Egészségügy - 22 millióan elveszíthetik biztosításukat

Publikálás dátuma
2017.06.27. 10:16
Illusztráció: Thinkstock
Ha életbe lép a washingtoni szenátusban kidolgozott egészségbiztosítási törvény, 22 millió amerikai veszíti el biztosítását a következő évtizedben – erre a következtetésre jutott a kongresszus költségvetési hivatala (CBO).

A független szakértői vélemény szerint a törvény a 2017-2026 közötti időszakban 321 milliárd dollárral csökkentené a költségvetési deficitet. A CBO a képviselőház által korábban elfogadott, szintén az Obamacare visszafordítását célzó tervezet esetében még drámaibb következményt jósolt, 25 millióan veszítenék el egészségbiztosításukat.

A szenátus tervezete ugyanakkor jelentősen csökkentené a szegények egészségügyi ellátását biztosító program, a Medicaid költségvetését. Donald Trump választási kampányában azt ígérte, úgy törlik el Obama programját, hogy nem nyúlnak hozzá a szociális ellátáshoz, így a Medicaid programot is változatlanul hagyják. A washingtoni szenátus csütörtökön szavazna a tervezetről, de több konzervatív republikánus szenátor nem hajlandó aláírni, ők nagyobb lefaragásokat sürgetnek. Mérsékelt republikánusok ugyanakkor attól tartanak, súlyos szociális következményekkel járhat, ha jelenlegi formájában megy át a törvény. A szenátus és a képviselőház tervezetét még „össze kell fésülni”.

Szerző

Trump téved - Nem egyhangúan döntött a legfelsőbb bíróság

Publikálás dátuma
2017.06.27. 10:11
FOTÓ: Getty Images

Donald Trump győzelmet ünnepelhetett tegnap: az amerikai legfelsőbb bíróság felülbírálta egy kaliforniai fellebbviteli bíróság ítéletét, s részlegesen engedélyezte a 45. elnök második, módosított utazási tilalmának életbe lépését. Hat muszlim többségű állam – Irán, Jemen, Líbia, Szíria, Szomália és Szudán – polgárai ideiglenesen nem utazhatnak be az Egyesült Államok területére, kivéve, ha rokonuk él ott, illetve valamilyen intézménnyel kapcsolatban állank. Ez azt jelenti, hogy akik diákvízummal rendelkeznek, felvették őket valamelyik amerikai egyetemre, vagy állásajánlatuk van, továbbra is akadály nélkül beutazhatnak. Akiknek viszont nincs ilyen „jóhiszemű” indokuk, s még nem jártak az Egyesült Államokban, azoknak a beutazását 90 napra, a muszlim menekültekét 120 napra felfüggesztik. A tilalom 72 órán belül lép életbe, rendelkezett a legfelsőbb bíróság.

Trump első utazási tilalmát január 27-én hozta meg, akkor hét országra, az előzőek mellett az Egyesült Államokkal jelenleg szövetséges Irakra is vonatkozott. Előzetes értesítés nélkül léptették életbe, így hatalmas káoszt okozott a világ repülőterein. Több amerikai bíróság is felfüggesztette az elnöki rendeletet. Másodszorra, márciusban már jobban előkészítve, s hat országra korlátozva jelentették be a tilalmat, de a bíróságok ismét elmeszelték, azzal az indoklással, hogy a muszlim vallásúakkal szemben diszkriminatív. A Trump-kormányzat elfogultsággal vádolta meg a bírákat, akik a muszlimok beutazási tilalmának országos felfüggesztését elrendelték, mivel közülük többen Bill Clinton vagy Barack Obama kinevezettjei voltak.

Korábban a Fehér Ház nem fordult a legfelsőbb bírósághoz, mivel hiányzott az egyik bíró. Miután azonban Trump kijelölte a tavaly elhunyt Antonin Scalia bíró utódát, s Neil Gorsuch kinevezését a szenátus is jóváhagyta, ismét konzervatív többségű lett a kilenc tagú taláros testület. A kilencek elfogadták a kormányzat érvelését, miszerint a terrorizmus elleni harc miatt szükséges a beutazók alapos ellenőrzése, ugyanakkor jelentősen korlátozták az elnöki rendelet érvényét. Októberben a bíróság napirendre veszi a beutazási tilalom ügyét.

Az elnök Twitteren üdvözölte a szerinte „egyhangú” döntést. „Hálás vagyok a 9:0-ás ítéletért, őrizzük meg Amerika biztonságát!” – írta. A dolog szépséghibája, hogy a bírák nem szavaztak, három konzervatív bíró, köztük az „új fiú”, Neil Gorsuch külön-külön indoklásban közölte, hogy ők a teljes beutazási tilalmat életbe léptetnék. A bíróság egyetértett abban, hogy a kormányzatnak időt kell adni a beutazások szigorúbb ellenőrzési rendszerének kidolgozására.

 

Szerző

Újabb újságírót öltek meg Mexikóban

Mexikóban megtalálták egy újságíró holttestét. Salvador Adame május végén tűnt el, ő a hetedik újságíró, akit idén – március és június között - meggyilkoltak a közép-amerikai államban – jelentette a spanyol El País. 

Adame tetemét nehezen lehetett azonosítani, a holttestet valószínűleg elégették. A férfi egy tévécsatorna vezetője volt és a drogmaffia ügyeiben nyomozott.

Az újságíró földi maradványaira Michoacán államban bukkantak rá. Mint Martin Godoy államügyész sajtóértekezletén elmondta, Michoacánban június 21-én elfogtak két bűnözőt, az egyikükről kiderült, hogy a riporter rokona. Kihallgatása során jutottak olyan információhoz, amelynek alapján megtalálták Adame holttestét. A bűnöző, El Cabezas a Chango Pena maffiacsoport főnökétől hallott arról, hogy hol temethették el az újságírót.

Mexikóban különösen a vidéken dolgozó riporterek veszélyeztetettek, az állam nem képes garantálni a biztonságukat. Az idén meggyilkolt hét áldozat mindegyike valamelyik szövetségi államban halt meg, ahol a drogbandák, maffiacsoportok garázdálkodnak. Májusban nagy megdöbbenést keltett, amikor egy neves újságírót, Javier Valdézt fényes nappal ölték meg Sinaloa államban. Enrique Pena Nieto mexikói elnök akkor azt ígérte, védelmet biztosítanak a médiamunkásoknak.

Szerző