- Gyurgyák János, az Osiris kiadó vezetője szerint az MTA-tól üzentek neki, hogy politikai szempontból jobb lenne, ha a kormány politikáját bíráló Hegymenet című tanulmánykötet nem jelenne meg. Mi igaz ebből?
- Nem üzentem és nem is kértem senkit erre. Nem valószínű, hogy Gyurgyák János kitalálta, amit mondott. Feltételezem, hogy valaki vitt hozzá valamilyen üzenetet, de nem tudjuk, hogy ez honnan származik. Ezt jelenleg is próbáljuk kideríteni.
- Volt kommunikáció a kötetről az MTA és a kiadó között?
- Nem volt. Rudas Tamással, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont vezetőjével beszéltem hónapokkal ezelőtt egy tanulmányról, amely az Index.hu-n jelent meg. (Orbán Krisztián: Száz év szorongás. Miért ellenségei a magyar rezsimek az ország felzárkózásának? - A szerk.) Az írás nem nevezhető tudományos publikációnak.
- A többi tanulmányról mit gondol?
A tanulmányok harmada tudományosan is megalapozott munka, kiemelném Feledy Botond külpolitikai tanulmányát. Harmada elfogadható minőségű, de közismert dolgokat állít és inkább az esszé műfajához tartozik. A többiről kevésbé jó a véleményem.
- Belekeverték az ügybe?
- Nem hiszem, hogy a személyem volt a lényeg. Néhányan nagy hullámverést keltettek a könyv körül, a cél talán az is lehetett, hogy minél többen halljanak róla. Az Akadémia központilag pályázati rendszeren keresztül támogatja a tudományos könyv- és folyóirat-kiadást, a kötet szerzőitől ilyen kérés azonban nem érkezett hozzánk.
- Egy ilyen könyvet a jelenlegi politikai és médiakörnyezetben politikai állásfoglalásnak tekintenek. Hogyan tudja fenntartani egy kutató a tudományos függetlenségét?
- Több akadémiai intézet társadalomtudományi kutatásokat végez, amelyek érintkeznek a politikával. A kutatóinknak lehet véleménye politikai kérdésekről, ugyanakkor egy szakpolitikai irány bírálata nem politikai állásfoglalás. Az Akadémia feladatai közé tartozik a közvéleményt is érdeklő társadalmi problémák elemzése. Akadémiai kutatótól senki ne várja, hogy leírja, melyik miniszterelnök volt jobb, mert az nem tudományos kijelentés.
- Az MTA iránti közbizalmat hogyan lehet fenntartani?
- Bízom benne, hogy fönn lehet tartani. A Hegymenetnek sikere lett. Az MTA-nak ez nem rossz hír, mert azt jelenti, hogy a kutatói produkálnak olyat, ami a piacon értékes. Az már kevésbé jó hír, ha kiderül, hogy a sajtóvita miatt fogyott el.
- Az MTA-nak vannak más, kifelé is kommunikálható eredményei. A Lendület programmal idén hét kutatót csábítottak haza külföldről. Ez sikernek számít?
- Gyakran felmerül, hogy mennyire teljesül az a cél, hogy haza akarunk hozni kutatókat. A számok azt mutatják, hogy azoknak a kutatóknak a jelentős része, akiket a Lendület program eredetileg megcélzott, már hazajött. Ugyanakkor támogatunk olyan kutatókat is, akik nem dolgoztak hosszabb ideig külföldön, de nemzetközi mércével is jól teljesítenek. Az eredményeket is érthető formában kell kommunikálni. A társadalmat nem hatja meg, ha számára érthetetlen, látszólag jelentéktelen témákkal foglalkozunk, pedig ezek is fontosak. Felfedező alapkutatás nélkül nem lesznek a mindennapjainkban hasznosítható új eredmények sem. Az úgynevezett árva gyógyszerek kutatásával például alig akar valaki foglalkozni, mert túl ritka betegségek kezelésre használják, így nincs piacuk. A kutatásuk közben viszont sok fontos dolgot felfedezhetünk. Az MTA nem az üzleti, hanem a társadalmi hasznosság szempontjai mentén végzi a munkáját.
Török Ádám
Budapesten született 1952-ben
Közgazdász, az MTA rendes tagjává 2007-ben választották
2014 óta az MTA főtitkára
Nem mert kiadni egy magyar helyzetről szóló könyvet az MTA
A 444.hu értesült úgy néhány hete, hogy arról győzködte az MTA akadémiai főtitkár Török Ádám Gyurgyák Jánost, az Osiris kiadó vezetőjét, hogy jobb lenne, ha nem jelenne meg egy készülő, Magyarország helyzetét bemutató tanulmánykötet. A portál akkor azt írta, Török az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának főigazgatóján keresztül üzent Gyurgyáknak, aki szerint viszont olyan utoljára a '80-as években fordult elő vele, hogy van egy jó kézirata, ám a valamiért nem lehet azt kiadni.
A "Hegymenet" című, "Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon" alcímet viselő kötet megírásához 28 szerzőt kértek fel, köztük akadémiai tagokat is. Az MTA-tagok, így Vékás Lajos jogtudós, MTA-alelnök, Csaba László közgazdász meg is írták a maguk tanulmányát. A szerzők mindannyian ingyen dolgoztak a tanulmányköteten. Eleinte úgy volt, hogy az MTA támogatja a kötet megjelenését, ám végül visszavonulót fújt, így végül a jezsuita rend kutatóintézetének anyagi támogatásával adták ki.