Előfizetés

Hullámzó gyümölcsárak jönnek

Publikálás dátuma
2017.06.23. 07:23
Népszava fotó
A tavalyinál nagyobb termésre számítanak a gazdák szinte minden gyümölcs fajtából és ez jó hír a fogyasztóknak is. Az már kevésbé, hogy igen csak nagy a szóródás az árakban.

A tavalyi 750 ezer tonna hazai gyümölcstermésnél idén valamivel jobbra lehet számítani a kisebb fagykárok ellenére. Becslések szerint 2017-ben akár 800-850 ezer tonna gyümölcsöt is szüretelhetnek a gazdák.

Az egyik legnépszerűbb gyümölcsből, az almából a múlt évi 500 ezer tonna helyett 600-620 ezer tonna teremhet. Ennek azonban alig 30 százaléka az étkezési, a többi léalma - nyilatkozta a Népszavának Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezetnél (FruitVeB) elnöke. Ez elsősorban a korszerűtlen ültetvények viszonylag magas arányának tudható be, illetve annak, hogy kevés almáskertet öntöznek. A szakemberek szerint azonban a fordított arány lenne a kívánatos.

Az étkezési alma ára talán nem haladja meg jelentősen a tavalyi szintet, de a feldolgozott termékek, mint például az almalé esetében, akár drágulás is bekövetkezhet. A legnagyobb európai almatermelő Lengyelországban ugyanis a 4,5 millió tonnás almatermés az ottani igen jelentős fagykár miatt 30-40 százalékos veszteséget szenvedett el. A szervezet elnöke megjegyezte, már megjelentek Magyarországon a lengyel feldolgozóipar felvásárlói. Ez pedig keresleti piacot teremt, ami mindenképpen árfelhajtó hatással járhat.

A meggy szezon éppen "dübörög". A 13 000-13 500 hektárról várhatóan 65 ezer tonna termést szüretelhetnek. Ennek nagyjából 80 százaléka ipari meggy. Európa két nagy termelőjénél súlyos károkat okozott a fagy, Németország 30-40 százalékos, Lengyelországban 50 százalékos a várható terméskiesés, ami magasan tartja a gyümölcs árát. Ez az ipari meggyre mindenképpen igaz, vagyis a befőttért, meggyléért többet is fizethetünk a tavalyinál.

A napokban véget ért a szamóca, vagy közkeletű nevén az eperszezon. A 800 hektárból mintegy 500 hektáron "fóliás" eper termett. Idén nagyjából 8 ezer tonna szamócát kínáltak a vásárlóknak, többnyire a tavalyi árakon. Az áprilisban indult hazai szezon kezdetén még 1800-2000 forintos kilónkénti eperár június közepére 600-700 forintra olvadt.

Az időjárással nem volt sok gondja a termelőknek, sokkal inkább a munkaerőhiánnyal.

Igen jó termés ígérkezik viszont őszi- és kajszibarackból itthon és az európai termelőknél egyaránt. A tavaszi fagyok alig érintették ezeket a gyümölcsfajtákat. Ez a termelőknek nem feltétlenül jelent felhőtlen örömöt, de a vásárlók a múlt évinél alacsonyabb árakban reménykedhetnek. Az összesen 4 000 hektáron termesztett kajszibarackból 30 ezer tonna várható, míg a 4 200- 4 500 hektár őszibarackültetvényeken 40-45 ezer tonna gyümölcsöt szüretelhetnek.

A gyümölcs termesztők számára is gondot jelent a munkaerőhiány. A közmunkaprogramok még a nagy munkanélküliség időszakában születtek, ám most éppen ellenkező folyamatok figyelhetők meg. Arra ugyan van lehetőség, hogy a gazdák kikérjenek közmunkásokat a települési önkormányzatoktól, ám a polgármesterek többnyire azokat engedik el, akikre nincs szükségük és a termelő sem igen tud mit kezdeni velük.

Mindenképpen változtatni kellene a közmunkarendszeren, már csak azért is, mert napszámban többet kereshetnének az emberek, mint amennyit a közmunkáért kapnak. Egy megbízható, jó munkaerő óránként 900-1 000 forintra is számíthat. A gyümölcsösökben, ahol teljesítménybért fizetnek, a minimálbér 3-4-szerese is lehet a jövedelme egy profi szüretelőnek. Egyesek már a rendszerváltás előtti építőtáborokat is visszakívánják az égető munkaerőhiány legalább részleges enyhítésére.

Már Berkenyében is vége a málnának

Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2017.06.23. 07:21
Népszava fotó/Tóth Gergő
Berkenye döbbenetes hely. Miközben Nógrád, az ország legszegényebb megyéje, a 660 lelkes mintafalu földrajzi helyzetére fittyet hányva csillog-villog.

Rózsabokrok és árvácskák borítják a Nógrád megyei Berkenye főutcáját, szemetet pedig hosszas keresgélés után sem találtunk. Mintha tényleg "abban az Európában" járnánk. „Szeretjük a rendet és a szépet” – magyarázza a "titkot" Schmidt Józsefné. A német nemzetiségű falut 28 éve vezető független polgármester 1990 előtt tanácselnök volt, akkor álmodta meg, hogyan is kellene kinéznie Berkenyének. „A költségvetésből képtelenség gyarapodni, ezért hoztuk létre 1992-ben a Berkenye Faluszövetkezetet. Szántóföldeket műveltünk, gyümölcsösöket telepítettünk, mezőgazdasági gépeket vásároltunk, majd 1994-ben 62 millió forintos beruházással 300 tonna kapacitású hűtőházat építettünk. A szövetkezet Berkenye megmentője” – mondja Schmidtné és valószínűleg igaza van, hiszen a szövetkezet jelenleg is 50 embert foglalkoztat.

8-10 éve 500 tonna málna termett Berkenyén. Most az egész országban terem ennyi

„Itt nem várnak segélyre az emberek. Nem volt az régen rossz, hogy minden faluban volt téesz. Hatalmas gazdasági támaszt nyújtottak” – hangsúlyozza a polgármester. Más segítségre ugyanis valóban nem igazán számíthatnak. „Mióta polgármester vagyok, egy főmufti sem járt itt. Utoljára Gőgös Zoltán volt a faluban, még a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkáraként. Az MSZP azért nem, jön ide, mert Berkenye jobboldali falu. A Fidesz meg azért nem, mert úgyis tudja, hogy jobboldaliak vagyunk” – érzékelteti a helyzetet Schmidtné. „A pártok olyanok, mint a bankok. Nekem, akinek 20 éve vezeti a számlám, drágábban adja szolgáltatásokat, mint annak, aki az utcáról megy be a bankfiókba. A hűség semmit sem ér.”

Viszont a gyümölcs például elég sokat. A környéken mindig nagy hagyománya volt a gyümölcstermesztésnek. Különösen a bogyósokhoz értettek. Egy helyi legenda szerint az 1950-es években jelent meg a faluban a málna. „Nyolc-tíz évvel ezelőtt 500 tonna málna termett. Most az egész országban terem ennyi” – mondja Schmidtné. Berkenyében mára csak mutatóban maradtak málnaföldek. „Tulajdonképpen vége a málnatermesztésnek, mert az állami támogatást előbb megkurtították, majd megszüntették. Fontos ok az is, hogy ma már az embereknek nincs annyi szabadidejük, amit „egy málna megkíván”.

A gyümölcs pedig tényleg igényli a törődést. „Reggel 5-re jöttünk, délután 3-ig itt vagyunk” – mondta szűkszavúan egy munkás a nógrádi falu egyik megmaradt málnásában. Más kérdésünkre nem akart válaszolni, mert – mint mondta – fél. Mari viszont közlékenyebb, megmagyarázta, hogy a kollégája csak az M1-et nézi, és retteg. „Ezt tették az emberekkel. Beléjük táplálták a félelmet”. Az 57 éves nő, már az ötödik nyarát tölti a berkenyei málnásban. „A pénz szar, viszont a főnök rendes” – magyarázza. Mari szívesen beszél a politikáról is, szerinte az összes párt csak a saját zsebét akarja megtömni, az emberek felőlük nyugodtan megdögölhetnek. A málnaszedő asszony imádja Berkenyét – több mint tizenöt éve a falu lakója -, de szívesen megnézné a fővárost is, hiszen eddig csak egyszer járt Budapesten. Tovább is faggatnánk, de viszonylag kedvesen elhajt bennünket, ugyanis „a málna nem szedi le magát”. Meg annyira nem is rendes az a főnök.

Mi lesz, ha teljesen elfogy a málna? – kérdezzük a polgármestert, miután visszatérünk a gyümölcsöcsből. „A hűtőház – a fiam vezetésével - újabb és újabb fejlesztései már a bogyós gyümölcsök tisztítását, magozását, fagyasztását és csomagolását szolgálják. A gyümölcsöket több száz gazdától vesszük át, leginkább Nógrád megyéből. Muszáj előre tekinteniük” – válaszolt optimistán Schmidtné. A következő pillanatban viszont alábbhagy a pozitív kisugárzás. „Két évig még remélem ugyanilyen szép lesz minden, viszont 2019-ben, 70 évesen befejezem. Nem látom ki az, aki átvenné a polgármesterséget, a gyerekeim hallani sem akarnak róla. Ha nem így fog kinézni Berkenye, mint most, akkor nagyon fog fájni a szívem.”

Megtizedelt termőterület

A málnát arany áron mérik, kilójáért 2600-2800 forintot is elkérnek a piacokon. Nem valószínű, hogy ennél sokkal olcsóbb lesz az augusztus elejéig tartó szezon ideje alatt.

Ennek egyik oka, hogy, az elmúlt negyedszázadban mintegy 90 százalékkal csökkent a málnaültetvények területe Magyarországon és jelenleg alig 300 hektáron termelnek piacra a gazdák. Egykor évi 10 ezer tonna málnát szüreteltek a 3-4 ezer hektárról. Jutott bőven a hűtőházakba, és jelentős volt az export is. Ma már az évi 1000-1200 tonna málnatermésből egyáltalán nem jut hazai feldolgozásra. A mélyhűtött málna importból származik. A hazai termés döntő részben még frissen a piacokra kerül.

A hazai málnások visszaszorulásáért a globális felmelegedés okozta éghajlatváltozás is felelős. A málna a hűvösebb, páradús környezetet igényli. A kedvelt gyümölcs mára a Börzsönybe, a Duna-kanyar néhány településére szorult vissza.

A kedvezőtlen változások miatt jelenleg már a hektáronkénti átlagtermés csak 30-50 százaléka a nagy málnatermelő lengyelországi területeken elérhető mennyiségnek, így nem is versenyképes a magyar málna.

Ráadásul ez a gyümölcs nagyon élőmunka igényes és ez alaposan megdrágítja a termesztését.

B. T.



Negyven dollár alá eshet az olajár

Publikálás dátuma
2017.06.22. 15:09
A kép az OPEC egy korábbi tanácskozásán készült. FOTÓ: Getty Images, Salah Malkawi
A 44 dolláros gyenge és a 43 dolláros erős támaszt is letörte a WTI. Úgy tűnik, az OPEC tehetetlen, s mindhiába próbálkozik a termelés visszafogásával - írja a Tőzsdefórum.

A jelenlegi 42,54 dolláros szinten már 40 dollárig nyílik tere az esésnek, s amennyiben újabb támaszt törne a kurzus, akkor jön a szabadesés, meg az 5 dolláronként kitűzött lélektani megállók – vélekedett Kovács Bálint, az Equilor elemzője.

Egyelőre kevés sikerrel támasztja az olaj árát az OPEC. Amint azt láthattuk a május eleji OPEC-ralit követően is, hogy azóta a piac bőven ledolgozta az áremelkedést. Sőt, azt mondhatjuk – folytatta az elemző, hogy a februári csúcsokhoz képest már 20 százalékot meghaladó az esés.

Az OPEC már tárgyal a folytatásról, elemzők szerint ha erről hamarosan nem érkezik hír, újra 40 dollár alatti árfolyamokat láthatunk majd.