapította meg Bochenek. Úgy értékelte: a menekültelosztási mechanizmus nem hatékony, új megoldásokat kellene kidolgozni.

Prága nem vesz részt az elosztásban

A cseh kormány továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy nem vesz részt a migránsok kötelező kvóták szerinti elosztásában - jelentette ki kedden Prágában Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök. Csehországnak megfelelő érvei vannak, amelyekkel álláspontját a kötelezettségszegési eljárás során meg tudja védeni - tette hozzá.

Az ENKSZ megkapja a Főgázt

Marnitz István
Publikálás dátuma
2017.06.13. 16:46
FOTÓ: Népszava

Az új nevén NKM Nemzeti Közműveknek hívott ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató tulajdonosai közé a Magyar Állam és az MVM mellé belép az MFB is - derül ki a nemzeti közmű keddi közleményéből. Az MFB nem pénzzel, hanem magával a tulajdonában lévő Főgázzal száll be: a fővárosi gázcéget "apportálja" az NKM-be. Így az MFB az NKM résztulajdonosává válik, az NKM pedig a Főgáz tulajdonosa lesz. Közlésük szerint ezután az MVM 50 százalékos tulajdoni aránya megmarad, a fennmaradó 50 százalékon pedig a Magyar Állam és az MFB osztozik, meg nem jelölt arányban. Az új szerkezeti felépítés "lehetővé teszi a piaci alapokon megszervezett, hosszú távon fenntartható módon működő és az ellátás biztonságát fokozó nemzeti közműszolgáltatási rendszer továbbfejlesztését" - írják. A Főgáz látja el jelenleg gázzal az összes, 3,4 millió hazai háztartást (de továbbra is csak a fővárosi gázrendszert üzemelteti). A jelenleg Dél-Magyarországot árammal ellátó, az ENKSZ által ez év elején megvásárolt Démász nemrég szerzett jogot akár az összes, 4,5 millió hazai háztartás áramellátására. (Ez csak egy lehetőség, mert egyelőre a meglévő szolgáltatók is maradnak.)

Az ügy előszelét az a Magyar Közlöny hétfői számában megjelent közlemény jelentette, mely szerint az MFB-től az ENKSZ-hez kerül a Főgáz, amit a kormány "nemzetstratégiai jelentőségűnek" minősít. E jelzőnek különösebb értelme nincs: pusztán arra szolgál, hogy a kabinet a valami miatt sürgető ügyleteket kivonja az egyébként szokásos engedélyeztetési körökből. Az indoklás erős hasonlóságot mutat az NKM-közleményével, vagyis a fideszes rezsiharc friss kommunikációs paneljével van dolgunk. Eszerint Orbán Viktor "a földgáz energia közszolgáltatási tevékenységet végezni kívánó, piaci alapokon megszervezett, hosszú távon fenntartható módon működő és az ellátás biztonságát fokozó nemzeti közműszolgáltatási rendszer megszervezésére" miatt tartotta fontosnak a kiemelést. (Hol van már a "nonprofit állami közmű"...?)

Megjegyzendő: az elmúlt évek során az állami berkeken belül viharos tulajdonosi változásokat megélt Főgáz felett két éve már az ENKSZ "gyakorolja a tulajdonosi jogokat". A fővárosi gázvezetékrendszert kezelő, tavalyig csak Budapest gázellátását végző Főgáz 49 százalékát a 2014-es választások előestéjén vette meg az állami MVM a német RWE-től 41 milliárdért. Röviddel ezután az MVM tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a fennmaradó 51 százalékot is megvásárolta a Fővárosi Önkormányzattól, hasonló összegért. A kulisszák mögötti boxmeccsek hatására ugyanazon év végén a két, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) felügyelete alá tartozó cégtől a Főgáz-csomagot megvette az akkor a Miniszterelnökség alá tartozó MFB. A százmilliárdos értékű gázvállalat vételárát az állami bank nem árulta el.

A tulajdonosi jogokat már akkor a szintén a Miniszterelnökséghez tartozó ENKSZ gyakorolta a Főgáz felett. Az ENKSZ közleményekben és hirdetésekben fura nyelvi leleményekkel hidalta át, hogy ugyan irányítja, de nem birtokolja a Főgázt. Az MFB nem volt feltűnő tulajdonos. Igaz, idén, élve jogával - szakmai indoklás nélkül - kivont kétmilliárd forintot az egyre szebb nyereségeket felmutató Főgázból. Eközben a Főgáz vált az országos lakossági ellátás felelősévé, az MFB és az ENKSZ átkerült az MVM-et eddig is felügyelő NFM-hez, az ENKSZ fele az MVM-é lett, így az MVM állta azt a több mint százmilliárdot, amibe az ENKSZ-nek az általa megvett Démász került.

Szakértők logikus lépésnek nevezik, hogy az ENKSZ ne csak látszólag, hanem ténylegesen is a Főgáz tulajdonosa legyen. Az "apport" ráadásul nem is kerül pénzébe.

A meggy sem lesz olcsó - Közepes szint alatti az idei termés

Publikálás dátuma
2017.06.13. 15:45
Thinkstock illusztráció
Az idei meggytermés a közepesnél gyengébb, mintegy 60-65 ezer tonna lesz - közölte a FruitVeB és az ÉKASZ az MTI érdeklődésére.

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB), valamint az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (ÉKASZ) legfrissebb összegzése szerint az idei meggytermés kis mértékben az átlagos szint alatt várható, mintegy 30 százalék a terméskiesés ahhoz képest, hogy rekordtermés - mintegy 90 ezer tonna - is lehetett volna kedvező időjárás esetén. 

Magyarországon termőtájanként és termesztő-körzetenként nagyon eltérő a kép. Jó, illetve nagyon jó termés várható például az Érdi bőtermő fajtától, ami az első korai érésű főfajta, és a magyarországi meggytermés mintegy 20 százalékát adja. Az átlagosnál gyengébb azonban a termés a későbbi érésű főfajtáknál (Kántorjánosi, Újfehértói fürtös, Debreceni bőtermő), amelyek mintegy 50-60 százalékkal részesednek a belföldi termésből.

A Dunántúlon, valamint Közép- és Dél-Magyarországon átlagos-közepes terméssel számolnak a gazdálkodók, az északi, észak-keleti régiókban pedig a közepesnél 20-30 százalékkal gyengébb lehet a termés nagy területi szórással. Az elmúlt 10 évben kilogrammonként nettó 60 és 240 forint között mozgott a feldolgozóipari alapanyagnak szánt meggy értékesítési átlagára. Az idei termelői árak inkább az ártartomány felső harmadában fognak mozogni.

A Magyarország számára releváns európai meggypiacon 30-40 százalékos terméskieséssel számolnak. Magyarországon már érzékelhető a lengyel, másodsorban a szerb és román kereslet. A következő egy-két hétben eldől majd, hogy miként érvényesül ezek húzó hatása. Emellett az európai cseresznyetermést ért, és a meggynél is jelentősebb mértékű terméskiesés erősítheti a keresletet a frisspiaci meggy iránt.

Hozzáteszik: bizonytalanságot okoz a prognózisokban, hogy idáig egyetlen, a piaci szereplők között köttetett szerződésről sincs hír; így néhány nappal a szezonkezdet előtt nincs kialakult piaci nyitóár sem - állapítja meg a két szakmaközi szervezet.