Energia Látszólag teljes egyetértésben zajlottak Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ügyvezetője tegnapi, Orbán Viktorral folytatott magyarországi tárgyalásai. A befolyásos nemzetközi szervezet első embere tegnapi, Aradszki András energiaügyi államtitkárral közös tájékoztatóján elismeréssel szólt a hazai energiabefektetésekről, a vezetékekről és a légszennyezés-csökkentésről. Kihívásnak nevezte az energiaforrások és beszerzési helyek bővítését, a hatékonyságot és a szektor tőkevonzó képességének fokozását.
Utóbbi megállapítás virágnyelven a Fidesz rezsiharcának legfőbb pontját, a hatósági ármegállapítást támadja. A helyszínen kiosztott IEA-összefoglaló ezt nagy mértékben megerősíti. Az ügynökség ebben károsnak nevezi a kormány „rezsicsökkentési” lépéseit. Szerintük a költségek alatt megállapított tarifák és az iparágra kivetett különadók forrást vonnak ki az ágazatból és így visszavetik annak tőkevonzó képességét. Mi több: a kormányzati rezsimegállapítás eltörlésére világos és átlátható programot sürgetnek.
Erre alighanem még várniuk kell. A kormányzati ármegállapítás (fideszes szóhasználat szerint a rezsicsökkentés védelme) Brüsszel elleni harcuk egyik fő, nemzeti konzultációval nyomatékosított pontja. Fatih Birol mégse említette, hogy a kormányfő ezt tárgyalásaik során nyomatékosította volna. Tisztázó kérdésünkre az ügyvezető kifejtette: az ellátás biztonsága befektetéseken alapul, amit megfelelő tarifák vonzanak. Így sürgette az árpolitika hosszú távú változását, az alacsonyabb jövedelműek külön megsegítésével.
Korábbi, határozott rezsiharcos kijelentéseihez képest Aradszki András szintén kerülte a nyílt szembesülést. Sőt, azzal indított, hogy az IEA-tanácsok elfogadása „nem ütközik nagy nehézségekbe”. Kiemelte: a vezetéképítések tekintetében teljes az egyetértés és az IEA támogatja a paksi beruházást. Az áram- és gázpiacot nyitottnak nevezte (ez szakértők szerint csak jogilag igaz), a lakosság elérhető árú ellátásában pedig keresik a „közös megoldásokat”. Kérdésre elismételte a kormányálláspontot: az unió energiaajánlásai közül egyedül a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célértékét tekintik kötelezőnek. Önként se az energiahatékonysági, se a megújulóenergiás célértékeken nem módosítunk és e tárgyban utasításokat se fogadunk el.
Tegnap a parlament kormánypárti többsége kilencedjére szavazta le azt a szocialista javaslatot, hogy a nemzetközi árzuhanás miatt a háztartások számára 20 százalékkal csökkentsék a gáz és 10 százalékkal az áram árát. Míg Magyarországon az elmúlt közel három év során a lakossági rezsidíjak nem változtak, addig az EU – zömmel szabadpiaci ármegállapítású – államaiban a tőzsdei áresés nyomán jelentősen estek. Ennek kapcsán Aradszki András kérdésünkre úgy fogalmazott: „az Európai Unióban Magyarországon a második legolcsóbb a gáz és negyedik vagy ötödik legolcsóbb az elektromos áram ára. Ez mutatja, hogy a rezsicsökkentés sikeres a mai napig. Magyarországon a lakosság az egyik legkedvezőbb áron jut Európában az energiaszolgáltatásokhoz. Ha az európai trendeket vennénk figyelembe, emelni kéne a gáz és az áram árát. Ettől a kormány távol áll, mi megtartjuk a rezsicsökkentés érdekeit, értékeit”. Majd hozzáfűzte: „de tudom, ez a Népszavában másképp lesz leközölve”. Azon túl, hogy a kereszténydemokrata képviselő ezt minden alap nélkül feltételezte, valóban kérdés, az általános európai díjesésből számára mi alapján következik magyarországi rezsiemelés. A helyezésünkre vonatkozó adatai erős pontosításra szorulnak. Az elmúlt év során a legkisebb fogyasztású magyar háztartások gázára az EU-n belül a másodikról a harmadik, az Eurostat által felmért unión kívüli európai államokat is ideszámítva a 4.-ről a 7. helyre, áramárunk pedig a 3. (8.) helyről az 5. (11.) helyre esett.