A tavalyi 750 ezer tonna hazai gyümölcstermésnél idén valamivel jobbra lehet számítani a kisebb fagykárok ellenére. Becslések szerint 2017-ben akár 800-850 ezer tonna gyümölcsöt is szüretelhetnek a gazdák.
Az egyik legnépszerűbb gyümölcsből, az almából a múlt évi 500 ezer tonna helyett 600-620 ezer tonna teremhet. Ennek azonban alig 30 százaléka az étkezési, a többi léalma - nyilatkozta a Népszavának Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezetnél (FruitVeB) elnöke. Ez elsősorban a korszerűtlen ültetvények viszonylag magas arányának tudható be, illetve annak, hogy kevés almáskertet öntöznek. A szakemberek szerint azonban a fordított arány lenne a kívánatos.
Az étkezési alma ára talán nem haladja meg jelentősen a tavalyi szintet, de a feldolgozott termékek, mint például az almalé esetében, akár drágulás is bekövetkezhet. A legnagyobb európai almatermelő Lengyelországban ugyanis a 4,5 millió tonnás almatermés az ottani igen jelentős fagykár miatt 30-40 százalékos veszteséget szenvedett el. A szervezet elnöke megjegyezte, már megjelentek Magyarországon a lengyel feldolgozóipar felvásárlói. Ez pedig keresleti piacot teremt, ami mindenképpen árfelhajtó hatással járhat.
A meggy szezon éppen "dübörög". A 13 000-13 500 hektárról várhatóan 65 ezer tonna termést szüretelhetnek. Ennek nagyjából 80 százaléka ipari meggy. Európa két nagy termelőjénél súlyos károkat okozott a fagy, Németország 30-40 százalékos, Lengyelországban 50 százalékos a várható terméskiesés, ami magasan tartja a gyümölcs árát. Ez az ipari meggyre mindenképpen igaz, vagyis a befőttért, meggyléért többet is fizethetünk a tavalyinál.
A napokban véget ért a szamóca, vagy közkeletű nevén az eperszezon. A 800 hektárból mintegy 500 hektáron "fóliás" eper termett. Idén nagyjából 8 ezer tonna szamócát kínáltak a vásárlóknak, többnyire a tavalyi árakon. Az áprilisban indult hazai szezon kezdetén még 1800-2000 forintos kilónkénti eperár június közepére 600-700 forintra olvadt.
Az időjárással nem volt sok gondja a termelőknek, sokkal inkább a munkaerőhiánnyal.
Igen jó termés ígérkezik viszont őszi- és kajszibarackból itthon és az európai termelőknél egyaránt. A tavaszi fagyok alig érintették ezeket a gyümölcsfajtákat. Ez a termelőknek nem feltétlenül jelent felhőtlen örömöt, de a vásárlók a múlt évinél alacsonyabb árakban reménykedhetnek. Az összesen 4 000 hektáron termesztett kajszibarackból 30 ezer tonna várható, míg a 4 200- 4 500 hektár őszibarackültetvényeken 40-45 ezer tonna gyümölcsöt szüretelhetnek.
A gyümölcs termesztők számára is gondot jelent a munkaerőhiány. A közmunkaprogramok még a nagy munkanélküliség időszakában születtek, ám most éppen ellenkező folyamatok figyelhetők meg. Arra ugyan van lehetőség, hogy a gazdák kikérjenek közmunkásokat a települési önkormányzatoktól, ám a polgármesterek többnyire azokat engedik el, akikre nincs szükségük és a termelő sem igen tud mit kezdeni velük.
Mindenképpen változtatni kellene a közmunkarendszeren, már csak azért is, mert napszámban többet kereshetnének az emberek, mint amennyit a közmunkáért kapnak. Egy megbízható, jó munkaerő óránként 900-1 000 forintra is számíthat. A gyümölcsösökben, ahol teljesítménybért fizetnek, a minimálbér 3-4-szerese is lehet a jövedelme egy profi szüretelőnek. Egyesek már a rendszerváltás előtti építőtáborokat is visszakívánják az égető munkaerőhiány legalább részleges enyhítésére.
