Erdélyt árulják és féltik

Nem tudott megegyezni az RMDSZ és a román kormánypárt, nincs elég voks a Grindeanu-kormány megbuktatásához. Rég nem látott magyarellenes hisztéria Bukarestben.

Többszörösen öngólt rúgott Liviu Dragnea a román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, nem biztos, hogy meg tudja buktatni saját kormányát. Lapzártánkkor még úgy tűnt, hogy a Grindeanu-kabinet elleni bizalmatlansági indítvány vitáját ma megtartják a bukaresti parlamentben, de mivel a kormányzó többség megosztottá vált, a PSD gyakorlatilag kettészakadt, az RMDSZ pedig jelezte, nem vesz részt az ülésen, a szavazást jövő hétre halasztják. Ám igencsak kérdésessé vált, hogy addigra összegyűl a kormánybuktató többség, ugyanis ezúttal az ellenzék nem kíván beleszólni a PSD belső vitájába, az RMDSZ-szel való alkudozás pedig mind az ellenzék, mind a PSD soraiban rég nem látott magyarellenes hisztériát gerjesztett. A saját miniszterelnökétől szabadulni kívánó Dragnea pártelnököt már hazaárulással vádolják, azzal, hogy néhány voksért cserében Erdélyt is áruba bocsátotta.

Dragnea, aki korábban maga is élt adott esetben a magyarellenes kártyával, amikor az RMDSZ még politikai ellenfele volt pártjának, most olyan, gyakorlatilag ártalmatlan, de a román köz- és politikai életben szimbolikus jelentőségű kérdéseket tűzött napirendre az RMDSZ voksaiért, mint a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó közigazgatási törvény, a 15 éve elfekvő kisebbségi kerettörvény, illetve a március 15-ét a magyarok számára hivatalos ünneppé nyilvánító tervezet. A pártelnök vélhetően azzal nem számolt, hogy a belső pártszakadással elfoglalt saját képviselői is lázadni fognak a „magyaroknak tett gesztus” miatt. Több erdélyi PSD-s képviselő is fellázadt a „magyaroknak tett engedmények miatt”, olyan miniszter is jelezte, hogy „soha nem adná szavazatát olyasvalamihez, ami veszélyeztethetné az országot és a román népet”, aki pártutasításra már akkor megírta bianko felmondását, amikor még nem is volt verdikt arról, hogy a PSD megvonja a bizalmat Sorin Grindeanu miniszterelnöktől és kormányától.

A magyarellenes kirohanások sorát Traian Basescu volt államfő, Orbán Viktor miniszterelnök „barátja” kezdte, aki Facebook-oldalán posztolta elsőként, hogy a koalíció március 15-e ünneppé nyilvánításával „eladták az ország történelmét”, a trikolór helyett pedig a székely zászlót tűznék ki a Székelyföldön. (A volt elnök megnyilvánulásának pikantériája, hogy két referendumon kérte és kapta is meg a romániai magyarok támogatását, és mindkét mandátumát magyar voksok segítségével szerezte.) De nem maradt le a magyarellenes hangulatkeltésben a legnagyobb ellenzéki erő, Klaus Johannis államfő Nemzeti Liberális Pártja (PNL) sem. A hét végén pártelnökké választott Ludovic Orban (akinek édesapja magyar, testvére, Leonard pedig az EU többnyelvűségért felelős biztosa volt) alkotmányellenesnek nevezte azt, hogy az RMDSZ 20-ról 10 százalékra csökkentené az anyanyelvhasználati küszöböt és állította, hogy a PSD "az ördöggel is szövetséget kötne, csak hogy hatalmon maradjon”. Ezek után a tegnapi plénumon sorra lekerültek napirendről azt RMDSZ javaslatok, a magyar szervezet pedig bejelentette távolmaradását a bizalmatlansági indítványtól. A kormánypártok válságstábjai tanácskoznak, a kormányülést csütörtökre halasztották. A válság hatására a lej összeomlott.