Menekültkvóta - Prága nem vesz részt az elosztásban

A cseh kormány továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy nem vesz részt a migránsok kötelező kvóták szerinti elosztásában - jelentette ki kedden Prágában Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök az Európai Unió jövőjével foglalkozó nemzetközi konferencián.

Sobotka az Európai Bizottság bejelentésére reagált, miszerint a testület kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen, amiért nem hajtják végre a menekültek kvóták szerinti egyszeri kötelező befogadásáról szóló korábbi döntést. Csehországnak megfelelő érvei vannak, amelyekkel álláspontját a kötelezettségszegési eljárás során meg tudja védeni - tette hozzá a miniszterelnök.

Szerző

Menekültkvóta - Varsó nem ért egyet az EB döntésével

A lengyel kormány tiszteletben tartja, de nem ért egyet az Európai Bizottság döntésével - reagált kedden Varsóban Rafal Bochenek lengyel kormányszóvivő arra, hogy Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen amiatt, hogy nem hajtják végre a kötelező uniós menekültkvótákról szóló döntést.

"Tiszteletben tartjuk az Európai Bizottság döntését, de nem értünk egyet vele" - szögezte le Bochenek a brüsszeli bejelentést követő sajtóértekezletén. Kiemelte: Beata Szydlo kormánya kezdettől fogva a migrációs válság rossz megoldásának minősítette a menekültek kényszerű átirányítását.

"Minden újabb döntés a migránsok átirányításáról emberek újabb ezreit, sőt millióit arra biztatja, hogy Európa felé elinduljanak, hajókra és csónakokra szálljanak, kockára tegyék életüket" - állapította meg Bochenek. Úgy értékelte: a menekültelosztási mechanizmus nem hatékony, új megoldásokat kellene kidolgozni.

Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy nem kellene-e a kvótából legalább egy jelképes létszámot befogadni, Bochenek hangsúlyozta: Varsó számára "nem a jelképek, hanem a valós megoldások a fontosak". Rámutatott: egyetlen uniós tagállam sem teljesítette a 2015-ben megszabott kvótát.

Leszögezte azt is: a visegrádi csoport (az EB által jelenleg bírált Csehország, Lengyelország és Magyarország mellett Szlovákia is) egy hangon beszél e témában.

Konrad Szymanski, az uniós ügyekért felelős lengyel külügyminiszter-helyettes a médiának nyilatkozva úgy értékelte: a keddi bizottsági döntés megnehezítheti az átfogó kompromisszum elérését a migráció ügyében, "feleslegesen növeli a politikai feszültségeket, melyekből az EU-ban amúgy is sok van", és nem segíti elő a migrációs válság valódi megoldását.
Megerősítette: a kormány kész az Európai Bíróság előtt megvédeni "nemcsak politikai, hanem jogi álláspontjának is a helyességét".

"Amennyiben valaki megszegi az uniós jogot, szankciókra kell számítania" - kommentálta a helyzetet a Lengyelország nevében a 2015-ös egyszeri kvótát jóváhagyó, korábban kormányzó, jelenleg ellenzéki Polgári Platform nevében nyilatkozva Borys Budka képviselő, volt igazságügyi miniszter.

Szerző

A nők védelmében - Az EU aláírta az isztambuli egyezményt

 Aláírta az Európai Unió kedden a nők elleni erőszak felszámolását célzó isztambuli egyezményt.

A dokumentumot Vera Jourová uniós igazságügyi biztos és az EU soros elnökségét ellátó Málta képviselője írta alá a ceremónián, ahol Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára is jelen volt.

Az Európai Uniótól független, strasbourgi székhelyű Európa Tanács üdvözölte a lépést, közleményében kiemelve, hogy az aláírás jelentősen megnövelte az egyezmény globális támogatottságát. Mint írták, az EU szervezetként való csatlakozása erős politikai jelzést küld az unió tagállamainak az egyezmény ratifikációjának szükségességéről.

Az isztambuli egyezményt az Európai Unió összes tagországa aláírta, közülük ugyanakkor eddig csak tizennégy ratifikálta: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Málta, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovénia. A szerződést a tizennégy érintett uniós tagállamon felül kilenc másik ország ratifikálta.

Az aláírást követően el kell fogadni a konvenció rendelkezéseit, amelyhez az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges.
A közleményben emlékeztettek arra, hogy Európában minden harmadik nőt ért már fizikai vagy szexuális erőszak, húsz nőből pedig egyet megerőszakoltak.

Az Európai Bizottság tavaly márciusban tett arra javaslatot, hogy az EU csatlakozzon az isztambuli egyezményhez, az uniós parlament pedig novemberben a folyamat felgyorsítását sürgette.

Az Európa Tanács által 2011-ben elfogadott konvenció az első nemzetközi jogi eszköz az erőszakot elszenvedő nők védelmében, de a családon belüli és párkapcsolati erőszak minden más aspektusára is kitér, többek között az erőszak tanúivá váló gyermekek védelmére is.

Szerző