Plakáttörvény - Teljesen újraszabályozná a versenyt az MSZP

Noha a kormánypárti nyilatkozatok alapján egyelőre kérdéses, egyáltalán napirendre kerülhet-e pénteken, de azért megküldte a szocialista frakció a parlamenti képviselőcsoportok vezetőinek a javaslatot, mellyel orvosolnák a Fidesz-KDNP által szabálytalanul elfogadott, Áder János államfő által visszaküldött plakáttörvényt.

A lex Simicska néven elhíresült jogszabály-tervezetről múlt szerdán szavazott az Országgyűlés, a javaslat több rendelkezésének elfogadásához kétharmados többségre volt szükség. Kétharmados támogatás azonban egyik rendelkezés sem kapott, az ellenzék összezárása miatt az Országgyűlés csak a törvény egyszerű többséget igénylő rendelkezéseit fogadta el. Ám Áder János nem írta alá a megszületett jogszabályt, hanem megfontolásra visszaküldte a parlamentnek, és azt kérte, hogy teljes egészében tárgyalják újra a törvényt. A köztársasági elnök szerint a szabályozás normatív tartalommal nem bíró, ellentmondásos, értelmezhetetlen és végrehajthatatlan rendelkezéseket tartalmaz. Az államfő szerint viszont „Magyarország független, demokratikus jogállam, amelynek alapvető követelménye a jogbiztonság”, ezért aztán rövid úton lehetőséget teremtett a Fidesz-KDNP számára, hogy az újra, egy péntekre összehívott rendkívüli ülésen próbálkozzon azzal, hogy "csakazértis" áterőltesse a lex Simicskát.

Az MSZP számára mindez elfogadhatatlan, ezért - mint azt Tóth Bertalan frakcióvezető a lapunknak adott interjúban elmondta - a frakció a Törvényalkotási bizottság számára az "egyes törvényeknek az átlátható kampánytevékenység érdekében szükséges módosításáról szóló" csomaggal állt elő, amely több jogszabályt is módosítana, elsősorban a hivatalos választási kampányidőszak idején rendezné a pártok és támogatóik - így például a kormányközeli Civil Összefogás Fórum - politikai hirdetéseit, elsősorban a közterületen.

A szocialisták módosítanák a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989-es jogszabályt, s előírnák, hogy "Vagyoni hozzájárulásnak minősül a pénzbeli támogatás, a pártnak térítés nélkül átadott eszköz, a párttól átvállalt tartozás, a párt számára ellenérték nélkül történt engedményezés, a párt javára elengedett követelés, az önkéntesek által végzett tevékenység kivételével a párt számára ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatás, vagyoni értékű jog, illetve e jog gyakorlásának átengedése, valamint a párt számára értékesített termék, a párt számára nyújtott szolgáltatás, a pártra átruházott követelés vagy átengedett jogosultság szokásos piaci ára és a párt által fizetett ellenérték pozitív előjelű különbözete."

Az indoklás szerint minderre azért van szükség, mert noha "elvi konszenzus van a parlamenti pártok között abban, hogy a demokrácia működésére nézve veszélyt jelent, ha a pártoknak a szavazókért való versengésébe külső, alkotmányosan nem igazolható beavatkozás történik – legyen annak a forrása közpénz vagy magántámogatói befolyás. Ennek az elvi egyetértésnek a szabályozásba való átültetése azonban az elmúlt tíz évben rendre elmaradt". A javaslat indoklása szerint "a pártok közötti esélyegyenlőség és az átláthatóság érdekében ezt tételesen is kimondani javasolja, továbbá a piaci ár alatt, de ellenszolgáltatás fejében átruházott áruk és szolgáltatások esetében a szokásos piaci árhoz képest adott kedvezményt is vagyoni hozzájárulásnak minősíti. A szokásos piaci ár fogalmát a társasági adóról szóló törvény régóta meghatározza, annak mára kifinomult joggyakorlata alakult ki, így az a pártok esetében is aggálytalanul alkalmazható."

A szocialisták szerint a pártok közötti versengésbe közpénzből történő beavatkozás elkerülése érdekében rögzíteni kell, hogy közpénzeket – úgy kampányidőszakon kívül, mind azon belül – pártok népszerűsítésére közvetlenül vagy közvetetten alkalmas tevékenységre nem lehet fordítani.

Mindezek után a javaslat-csomag több pontja módosítaná a választási eljárásról szóló törvényt, pontosabban az a szerinti kampányidőszakra vonatkozó szabályokat. Előírnák ugyanakkor azt is: a hivatalos kampány 51 napján kívül "a szabadtéren található, kifejezetten reklám elhelyezésére szolgáló eszközön (a továbbiakban: szabadtéri reklámhordozó) és közforgalmú személyszállítási szolgáltatást nyújtó járművön nem tehető közzé olyan, a választói akarat politikai befolyásolására vagy annak megkísérlésére alkalmas üzenetet közvetítő falragasz vagy felirat, amely párt, politikai mozgalom vagy közhatalmi szerv, így különösen a Kormány vagy helyi önkormányzat népszerűsítésére vagy támogatásának az ösztönzésére alkalmas."

Szabályoznák azt is, hogy kampányban a pártok miként plakátolhatnak és hirdethetnek. A javaslat megtiltaná például a járműreklám és a szabadtéri reklámhordozó politikai célú használatát, valamint azt, hogy "a magyar állam, helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács, nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, közalapítvány, köztulajdonban álló gazdasági társaság és költségvetési szerv" bárminemű kampánytevékenységet folytasson. Azt is beírnák a választási eljárási törvénybe, hogy az állami kampánytámogatások estleges visszafizetése kit, az induló párt mely felelős tisztségviselőjét terheli, s hogy ezeket az adatokat bűnmegelőzési céllal az ÁSZ adatkezelésére bíznák.

Az eljárási törvénybe írnák azt is, hogy "plakát elhelyezésére a kampányidőszakban a nyilvántartásba vett jelölt és jelölő szervezet jogosult.” A plakátokkal való elszámolást is kifehérítenék, hiszen bevezetnék az úgynevezett "kampányjelet", amelyet minden kampányeszközön vezetni kellene, s amelyet a Nemzeti Választási Iroda (NVI) gondozna. A plakátokon fel kellene tüntetni a független jelölt, illetve a jelölő szervezet nevét, a plakát kiadásáért felelős természetes személy nevét, a megrendelő adatait, a plakátból készített példányszámot, valamint a kampányjelet. A plakátokat szám szerint és földrajzi elhelyezkedésük alapján is nyilván kellene, hogy tartsa az NVI, sőt, annak honlapján nyilávnosságra is kellene hozni. A módosító javaslat ugyanakkor azt is egyértelművé tenné, hogy kampányidőszakban plakát "korlátozás nélkül elhelyezhető, így közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon is szabad és ingyenes."

A szocialisták az esélyegyenlőség megteremtése érdekében azt is szabályozná, hogy a közterületi médiafelülettel rendelkező cégek miként adhatnak el hirdetési helyeket a pártoknak. "A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény szerinti reklám közzétevője és a médiahirdetésifelület-értékesítő plakát szabadtéri reklámhordozón történő elhelyezését biztosíthatja, a rendelkezésére álló szabadtéri reklámhordozók 25%-ának mértékéig a jelöltek és a jelölő szervezetek számára egyenlő arányban köteles biztosítani a plakát elhelyezését igénylők között" - szól a tervezet. Ezután az ÁSZ ellenőrizhetné a szolgáltatási árjegyzéket a plakátok áráról és a pártokkal kötött szerződésekről. Kikötnék azt is: "plakát elhelyezésére irányuló szerződést a reklám közzétevője és a vele közvetlen szerződéses kapcsolatban álló médiahirdetésifelület-értékesítő köthet.

Lásd még: Patthelyzet a Fidesz és a Jobbik között