Fogytán Ferenc pápa türelme

Publikálás dátuma
2017.06.17 07:32

Fotó: /
Ferenc pápa a június 28-i konzisztóriumon nevez ki új bíborosokat, egyebek mellett szegényebb régiókból, Maliból, Laoszból vagy El Salvadorból. A cél az, hogy tovább csökkentse Európa befolyását, amelynek – a katolikusok létszámát tekintve - még mindig aránytalanul nagy a szerepe pápaválasztó testületben, a Bíborosi Kollégiumban.

Az egyházfő programjában nagy hangsúlyt kap a peremen élők felzárkóztatása, ezért is nevez ki évről évre a szegényebb országokból bíborosokat. Célja a decentralizálás, a helyi püspöki konferenciák erősítése, éppen erről tárgyalt a héten a Vatikánban a bölcsek tanácsának is nevezett kilenctagú testület, amelyet a Szentszék működésének átalakításáért hozott létre pápává szentelésének évében, 2013-ban, s melynek tagjai már 20. alkalommal ültek össze.

Miközben a pápa több önálló kezdeményezést várna a helyi egyházaktól, a vatikáni bíborosokkal kapcsolatos türelme láthatóan fogytán van. A napokban leiratot intézett a Kúra bíborosaihoz arra kérve őket, jelentsék be, mikor hagyják el a Vatikánt, hova mennek, s mikor térnek vissza. Az olasz sajtónak sem voltak értesülései arról, melyik főpap miatt döntött így a pápa, s egy konkrét eset miatt jutott-e erre az elhatározására. Mindez azonban valószínűleg összefüggésben áll azzal, hogy konzervatív vatikáni főpapok nyíltan támadták a pápát bizonyos intézkedései miatt, különösen azért, mert megkönnyítette a szentségek kiszolgáltatását az elváltak és újraházasodottak számára. Marco Tosatti Vatikán-szakértő szerint az egyházfő így akarja megakadályozni az ultakonzervatívok „csúcstalálkozóit” a Szentszék falain kívül.

A bíborosoknak valójában már VI. Pál óta be kellene jelenteniük, hol tartózkodnak, ám ez a tradíció az évek során valahogy elsikkadt a mobiltelefon, a skype, illetve más chatprogramok elterjedésével. Angelo Sodano egykori államtitkár mindenesetre figyelmeztette a főpapokat erre a „nemes tradícióra”. Olyan vélemények is napvilágot láttak, amelyek szerint a pápa azért keményített be a bíborosokkal szemben, mert meg akarja előzni azt, hogy olyan helyeken bukkanjanak fel a nyári szünet alatt, amelyek nem éppen méltóak egy bíboroshoz.

Nem ez az első jele annak, hogy a pápa kezdi elveszíteni a béketűrését egyes önfejű főpapok ténykedése láttán. Múlt héten levelet írt a nigériai Ahiara egyházmegye papjainak, amelyben nyílt állásfoglalást követelt tőlük arról: hajlandóak-e engedelmeskedni a pápának. Ha ezt 30 napon belül nem teszik meg, felfüggesztés várhat rájuk. Az ultimátum azután született, hogy mind a mai napig nem voltak hajlandóak elfogadni egy 2012-ben kinevezett püspök beiktatását. Az argentin származású egyházfő stílusváltását azonban a Máltai Lovagrend nagymesterének év eleji lemondatása jelezte. Az egyházfő távozásra kérte fel a konzervatív Matthew Festinget, aki 2016 decemberében eltávolította a lovagrend egyik legmagasabb rangú tagját, a nagykancellár Albrecht Freiherr von Boeslager német bárót. Festing lépését állítólag az motiválta, hogy von Boeslager afrikai és ázsiai humanitárius missziói során nem akadályozta meg, hogy háborús övezetekben óvszert osszanak szét.

Ferenc pápa megválasztása óta hangoztatja, a párbeszéd, a konzultációk embere, ezért is hívta életre a bölcsek tanácsát. Ám mindinkább azt tapasztalta, hogy egyes ultrakonzervatív körök nem hisznek a dialógusban, hanem a háttérben áskálódnak vele szemben, s különféle csatornákon bírálják döntéseit. Mostani fellépése hasonlít ahhoz, ahogyan kezdetben – 1973 júliusa után – Argentínában, jezsuita tartományfőnökként kezelte az ügyeket. A La Civiltá Cattolica című lapban egykor így emlékezett: nem tartottam meg a szükséges konzultációkat. És ez nem volt jó. Ugyanakkor ha megbízok valakit egy feladattal, akkor tökéletesen megbízom benne, s nagy hibát kell elkövetnie ahhoz, hogy visszavegyem tőle a munkát”.

Szerző
2017.06.17 07:32

Söder bejelentette: megpályázza a CSU elnöki tisztségét

Publikálás dátuma
2018.11.18 14:51

Fotó: AFP/ CHRISTOF STACHE
Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök vasárnap a várakozásoknak megfelelően bejelentette, hogy megpályázza a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöki tisztségét.
A január 19-én tartandó rendkívüli kongresszuson várhatóan egyedüli jelöltként induló politikus a Bayerischer Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati médiatársaság hírportálján ismertetett nyilatkozatában elmondta, hogy hosszú mérlegelés után és számos CSU-tag kérésének eleget téve készen áll a párt szolgálatába állni, ezért megpályázza az elnöki tisztséget. Jelezte, hogy a CSU távozó vezetőjével, Horst Seehoferrel folytatott hatalmi harc végeztével a megbékélésre és a párt egységének megteremtésére törekedne. Mint mondta, a CSU megújításán "a bázissal és a tisztségviselőkkel együtt, csapatban" kíván dolgozni, mert "csak együtt" lehet megbirkózni a párt előtt álló "nagy kihívásokkal". A BR kiemelte: Markus Söder megválasztása valószínűleg formalitás lesz, mert miután a CSU-alelnök Manfred Weber bejelentette, hogy az Európai Bizottság elnöki tisztségének megszerzésére összepontosít, és Alexander Dobrindt, a CSU-s szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselők vezetője is kizárta, hogy megpályázza az elnöki tisztséget, nincs politikus a színtéren, aki a győzelem esélyével indulhatna Markus Söderrel szemben. Horst Seehofer pénteken közölte, hogy január 19-re rendkívüli kongresszust hív össze, amelyen megválasztják a párt új elnökét. Azt már a hét elején bejelentette, hogy rövidesen befejezi 2008-ban kezdett pártelnöki munkáját, de a szövetségi belügyminiszteri tisztségét megtartja. A csak Bajorországban működő CSU az októberi helyi választáson több mint 50 éve a leggyengébb eredményt érte el, és elveszítette abszolút többségét a német tartomány törvényhozásában (Landtag). Azóta egyre többen sürgették Horst Seehofer távozását a párt éléről. A nyomás tovább erősödött, miután a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője, Angela Merkel kancellár október végén bejelentette, hogy nem pályázza meg többé a CDU elnöki tisztségét.
Szerző
2018.11.18 14:51

Brexit: May szerint leváltása se könnyítene a tárgyalásokon

Publikálás dátuma
2018.11.18 12:49

Fotó: AFP/ MATT DUNHAM
A „nemzet érdekeit” saját személyes jövője elé helyező, harcra kész kormányfő tudomása szerint nem jött még össze a bizalmatlansági szavazáshoz szükséges negyvennyolc levél.
A brit politikai élet egyik legmozgalmasabb hetét minden kétséget kizáróan újabb feszült, válságos napok követik, ahogy Theresa May egyszerre küzd kormányfői pozíciójáért és a szigetország jövőjét meghatározó Brexit-megállapodás parlamenti elfogadásáért. A konzervatív vezetővel együtt a brit közvélemény is lázasan számol: az illetékes 1922-es parlamenti bizottsághoz 48 képviselőtől kell beérkeznie bizalmatlansági indítványnak ahhoz, hogy May sorsa a frakció elé kerüljön. Maga a kormányfő a Sky News vasárnap reggeli politikai magazinjában, a Sophy Ridge showban elhangzott interjújában közölte, tudomása szerint Sir Graham Brady, a bizottság vezetője nem kapta még meg a szükséges számú levelet. A nyilvánosság előtt mindeddig "csak” huszonhárom honatya vállalta, hogy a kormányfő lecserélésére készülne a Brexit-tárgyalásoknak ebben a kritikus időszakában. Az egyértelmű puccsot koordináló Steve Baker, aki lemondásáig a kilépési minisztérium államtitkára volt, ötven levélről tud. Ha ez igaznak bizonyulna, a voksra akár már kedden sor kerülhet. Bizarr módon ez a nap egyben a 28. évfordulója a “Vasladyt”, Margaret Thatchert eltávolító bizalmatlansági szavazásnak. A titkos véleménynyilvánításon a várakozások szerint a kabinet több tagja is megvonná támogatását May asszonytól. Ha a 315 fős frakció többsége nem is húzná ki a szőnyeget a Downing Street 10. lakójának lába alól, ha már száz “elvtársa” jelezné elégedetlenségét, kormányának néhány befolyásos tagja lemondásra kényszerítené. Theresa May elszigeteltsége már a múlt hét drámai eseményei közepette jól érzékelhető volt. Két kabinetminiszter és további öt kormánytag, illetve tanácsadó lemondása után a kabinet öt tagja, köztük a környezetért és mezőgazdaságért felelős Michael Gove, az “ős-Brexitesek” hangadója és Liam Fox, a kereskedelmi tárca vezetője tartja most sakkban Mayt azzal, hogy ha nem kötelezi el magát a Brexit-megegyezés újratárgyalásának követelése mellett, ők is távoznak. A kormányfő víziójába és konkrét terveibe bepillantást engedő Sky News interjúban May ismételten hivatkozott arra, hogy a nemzet érdekeinek képviselete tartja vissza a törülköző bedobásától a rá nehezedő nyomás közepette. Váltig állította, hogy az 585 oldalas megállapodás legszenvedélyesebben vitatott pontja, az ún. backstop nem jelenti azt, hogy a szigetország előnytelen és felmondhatatlan hosszútávú vámegyüttműködésbe kényszerülne az EU-val, illetve Észak-Írországra az Egyesült Királyság többi részétől eltérő rendelkezések vonatkoznának majd. Olyan biztosítási politikáról van szó, amit egyik fél sem akar igénybe venni. Theresa May kifejtette, hogy a szigetország jövőjét a jelenleg még alakuló hétoldalas politikai nyilatkozat határozza majd meg. Ennek szelleme fogja kifejezni a Brexitre szavazott britek akaratát. Miután a kormányfő különösen Dominic Raab Brexit-ügyi miniszter lemondása óta maga irányítja az EU-val folytatott megbeszéléseket, bejelentette, hogy a héten Brüsszelben Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyal. Az elszántan küzdő kormányfő vitatta, hogy ne tudná keresztülvinni a Brexit-megállapodást a parlamenten, noha az ellenzéken kívül a kormány működését eddig biztosító északír koronahű Demokratikus Unionista Párt tíz képviselője is azzal fenyegetőzik, hogy szembeszáll vele, és kisebbségben lévő saját frakciójának jelentős része sem ért egyet a kétéves alkudozás eredményével. Mint May megjegyezte, elmozdítása sem a tárgyalásokat nem könnyítené meg, sem a parlamenti aritmetikát nem változtatná meg. A tory polgárháború nem tesz jót a konzervatívok népszerűségének. A múlt heti turbulencia után készült két közvélemény-kutatás is munkáspárti vezetést regisztrált. Nem biztos, hogy az ellenzék vezérével a Sky News csatornán sugárzott interjú után hasonlóan kedvező verdikt születne. Jeremy Corbyn igyekezett elkerülni a határozott válaszokat, például, hogy ma az EU-ból való kilépésre szavazna- e? Az asztalon lévő dealt, - bevallva, hogy nem olvasta teljes terjedelmében, - azért kifogásolja, mert nem elég konkrét és nem foglalkozik eléggé a dolgozók jogaival és a környezet védelmével.
2018.11.18 12:49
Frissítve: 2018.11.18 14:29