Új áruházat nyitott, és online árusításba kezd az Ikea

Publikálás dátuma
2017.06.15 07:20
Népszava fotó/Vajda József
Fotó: /
Új Ikea áruház nyilt tegnap, a fővárosban immár a harmadik. Tavaly a fél ország megfordult a svéd lánc már itt lévő, a piac negyedét uraló egységeiben.

A svéd bútorkereskedő harmadik magyarországi, soroksári áruházának tegnapi megnyitóján volt minden, mint a búcsúban. Meghatottságból fakadó könnyek, vásárlói szelfik tucatjai, „váratlanul" előrántott dolgozói fleshmob, faültetés, és persze nagykövet. Niclas Trouvé, Svédország magyarországi nagykövete ráadásul olyan beszédet produkált, amely után a cég anyavállalatánál is igen elégedetten csaptak volna a levegőbe. Szavai szerint az Ikea Svédország legjobb részeit és az élet legjobb pillanatait jelenti (amúgy maga a betűszó kifejtve Ingvar Kamprad, Elmtaryd, Agunnaryd - Kamprad az alapító, aki a dél-svédországi Elmtaryd farmon nőtt fel, amely közigazgatásilag Agunnaryd településhez tartozik).

Tavaly a vállalat két hazai üzletében fél Magyarország megfordult: 5 millió látogatójuk volt, és 3 millióan vásároltak is.

Ennek fényében aligha meglepő, hogy a cég jókora növekedést produkált: az árbevétel a 2016. augusztusával záruló üzleti évben 53,8 milliárd forintra szökött fel, ami 14,5 százalékos fejlődés. (Egy vásárló egyébként alkalmanként, átlagosan 16-17 ezer forintot hagy a kasszában.) Ez a svéd bútorforgalmazó anyavállalatánál is említésre méltó teljesítmény. Magyarország ugyanis az IKEA globális hálózatán belül a harmadik legnagyobb növekedést érte el.

Hogy a soroksári áruház ezt mennyivel dobhatja meg, arról Varga-Nagy Eszter, az Ikea Magyarország PR felelőse csupán annyit jegyzett meg: erről majd augusztusban, az üzleti év végén tudnak eredményeket mondani. A nyár végén induló országos online értékesítési szolgáltatásukkal kapcsolatban azonban közölte, a rendszeren és különösen a versenyképes árazás kialakításán még dolgoznak, ám reményeik szerint az új értékesítési csatorna 4 százalékos részesedést tud elérni a teljes éves forgalomban. A szolgáltatás elérhetőségét firtató kérdésünkre úgy reagált, az online értékesítéssel valóban szeretnék teljes egészében lefedni az országot.

Ha ez valóban megvalósul azzal az Ikea, amúgy is meghatározó hazai piaci súlya érdemben tovább növekedhet. Felvetésünkre, hogy a társaság jelenleg a hazai bútor és lakberendezési eszközök piacából mennyit hasít ki Varga-Nagy Eszter pontos választ nem tudott adni. Ezt azzal magyarázta, hogy például a KSH által gyűjtött lakberendezési eszközök között bőven akad olyan, amit a svéd társaság nem forgalmaz, miután távol esik a profiljuktól. Annyit jegyzett meg, hogy 25-30 százalék közötti részesedésükkel piacvezetőnek mondanák magukat.

Kérdésünkre, hogy a magyar beszállítók ehhez milyen mértékben járulnak hozzá, még hozzávetőleges adatot sem adott. Ennek oka – fejtegette –, hogy a Sopronban van a Ikea Industry Magyarország Kft., amely számos terméket elsősorban konyhabútorokat és polcrendszereket gyárt. Ezeket azonban nemcsak Magyarországra, hanem globálisan szállítják, amiből természetesen hozzájuk is jut. Annyi még hozzátett, az Ikea Industry-n túl mintegy két tucatnyi magyar vállalkozás van, amelyik kisebb-nagyobb elemeket szállít a forgalmazott termékekhez. Megjegyezte, hogy az élelmiszer üzletágukban a honi beszállítók aránya igen magas, ám konkrét arányokat itt sem közölt.

Témák
onlineIKEA
2017.06.15 07:20

Bodolai szerint nincs veszélyben az Index

Publikálás dátuma
2018.09.19 21:31

Fotó: Népszava/
Az online lapot tulajdonló alapítvány kurátora szerint nincs oka azt feltételezni, hogy az új tulajdonosok megvonják tőle a bizalmat.
Személyi és jogi garanciákat is lát Bodolai László a Magyar Fejlődésért Alapítvány (MFA) kuratóriumának elnöke arra, hogy nem távolítják el a posztjáról. Bodolai a Népszavának azt mondta, Ziegler Gábort, aki a CEMP-csoporton belül mindig is az értékesítési területet vezette, több mint egy évtizede ismeri. – Ezért nincs rá okom, hogy bármilyen módon kételkedjek abban, hogy a hétfői napon kiadott közleményükben megfogalmazott a bizalmat egyik pillanatról a másikra megvonja  – tette hozzá. Jogi garanciákat pedig az MFA alapítói okirata és a hazai joggyakorlat biztosít Bodolai szerint. A kuratórium tagjai ugyanis csak alapos indokkal hívhatók vissza, amennyiben például az alapítvány működését veszélyeztetik.  Mint arról lapunk beszámolt, az Index legfontosabb partnerei – a hirdetéseket értékesítő CEMP SH, valamint a szerkesztőségi rendszert biztosító és fejlesztő cég – Ziegler Gábor és Oltyán József tulajdonába kerültek. Ugyanez a két ember cégein keresztül megvásárolta Bodolai Lászlótól azt az NP Nanga Parbat 17 Zrt.-t, amely az Indexet tulajdonló Magyar Fejlődésért Alapítványt alapította. – Szeretném tisztázni, hogy Oltyán József nem „tűnt fel” az Index körül, a hétfőn ismertetett tranzakciók semmilyen módon nem érintik az Index kiadóját. Mostantól az ő résztulajdonában lévő Cemp SH értékesíti az index.hu felületeit, korábban meg Spéder Zoltán cége értékesítette. Ennyi a változás – hangsúlyozta a Népszavának Bodolai. Arra a kérdésünkre, hogy mit szól Oltyán politikai szerepvállalásához (az új vezető ugyanis a KDNP Bács Kiskun megyei szervezetének elnökségi tagja), Bodolai azt mondta: ezt nem tiszte értékelni, mivel "nem egy országos jelentőségű politikus". Az MFA kuratóriumi elnöke a Klubrádiónak is nyilatkozott, szerinte biztosabb helyzetbe került az Index a portál körül minap lezajlott üzleti változásokkal. Nyáron ugyanis komoly veszély alakult ki az Index körül amiatt, hogy Simicska Lajos, Orbán Viktor miniszterelnök egykori barátja eladta az érdekeltségeit Nyerges Zsolt kormányközeli üzletembernek. Az egyébként sem Ziegler, sem Oltyán nem árulta el, hogy mekkora volt a vételár. Oltyán a lapunknak adott interjúban annyit közölt, hogy kevés saját erő mellett az adásvétel nagyját hitelből fizették. Arra a kérdésünkre, hogy melyik banktól kaptak hitelt, nem válaszolt. Ziegler egyébként a napi.hu-nak adott interjújában osztotta Bodolai véleményét, mert szerinte „az Index.hu függetlenségét az garantálja, hogy semmilyen jogunk nem fűződik ahhoz, hogy a napi szerkesztésbe vagy a lap tartalmába bármilyen módon is beleavatkozzunk.”
Szerző
Témák
index
2018.09.19 21:31
Frissítve: 2018.09.19 21:46

Szél Bernadett joggal mondhatta a MET-re, hogy kipumpálja a közpénzt

Publikálás dátuma
2018.09.19 21:14

Fotó: / Molnár Ádám
A Kúria úgy ítélte meg: a politikus a vélemény-nyilvánítás keretein belül tett kijelentéseket egy közvitában.
Majdnem 19 millió forintra perelte be a MET energiakereskedő csoport Szél Bernadett LMPs képviselőt, mint magánszemélyt. Az ok, hogy a politikus azt mondta: gázvezetékeken keresztül pumpálják ki az adófizetők pénzét offshore-cégekbe. A három éve tartó eljárásban a Kúria mai harmadfokú ítéletében úgy ítélte meg, hogy Szél politikusként egy közvitában, a vélemény-nyilvánítás keretein belül tett kijelentéseket, így a per az LMP-s politikus győzelmével zárult – írja az Index
„Egy olyan országban, amikor Orbán Viktor miniszterelnöknek is csak 993 ezer forint megtakarítása van a vagyonnyilatkozata szerint, igazán félelemkeltő volt, hogy a MET eleinte 18 millió forintot meghaladó összeget követelt ebben a személyiségi jogi perben”
–mondta a portálnak Szél Bernadett.
Pálvölgyi Miklós ügyvéd, a politikus jogi képviselője közölte, hogy az eljárás akkor indult, amikor a MET ügyeiről elkezdett írni a sajtó. A portál szerint a MET a róla szóló cikkek nyomán helyreigazítási eljárásokat is kezdeményezett, míg több esetben, például a 444.hu, illetve két politikai szereplő, Szél Bernadett (LMP) és Tóth Bertalan (MSZP) ellen személyiségi jogi eljárást is indított. A MET ezekben azt állította, hogy a különböző sajtótájékoztatók, parlamenti beszédek nyomán sérült a cég jó hírneve, ezért a társaság konkrétan nyolc állítást peresített, és állításonként 600 ezer forint sérelmi díjat kért. Emellett azt is állította, hogy elmaradt haszonként leírható anyagi kár is érte, mert egyes ügyfelei nem hosszabbították meg a szerződéseiket, így az első két eljárásban összesen 18,8 millió forintra rúgott a kereset. A bíróságok végül mind a három bírósági szinten egyetértettek, és Szél kijelentéseit a vélemény-nyilvánítási szabadság részeként értelmezték, és azok pontos valóságtartalmát nem vizsgálták. A felülvizsgálati eljárásban a MET már csak az állításonként összeírt sérelmi díjat követelte, az elmaradt haszon miatti keresetét elhagyta. A Szél Bernadettnek kedvező ítélethirdetésre szerdán reggel került sor. Mindhárom bíróság egyetértett abban, hogy a MET és a magyar állam közötti szerződéses viszony alapvetően közügy volt, Szél Bernadett parlamenti képviselőként, közvitában vett részt, márpedig ilyenkor a véleményszabadság itt kiemelten fontos. A Kúria tanácsvezető bírája külön is kitért arra, hogy furcsállja, hogy Szélt miért magánszemélyként perelték be, hiszen egy szervezet vezetőjeként fogalmazott, ilyenkor inkább a szervezetet lehet perelni. Az Index megkereste a MET-et is. A társaság elismerte és elfogadta az ítéletet, ugyanakkor azt „szélsőségesen véleményszabadság-pártinak” minősítette, mert szerintük az LMP-s képviselő valótlan állításaival megsértette a vállalat jó hírnevét, a Kúria azonban ezek valóságtartalmát nem nézte, csak azt, hogy a sérelmezett nyilatkozatok a ténymegállapítás vagy a véleménynyilvánítás körébe tartoznak-e, és így a politikus felelősségre vonható-e vagy sem. A Kúria álláspontja szerint véleménynyilvánításról van szó, a MET szerint azonban a kijelentések túllépték a véleménynyilvánítás határait és hátrányosan befolyásolják a cég megítélését.
2018.09.19 21:14
Frissítve: 2018.09.19 21:23