Török Ádám: a bírálat nem politizálás

Publikálás dátuma
2017.06.19 07:01
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fotó: /
Nem akarta befolyásolni a kormányzati politikát kritizáló Hegymenet című tanulmánykötet megjelenését - állítja Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára.

- Gyurgyák János, az Osiris kiadó vezetője szerint az MTA-tól üzentek neki, hogy politikai szempontból jobb lenne, ha a kormány politikáját bíráló Hegymenet című tanulmánykötet nem jelenne meg. Mi igaz ebből?

- Nem üzentem és nem is kértem senkit erre. Nem valószínű, hogy Gyurgyák János kitalálta, amit mondott. Feltételezem, hogy valaki vitt hozzá valamilyen üzenetet, de nem tudjuk, hogy ez honnan származik. Ezt jelenleg is próbáljuk kideríteni.

- Volt kommunikáció a kötetről az MTA és a kiadó között?

- Nem volt. Rudas Tamással, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont vezetőjével beszéltem hónapokkal ezelőtt egy tanulmányról, amely az Index.hu-n jelent meg. (Orbán Krisztián: Száz év szorongás. Miért ellenségei a magyar rezsimek az ország felzárkózásának? - A szerk.) Az írás nem nevezhető tudományos publikációnak.

- A többi tanulmányról mit gondol?

A tanulmányok harmada tudományosan is megalapozott munka, kiemelném Feledy Botond külpolitikai tanulmányát. Harmada elfogadható minőségű, de közismert dolgokat állít és inkább az esszé műfajához tartozik. A többiről kevésbé jó a véleményem.

- Belekeverték az ügybe?

- Nem hiszem, hogy a személyem volt a lényeg. Néhányan nagy hullámverést keltettek a könyv körül, a cél talán az is lehetett, hogy minél többen halljanak róla. Az Akadémia központilag pályázati rendszeren keresztül támogatja a tudományos könyv- és folyóirat-kiadást, a kötet szerzőitől ilyen kérés azonban nem érkezett hozzánk.

- Egy ilyen könyvet a jelenlegi politikai és médiakörnyezetben politikai állásfoglalásnak tekintenek. Hogyan tudja fenntartani egy kutató a tudományos függetlenségét?

- Több akadémiai intézet társadalomtudományi kutatásokat végez, amelyek érintkeznek a politikával. A kutatóinknak lehet véleménye politikai kérdésekről, ugyanakkor egy szakpolitikai irány bírálata nem politikai állásfoglalás. Az Akadémia feladatai közé tartozik a közvéleményt is érdeklő társadalmi problémák elemzése. Akadémiai kutatótól senki ne várja, hogy leírja, melyik miniszterelnök volt jobb, mert az nem tudományos kijelentés.

- Az MTA iránti közbizalmat hogyan lehet fenntartani?

- Bízom benne, hogy fönn lehet tartani. A Hegymenetnek sikere lett. Az MTA-nak ez nem rossz hír, mert azt jelenti, hogy a kutatói produkálnak olyat, ami a piacon értékes. Az már kevésbé jó hír, ha kiderül, hogy a sajtóvita miatt fogyott el.

- Az MTA-nak vannak más, kifelé is kommunikálható eredményei. A Lendület programmal idén hét kutatót csábítottak haza külföldről. Ez sikernek számít?

- Gyakran felmerül, hogy mennyire teljesül az a cél, hogy haza akarunk hozni kutatókat. A számok azt mutatják, hogy azoknak a kutatóknak a jelentős része, akiket a Lendület program eredetileg megcélzott, már hazajött. Ugyanakkor támogatunk olyan kutatókat is, akik nem dolgoztak hosszabb ideig külföldön, de nemzetközi mércével is jól teljesítenek. Az eredményeket is érthető formában kell kommunikálni. A társadalmat nem hatja meg, ha számára érthetetlen, látszólag jelentéktelen témákkal foglalkozunk, pedig ezek is fontosak. Felfedező alapkutatás nélkül nem lesznek a mindennapjainkban hasznosítható új eredmények sem. Az úgynevezett árva gyógyszerek kutatásával például alig akar valaki foglalkozni, mert túl ritka betegségek kezelésre használják, így nincs piacuk. A kutatásuk közben viszont sok fontos dolgot felfedezhetünk. Az MTA nem az üzleti, hanem a társadalmi hasznosság szempontjai mentén végzi a munkáját.

Névjegy
Török Ádám
Budapesten született 1952-ben
Közgazdász, az MTA rendes tagjává 2007-ben választották
2014 óta az MTA főtitkára

Nem mert kiadni egy magyar helyzetről szóló könyvet az MTA

A 444.hu értesült úgy néhány hete, hogy arról győzködte az MTA akadémiai főtitkár Török Ádám Gyurgyák Jánost, az Osiris kiadó vezetőjét, hogy jobb lenne, ha nem jelenne meg egy készülő, Magyarország helyzetét bemutató tanulmánykötet. A portál akkor azt írta, Török az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának főigazgatóján keresztül üzent Gyurgyáknak, aki szerint viszont olyan utoljára a '80-as években fordult elő vele, hogy van egy jó kézirata, ám a valamiért nem lehet azt kiadni.

A "Hegymenet" című, "Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon" alcímet viselő kötet megírásához 28 szerzőt kértek fel, köztük akadémiai tagokat is. Az MTA-tagok, így Vékás Lajos jogtudós, MTA-alelnök, Csaba László közgazdász meg is írták a maguk tanulmányát. A szerzők mindannyian ingyen dolgoztak a tanulmányköteten. Eleinte úgy volt, hogy az MTA támogatja a kötet megjelenését, ám végül visszavonulót fújt, így végül a jezsuita rend kutatóintézetének anyagi támogatásával adták ki.

2017.06.19 07:01

Bércsata: kiütéssel nyertek a politikusok

Publikálás dátuma
2019.02.18 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kormány egyes vezető tisztviselőinek fizetése több mint négyszeresére nőtt 2010 óta, az állami alkalmazottak járandósága viszont jó esetben is csak a másfélszeresére emelkedett.
Gyakran kérkedik a béremelésekkel a kormány, pedig összesítésünk szerint a minisztereken, államtitkárokon, országgyűlési képviselőkön  kívül kevesen lehetnek igazán elégedettek. Az állami vezetők és a parlamenti képviselők legutóbb tavaly nyáron gondoskodtak magukról. 2010-ben 748 ezer forintot, négy éve 972 ezret, most pedig egységesen majdnem bruttó 1,3 milliót kapnak az államtitkárok, a miniszterek bére 1,8 millióra emelkedett, két tárca nélküli vezető fizetése pedig 5 millióra nőtt. A parlamenti képviselők fizetése már 2014-ben 232 ezerről majdnem 750 ezer forintra emelkedett, tavaly pedig majdnem 900 ezer forint lett az alapdíjuk.
Mindez azt jelenti: az államtitkárok bére kilenc év alatt bő 73 százalékkal, a képviselői fizetés 287 százalékkal nőtt. A miniszteri fizetések 63 százalékkal lettek magasabbak mint 2010-ben, ám a két ötmilliós bérrel rendelkező tárcanélküli vezető esetében 354 százalékos volt az emelkedés. Ehhez képest a katonák, rendőrök és börtönőrök pénze 2010-től mostanáig 45 százalékkal, a pedagógusoké 50, az egészségügyieké 70-90 százalékkal, a szociális területen dolgozóké 70 százalékkal nőtt.
Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető mindenesetre indokoltnak tartja a politikusi bérek növelését: tavaly augusztusban ugyanis arról beszélt az ATV-ben, hogy elérkezett az az idő, amikor a képviselők is részesedhetnek abból az emelésből, amiben a társadalom egésze részesül. Az egészségügyi dolgozók sok ígéretet és mellé nem kevés béremelést kaptak 2010 óta, ám összegszerűen sokan még ma is keveset keresnek. Az 5.12 Szakszervezet, a Tiszta Egészségügyért által megadott adatok szerint – miközben 2010-ben a minimálbér 73500 forint volt – a pályakezdő műtőssegédek, betegszállítók vagy segédápolók bruttó bére 69-77 ezer forint volt, idén pedig 140-150 ezer. A szakképzettséggel rendelkező, de nem diplomás ápolók, szakápolók, szakasszisztensek, műtősnők és szülésznők a vizsgált időszak elején 78-89 ezer forintos bruttó bért kaptak, 2019-ben pedig 173 és 192 ezer között mozog a bérük. A főiskolai és egyetemi diplomával rendelkező ápolók, mentőtisztek, védőnők 122-129 ezres bére mára 237-244 ezerre emelkedett. A kormány az év végén újabb négy éves, 70 százalékos béremelési csomagot jelentett be az egészségügyben, bár a 2020-21-es költségvetés sarokszámairól a múlt héten megjelent hírek szerint épp a humántárca pénzeiből faragnak le, tehát nem látszik sehol a nagy léptékű ígéret fedezete. A pedagógusok is elsősorban ígéretekkel gazdagodtak. Bár 2010 elején már alig érződött a Medgyessy-kormány 50 százalékos béremelésének hatása, 2011-ben a pedagógusok pénzét csak 1-2 százalékkal növelte meg a Fidesz, ennek az évnek az elején sok pedagógus bére csökkent és nem nőtt. A nagy ugrás a 2011-ben elfogadott köznevelési törvény alapján 2013-ban életbe lépő új besorolási rendszer elindulása volt, ami többlépcsős, összesen 60 százalékos béremelést ígért.  Félúton azonban befékezett a kormány, a 2015-ös szinten rögzítette a számítás alapját, amivel 2019 év végére egy mesterpedagógus zsebéből nagyjából 3 millió forintot vesz ki– hangsúlyozta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Totyik Tamás múlt pénteken az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság tájékoztatóján azt is bejelentette, hogy mától elindul a szakszervezet honlapján a „Bérnyomásmérő”, aminek segítségével minden tanár kiszámíthatja, mennyit vesztett, mert nem a mindenkori minimálbér az emelések alapja. A szakszervezeti vezető felidézte, hogy 2010-ben egy főiskolát végzett pedagógus kezdő bére bruttó 122 ezer forint volt, ma ugyanez 182 ezer forint. Az egyetemet végzettek a második Orbán-kormány megalakulásakor 129 ezret kaptak, ma 203 ezret. A 30 éve a pályán lévő, főiskolai diplomával rendelkező gyakorlott tanárok fizetési papírján kilenc éve bruttó 167 ezer forint szerepelt, ma 310 ezer. A középfokú végzettségű pedagógiai asszisztensek kezdő bére 78 ezerről 120 ezer fölé nőtt ezekben az években.  A minisztériumokban és központi hivatalokban dolgozó középfokú végzettséggel rendelkező tisztviselők a mindenkori garantált bérminimumot kapják, ők egyedül legalább biztosak lehetnek abban, hogy minden évben előre lépnek. A magasan képzett szakemberek bérének kiszámításához szükséges illetményalap azonban 2008 óta nem emelkedett, változatlanul 38650 forint, így ebben a körben mindenki csak a besorolása és a munkában töltött idő alapján juthatott feljebb a bérlistán. Agg Géza, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke a 2010 és 2019 közötti időszakra a KSH adatai alapján 28 százalékos inflációval számolva mondta a Népszavának, hogy a köztisztviselői kör 36 százalékos reálkereset csökkenést könyvelhet el az Orbán-kormányok működése alatt, további 8,4 százalékot jelentett a 13. havi bér korábbi megszüntetése, vagyis majdnem a felét érik a minisztériumi fizetések, mint tíz éve.
A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) úgy számol, hogy az önkormányzati hivatalokban foglalkoztatott majdnem harmincezer köztisztviselőből több mint 17 ezernek nem tudott bért emelni saját hivatala 2010 óta, a többieknek valamennyit javult a fizetése, miután 2017-ben a kormány megengedte, hogy az önkormányzatok saját bevételeik terhére emeljenek az illetményalapon. Az önkormányzati dolgozók már többször is sztrájkoltak a béremelésért, de a Belügyminisztérium idén is csak trükközve ad némi keretet erre a polgármesteri hivatalt fenntartóknak. A leggazdagabb települések szolidaritási befizetéseiből tesz félre 11 milliárdot, amire a szegényebbek pályázhatnak, de költségvetési pénzt nem tesz bele a közös kalapba.
A rendőrségnél 2010 és 2015 között nem volt béremelés, a négy éve bevezetett életpálya rendszerhez 40-50 százalékos béremelés társult. A Független Rendőr Szakszervezet főtitkára lapunknak azt nyilatkozta, hogy míg 2010-ben egy kapitányságon dolgozó kezdő tiszthelyettes bére nagyjából nettó 100 ezer forint volt, addig ma 140-150 ezer forint. Pongó Géza elmondta, a két évtizede szolgálók átlagosan 200-220 ezer forintot visznek haza, a középvezetők, például a megyei vagy az országos kapitányságok osztályvezetői nettó 500 ezret keresnek, egy tábornok 800 ezer forintot. Ezek az érdekvédelmi vezető szerint már tisztességesnek mondható összegek, de a kezdő tisztek nem tudnak kijönni a fizetésükből, különösen ha nem a szülőhelyükön állnak szolgálatba, márpedig sokukat felrendelik a fővárosba. Itt jó esetben 40 ezer forint lakhatási támogatást kapnak, ami nem elég az albérletre sem, nemhogy saját lakásra tudnának gyűjteni. 2010 előtt a rendőrök 10 milliós munkahelyi kölcsönt kaphattak, ami elég volt egy panellakásra, ma azonban csak 5 millió jár – emelte ki Pongó Géza.

Tömegközlekedés: ha nincs fizetésemelés, inkább elvándorolnak

A Volán társaságoknál 2010-ben 185 ezer forint volt az átlagbér, 2018-ban pedig majdnem a duplája, 320 ezer, de nagy az elvándorlás, többet szeretnének kapni. A BKV dolgozói nem egyforma béremelésben részesültek az utóbbi években. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet nyilvántartásai szerint 2010-ben a főváros közlekedési cégénél fizikai munkakörben foglalkoztatott dolgozók, szerelők például 226 ezer forintot kerestek, a járművezetők 257 ezret, míg a társaság igazgatásában résztvevő szellemi alkalmazottak 258 ezret. 2018-ra a fizikai munkakörben foglalkoztatottak alapbére 345 ezer forintra nőtt, míg a járművezetőké 290 ezerre, a szellemi munkakörben dolgozóké pedig 496 ezer forintra. A MÁV-nál 1500-féle munkakör van – indokolta Meleg János, hogy miért nehéz kimondani a vállalatcsoportra érvényes átlagbért. A Vasutasok Szakszervezetének elnöke emlékeztetett rá, hogy a 2017-ben megkötött hároméves 30 százalékos bérmegállapodás értelmében idén 5 százalékos emelés illeti meg az állami cég dolgozóit, de ez is kevés ahhoz, hogy meg lehessen állítani az elvándorlást. 2010-ben egy váltókezelő 40 éves munkaviszony után is csak 103 ezret keresett, ma 158 ezret kap. Egy kezdő mozdonyvezető alapbére kilenc éve 146 ezer forintról indult, ugyanezért a munkáért idén legalább 207 ezret vihet haza, ha a pályája végén jár, és több mint 40 éve dolgozik, akkor a bértábla szerint minimum 276 ezer forint ár neki. Ezek a számok hangsúlyozottan alapbéreket jelölnek, a forgóban dolgozók erre kapják a műszak és egyéb pótlékokat. Ami biztos: 2017-ben a MÁV elnök-vezérigazgatójának fizetését a kormány 2 millióról 5 millió forintra emelte.

2019.02.18 06:00
Frissítve: 2019.02.18 06:00

Takács Krisztián lett Korlát új polgármestere

Publikálás dátuma
2019.02.17 21:34
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Négy független jelölt közül Takács Krisztián nyerte el a polgármesteri tisztséget a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Korlát községben vasárnap tartott időközi választáson - közölte Szatmári Fruzsina aljegyző.
Tájékoztatása szerint a választási névjegyzékben szereplő 241 lakos közül 204-en voksoltak, három szavazat érvénytelen volt. Takács Krisztián 107, Horváth Elemér 54, Lukács Máté 21, míg Báder József 19 voksot kapott. Az időközi választást azért írták ki, mert a község korábbi polgármestere, Hriczu Imre (független) lemondott posztjáról. 

Mekényesen és Bakonyszentivánon is a posztért egyedüliként induló független jelölt nyert

  • Schild Róbertet 45-vokssal választották meg, egy szavazat érvénytelen volt. Mekényes választási névjegyzékében 250-en szerepeltek. Az időközi voksolást azért kellett kiírni, mert a község korábbi független polgármestere, Major Ottó novemberben lemondott.
  • Frum Istvánt választották a Veszprém megyei település első emberévé. A 183 választásra jogosult polgár közül 71 járult a szavazóurnához. Egy szavazat érvénytelen volt. Bakonyszentivánon azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert a település korábbi polgármestere, Karvas János - aki szintén függetlenként töltötte be a tisztséget - novemberben elhunyt.
Szerző
2019.02.17 21:34