Összeomló olajpiac

Összeomlás körvonalazódik a nemzetközi olajpiacon: tegnap az irányadó Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára közel egy éves mélypontja, 45 dollár alá esett.

 Annak ellenére, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) májusban megerősítette tavaly novemberi termelési kvótáit, a szűkített kínálatot mások – például az amerikai palaolajosok - bőven pótolják. Így marad a túlkínálat: az amerikai tartalékok átlagon felüliek, Líbia termelése és a tankerek készletei csúcsra járnak – idézi a Tőzsdefórum Kovács Bálintot, az Equilor elemzőjét. Belátható közelségbe került a 40 dolláros szint, sőt horizontra került a tavaly év eleji 27 dollár is.

Ennek nyomán mától 2-2 forinttal tovább csökkentek a hazai üzemanyagárak is. A benzinért így 336, a gázolajért 334 forintot kérhetnek átlagosan. A benzin júniusban eddig 20, a gázolaj 16 forinttal lett olcsóbb.

Korábbi előrejelzésünknek megfelelően július 1-től nem nő az üzemanyagok jövedéki adója. A tavaly nyáron hozott szabály szerint 50 dollár feletti negyedéves Brent-átlag esetén a benzin jövedéki adója nettó 125, a gázolajé 120,35, ezalatt pedig 120, illetve 110,35 forint. Az átlag ez év elején 50 dollár fölé ugrott. Azóta az autósok az alacsonyabb mértéket fizetik. A NAV mostani közlése szerint náluk, ha kevéssel is, de a második negyedévre is 50 dollár feletti átlagot számoltak. Az olajpánik ugyanakkor október 1-re már adóemeléssel fenyeget.

Szerző

Az import is kell a fejlődéshez

Magyarország az intézmények és az üzleti felkészültség terén egyre jelentősebb lemaradásban van a világtól. A gazdasági világválság kezdetekor 2007-2008-ban, még a 47. helyen foglaltuk el a Világgazdasági Fórum, mintegy 140 országot felölelő rangsorában, mára azonban - némi ingadozással - leküzdöttük magunkat a lista utolsó 20 százalékába - erről beszélt nyitó előadásában Chikán Attila csütörtökön, a Magyar Menedzsment Intézet megalakulásának 25. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen.

Inotai András figyelmeztetett: ideje elgondolkodni azon, miképpen lehet önfinanszírozó hazánk 2020 után

A Budapesti Corvinus Egyetem professzora hozzáfűzte: a hanyatlás nem kizárólag a jelenlegi gazdaságpolitikának köszönhető, hiszen a teljesítménycsökkenést egy kormányokon átívelő folyamatként tartják számon. Ehhez kapcsolódott Inotai András is, aki nem mulasztotta el megemlíteni, hogy éppen tegnap volt 15 esztendeje annak, hogy Medgyessy Péter akkori miniszterelnök és a csütörtöki rendezvényen is részt vevő Kovács László külügyminiszter aláírta az Európai Unióhoz való csatlakozás jegyzőkönyvét.

A kutatóprofesszor megemlítette: ma már Magyarország GDP-jének 80 százalékát az export adja, amelynek 77 százalékát az uniós export teszi ki. Fontos látni azonban, hogy eközben az importra nem igazán fordítunk sokat, azt még az Európai Unió segítségével sem tudjuk az exporthoz hasonló szintre emelni. Így azonban a versenyképességet igencsak nehéz lesz fenntartani a jövőben. Ugyanakkor kiemelt fontosságú, hogy hazánk a külföldön dolgozó magyarok hazautalásai révén évi mintegy 3,5-4 milliárd eurót érkezik Magyarországra, hozzávetőleg akkora összeg, mint az uniós támogatásoké. A szakember figyelmeztetett: a 2020 után átalakuló uniós támogatási rendszer kapcsán érdemes elgondolkodni azon, hogy hazánk miképpen lehet önfinanszírozó.

Szerző

Hullámzó gyümölcsárak jönnek

Publikálás dátuma
2017.06.23. 07:23
Népszava fotó
A tavalyinál nagyobb termésre számítanak a gazdák szinte minden gyümölcs fajtából és ez jó hír a fogyasztóknak is. Az már kevésbé, hogy igen csak nagy a szóródás az árakban.

A tavalyi 750 ezer tonna hazai gyümölcstermésnél idén valamivel jobbra lehet számítani a kisebb fagykárok ellenére. Becslések szerint 2017-ben akár 800-850 ezer tonna gyümölcsöt is szüretelhetnek a gazdák.

Az egyik legnépszerűbb gyümölcsből, az almából a múlt évi 500 ezer tonna helyett 600-620 ezer tonna teremhet. Ennek azonban alig 30 százaléka az étkezési, a többi léalma - nyilatkozta a Népszavának Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezetnél (FruitVeB) elnöke. Ez elsősorban a korszerűtlen ültetvények viszonylag magas arányának tudható be, illetve annak, hogy kevés almáskertet öntöznek. A szakemberek szerint azonban a fordított arány lenne a kívánatos.

Az étkezési alma ára talán nem haladja meg jelentősen a tavalyi szintet, de a feldolgozott termékek, mint például az almalé esetében, akár drágulás is bekövetkezhet. A legnagyobb európai almatermelő Lengyelországban ugyanis a 4,5 millió tonnás almatermés az ottani igen jelentős fagykár miatt 30-40 százalékos veszteséget szenvedett el. A szervezet elnöke megjegyezte, már megjelentek Magyarországon a lengyel feldolgozóipar felvásárlói. Ez pedig keresleti piacot teremt, ami mindenképpen árfelhajtó hatással járhat.

A meggy szezon éppen "dübörög". A 13 000-13 500 hektárról várhatóan 65 ezer tonna termést szüretelhetnek. Ennek nagyjából 80 százaléka ipari meggy. Európa két nagy termelőjénél súlyos károkat okozott a fagy, Németország 30-40 százalékos, Lengyelországban 50 százalékos a várható terméskiesés, ami magasan tartja a gyümölcs árát. Ez az ipari meggyre mindenképpen igaz, vagyis a befőttért, meggyléért többet is fizethetünk a tavalyinál.

A napokban véget ért a szamóca, vagy közkeletű nevén az eperszezon. A 800 hektárból mintegy 500 hektáron "fóliás" eper termett. Idén nagyjából 8 ezer tonna szamócát kínáltak a vásárlóknak, többnyire a tavalyi árakon. Az áprilisban indult hazai szezon kezdetén még 1800-2000 forintos kilónkénti eperár június közepére 600-700 forintra olvadt.

Az időjárással nem volt sok gondja a termelőknek, sokkal inkább a munkaerőhiánnyal.

Igen jó termés ígérkezik viszont őszi- és kajszibarackból itthon és az európai termelőknél egyaránt. A tavaszi fagyok alig érintették ezeket a gyümölcsfajtákat. Ez a termelőknek nem feltétlenül jelent felhőtlen örömöt, de a vásárlók a múlt évinél alacsonyabb árakban reménykedhetnek. Az összesen 4 000 hektáron termesztett kajszibarackból 30 ezer tonna várható, míg a 4 200- 4 500 hektár őszibarackültetvényeken 40-45 ezer tonna gyümölcsöt szüretelhetnek.

A gyümölcs termesztők számára is gondot jelent a munkaerőhiány. A közmunkaprogramok még a nagy munkanélküliség időszakában születtek, ám most éppen ellenkező folyamatok figyelhetők meg. Arra ugyan van lehetőség, hogy a gazdák kikérjenek közmunkásokat a települési önkormányzatoktól, ám a polgármesterek többnyire azokat engedik el, akikre nincs szükségük és a termelő sem igen tud mit kezdeni velük.

Mindenképpen változtatni kellene a közmunkarendszeren, már csak azért is, mert napszámban többet kereshetnének az emberek, mint amennyit a közmunkáért kapnak. Egy megbízható, jó munkaerő óránként 900-1 000 forintra is számíthat. A gyümölcsösökben, ahol teljesítménybért fizetnek, a minimálbér 3-4-szerese is lehet a jövedelme egy profi szüretelőnek. Egyesek már a rendszerváltás előtti építőtáborokat is visszakívánják az égető munkaerőhiány legalább részleges enyhítésére.

Szerző