Előfizetés

Elmozdulás -Bevezetik az eurót 2021-ben?

B. M.
Publikálás dátuma
2017.06.20. 07:23
Illusztráció: Thinsktock
Egyre több jel mutat arra, hogy a következő fél-egy évben egy visszautasíthatatlannak mondott ajánlatot kap Magyarország és emiatt kimozdul a holtpontról az euróbevezetésünk témája - írta a Portfolió gazdasági portál. 

A német-francia tengely őszre várhatóan kitalálja, hogy pontosan milyen ösztönző és retorziós módszerekkel kívánja a szorosabb integráció felé terelni a vonakodó tagállamokat. Egy friss felmérés szerint egyébként a magyarok egész "barátian" állnak a pénzcsere kérdéséhez. Hasonlóan járnak el a régió azon uniós tagállamaival szemben is, amelyek még nem használják a közös pénzt. Leghamarabb 2021-től lenne reális a pénzcserénk, azaz éppen akkortól, amikor elindulna a következő hét éves uniós költségvetési ciklus. Ezzel együtt a monetáris szabadságot fel kellene adni, és az erősödő gazdasági koordináció a magyar reformterveket is lényeges korlátok közé terelheti. Magyarországnak az euróbevezetéshez szükséges gazdasági mutatók terén viszont már nem sok erőfeszítést kellene tennie.

9000 éve háziasították először a vadmacskát

Publikálás dátuma
2017.06.20. 07:20
Illusztráció: Thinkstock
Kétszer szelídítette meg a vadmacskát az ősi ember, egyszer a Közel-Keleten, egyszer Egyiptomban - állapította meg a téma eddigi legnagyobb léptékű genetikai kutatása.

A közel-keleti "termékeny félhold", a mezőgazdaság bölcsőjének lakói lehettek az elsők mintegy 9 ezer éve, akik a vadmacskát sikerrel háziasították, néhány ezer évvel később a macskák az ősi Egyiptomból terjedtek el a hajózási útvonalak mentén. Ma az Antarktisz kivételével minden földrészen élnek - írta a BBC hírportálja.  A tudósok úgy vélik, a vadmacska a gabonaraktárak köré gyűlő egerek miatt közeledett a földművesekhez.

"A mai macskákban mindkét területről származó állatok génjei megtalálhatók" - mondta Eva-Maria Geigl, a Nature Ecology & Evolution című szaklap friss számában ismertetett kutatás vezetője. Mielőtt az ember teljesen háziasította volna, évezredeken át patkányfogónak használta a macskát a hajókon és a gazdaságokban. "Mondhatnánk, hogy a macskák választották az ember társaságát, de a kapcsolat mindkét fél számára haszonnal járt" - magyarázta Geigl, a párizsi Jacques Monod intézet kutatója.

Genetikai bizonyítékok arra utalnak, hogy a macskát ott háziasították először, ahol a mezőgazdaság elkezdődött: a Közel-Keleten. A földművesek voltak az elsők, akik a vadmacskát a házhoz szoktatták, majd - akár szándékosan, akár véletlenül - magukkal vitték az utazásaikra. A háziasítás második hulláma az ősi Egyiptomban ment végbe. A macskák a római birodalom idején terjedtek el Európában, majd a vikingek korában ennél is messzebbre jutottak.

Az egyiptomi macska DNS-ét egy viking kikötőben is megtalálták, ami arra utal, hogy az állatokat észak-európai kereskedelmi hajóutakra is magukkal vitték a tengerészek. Meglepő, hogy a cirmos bundájú macskák csak a középkorban jelentek meg. A DNS-vizsgálat alapján a jellemző mintázatot okozó génmutáció Nyugat-Törökországban jelent meg a 14. században.

Az ezt követő évszázadokban, amikor a macskák értékét inkább a szépségük, mint a hasznosságok jelentette, a cirmosok elterjedtek az egész világon.  "Fajták kitenyésztéséről alig beszélhetünk a 19. századik, ellentétben a kutyákkal. A macska már a kezdetektől hasznos volt, vagyis nem volt min változtatni" - mutatott rá Geigl.

Izsáki polgármester - Vissza kell fizetnie a 35 milliót

Publikálás dátuma
2017.06.19. 23:13
Illusztráció! FOTÓ: Thinkstock
Vissza kell fizetnie a „Vadászház építése” megnevezésű fejlesztésre felvett támogatást Mondok József izsáki polgármesternek – közölte a Miniszterelnökség közleményében.

Ahogy lapunk is megírta, nyílt titok volt, hogy saját maga lakja az uniós pénzből "pazarul" kivitelezett vadászházat Mondok József. A polgármester egyik cégén keresztül uniós pályázaton nyert 35 millió forintot egy vadászház építésére, csakhogy megépítése után ő maga költözött be a hivatalosan szálláshelyként futó ingatlanba. Azt is sokan tudták, hogy a hétvégéket a másik, karádi házban tölti, amelyre szintén kaphatott közpénzt. 

A PM OLAF-vizsgálatot kezdeményezett a vadászpanzió ügyében, a Miniszterelnökség kérésére pedig a Magyar Államkincstár folytatott le rendkívüli ellenőrzést az üggyel kapcsolatban. A vizsgálat megállapította, hogy a szálláshelyet szabálytalanul, magáncélra használják, az ingatlant túlnyomóan Mondok József és ismeretségi köre veszi igénybe, ezért a Magyar Államkincstár a támogatási jogosultság megszüntetésével egyidejűleg a kifizetett támogatás visszafizetésére kötelezte a Mondok Kft.-t - idézi a közleményt a 444.

A Kft. jogi képviselője az elsőfokú határozatok ellen fellebbezést nyújtott be. A fellebbezéseket a hatályos jogszabályok alapján a Magyar Államkincstár felterjesztette a Miniszterelnökség Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárságára jogorvoslati eljárás lefolytatása céljából. A fellebbezések elbírálása a rendelkezésre álló határidőn belül megtörtént, és megállapították, hogy az elsőfokú határozatok megalapozottak, a helyszíni szemle lefolytatására megfelelően került sor, ezért az elsőfokú határozatokat helybenhagyták a Miniszterelnökség Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárságán. A másodfokú határozatok alapján – amiket a Mondok Kft.-vel közöltek, így jogerőssé válnak – 35 millió forint támogatási összeget kell visszafizetni - áll a közleményben, amiben azonban nem esik szó Mondok József büntetőjogi felelősségre vonásáról.