Feledtették a fanyalgást

Publikálás dátuma
2017.06.29. 07:46
FOTÓ: MTI/MOHAI BALÁZS
Profi zenekar profi módon letudott, némelyek szerint steril fellépésének indult, a közönség hőfokától lelkessé vált zenészek koncertjévé lett a Linkin Park kedd esti fellépése a 25. soproni VOLT Fesztiválon.

A rendezvény kívánságlistáját évek óta vezető, 21 éve kaliforniai középiskolásokból alakult, és első albumával, a 2000-ben kiadott Hybrid Theory-val világsikert arató, több Grammy-díjat elnyert nu metal együttes a fesztivál egyik, ha nem „A” húzóneve volt, nem csoda, hogy telt ház előtt játszott a Telekom Nagyszínpadon.

A rap és ének keverésével, nagyon dallamos, de a refrénnél zúzós számokat előadó, elektronikus és hip-hop elemekkel is operáló zenekar másfél évtized alatt olyanokat is meghódított, és tett nyitottá a nu metal, alternatív rock, hard rock és elektronikus pop műfaja felé, akik addig csak klasszikus zenét hallgattak. Annak ellenére, hogy a rossz nyelvek szerint minden daluk ugyanolyan. Az idei, One More Light című lemezük nagy felháborodást váltott ki: a rajongók többsége csalódott, a kritikusok kegyetlenül lehúzták, mondván olyan a lemez, mintha Justin Bieber kezdene metállal próbálkozni.

A félig japán, félig orosz származású zongorista, gitáros Mike Shinoda elképesztő rapjei, a színpadról a közönség soraiba ugró Chester Bennington éneklése és Rob Bourdon feszes dobolása azonban kedd este hihetetlen hangulatot teremtve feledtette el a műfaj igaz hívei számára kötelező fanyalgást. Sokak előzetes várakozása arról szólt, hogy aki zúzást vár, csalódni fog, nagyjából 35 – a telt házról indult számháború hadviselői szerint akár 45 - ezer ember azonban mégis bízott a várva várt Linkin Parkban. Jól tette.

Szerző

Példátlan vírustámadás fenyeget

Publikálás dátuma
2017.06.29. 07:36
FORRÁS: TWITTER
Egy izraeli kutató jött rá, hogyan lehet blokkolni a világméretűvé duzzadt kibertámadást. Szerdán még mindig nem működött a kijevi Boriszpil nemzetközi repülőtér fő szervere.

Ukrajnát érintette legérzékenyebben a Petya nevű internetes zsarolóvírus keddi támadása, s tegnapra ki is derült, miért. A vírus azért fertőzött meg annyi gépet az országban, mert egy könyvelőprogram frissítésével együtt érkezett. Bár az ukrán belügyminisztérium oldalán azt írták, pánikra semmi ok, az emberek nem tudták megőrizni a hidegvérüket, amikor a bankautomatákból nem tudtak pénzt kivenni, ehelyett azt az üzenetet olvasták, hogy 300 bitcoinnal kell megtömniük a zsarolók zsebét. Kijev már kedden jelezte, nem kérdés számára, hogy orosz hackerek álltak az akció mögött, ugyanakkor Moszkva tagadta az állítást, s azt hozta fel mentségül, hogy nagy orosz cégek is az akció áldozatává váltak.

Szerdán még mindig nem működött a kijevi Boriszpil nemzetközi repülőtér fő szervere, a központi kijelző táblát a járatok érkezéséről és indulásáról ezért "kézi vezérléssel" frissítik negyedóránként. Az ukrán kormány később kiadott közleménye szerint a kibertámadást sikerült a szakembereknek leállítaniuk, a vírus nem terjed tovább, és a megtámadott állami és kereskedelmi vállalatoknál jelenleg már az elveszett adatok helyreállításán dolgoznak.

Az internetes biztonsággal foglalkozó Krebs blog üzemeltetője, Nicholas Weaver valószínűsíti, hogy a keddi attak egy későbbi átfogó akció előzetes tesztje volt, ami azt sejteti, minden korábbinál kiterjedtebb hackertámadás előtt állunk. Más szakértők szerint ugyan a Petya eredeti változatát pénzszerzésre hozták létre, de a keddi új verzió egyértelműen más célt szolgált. A szoftver előállítói minél nagyobb károkat akartak előidézni internetes rendszerekben.

Szakértők minden jelentősebb támadásnál rámutatnak, hogy nagyon időigényes munka, mire visszavezetik, valójában ki állt az egész támadás mögött. Ez nemhogy egy-két óra alatt nem derül ki, gyakran egy-két hét sem elegendő rá. Ugyanakkor az a tény, hogy Ukrajna volt az elsődleges célpont, valószínűsíti: Moszkva keze lehet a dologban. Minisztériumok, pénzintézetek (köztük az OTP ukrán leányvállalata), közlekedési vállalatok, televízió- és rádióállomások, honlapok, nagyvállalatok, mobilszolgáltatók és benzinkutak voltak az akció célpontjai.

A pozsonyi székhelyű antivíruscég, az ESET közlése szerint a fertőzések 80 százalékát Ukrajnából jelentették. Az országon kívül ugyanakkor a WPP reklámvállalat, a Mondelez élelmiszercég, a DLA Piper brit ügyvédi iroda, a Maersk dán halászati cég, a Cadbury’s csokoládégyár ausztráliai leányvállalata és a BNP Paribas francia bank kirendeltségeinek honlapját is elérhetetlenné tette.

A felhasználók szempontjából a legnagyobb kérdés természetesen az, hogyan védekezhetnek ellene. Azok, akik operációs rendszerüket rendszeresen frissítik, nincsenek veszélyben. De azok sem, akik vírusirtójukból is a legfrissebb verziót alkalmazzák. A Cybereason izraeli cég egyik alkalmazottja rájött, hogyan lehet egyszerűen blokkolni a zsarolóvírust, ezzel megakadályozva, hogy a kártékony vírus titkosítsa a megtámadott gépek tartalmát. A szakértő szerint a Petya, ha gépünkre jut, azt vizsgálja, megtalálható-e rajta a C:\Windows\perfc.dat fájl. Ha megtalálja, akkor nem aktiválja a titkosítást, mert már megtámadottnak véli a számítógépet. A vírust ezzel nem lehet likvidálni, de meg lehet akadályozni, hogy továbbterjedjen. Azt tanácsolja ezért, hogy a felhasználók hozzanak létre a gépükön egy ilyen, csak olvasható fájlt.

A jelentések alapján arra lehet következtetni, hogy a mostani zsarolóvírus-fertőzést ugyanazzal az EternalBlue kiberfegyverrel terjesztik, ami az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség, az NSA eszköztárából szivárgott ki, és a WannaCry elterjedéséért is felelős volt.

A Petya egyébként a WannaCry egy módosított változata.

Magyarország tiszta
A lapunk körkérdésére válaszoló hazai energiacégeket nem érték el a térség szolgáltatóit megtámadó vírusok. Az E.ON és a Tigáz nem tagadta, hogy folyamatos kísérleteket tapasztalnak. Ezeket nem csak gépi rendszereik hárítják el: képzésekkel munkatársaik, illetve felhasználóik éberségét is igyekeznek növelni. A Molnál ezúttal külön dolgozói figyelmeztetést is kiadtak. A Mavirt, a GDF Suezt és az FGSZ-t se érte támadás. Utóbbi cégnél úgy fogalmaztak: a rendszereikbe esetleg bejutó kártékony kódokat korábban is sikerrel elhárították. M. I.



Szerző

Példátlan vírustámadás fenyeget

Publikálás dátuma
2017.06.29. 07:36
FORRÁS: TWITTER
Egy izraeli kutató jött rá, hogyan lehet blokkolni a világméretűvé duzzadt kibertámadást. Szerdán még mindig nem működött a kijevi Boriszpil nemzetközi repülőtér fő szervere.

Ukrajnát érintette legérzékenyebben a Petya nevű internetes zsarolóvírus keddi támadása, s tegnapra ki is derült, miért. A vírus azért fertőzött meg annyi gépet az országban, mert egy könyvelőprogram frissítésével együtt érkezett. Bár az ukrán belügyminisztérium oldalán azt írták, pánikra semmi ok, az emberek nem tudták megőrizni a hidegvérüket, amikor a bankautomatákból nem tudtak pénzt kivenni, ehelyett azt az üzenetet olvasták, hogy 300 bitcoinnal kell megtömniük a zsarolók zsebét. Kijev már kedden jelezte, nem kérdés számára, hogy orosz hackerek álltak az akció mögött, ugyanakkor Moszkva tagadta az állítást, s azt hozta fel mentségül, hogy nagy orosz cégek is az akció áldozatává váltak.

Szerdán még mindig nem működött a kijevi Boriszpil nemzetközi repülőtér fő szervere, a központi kijelző táblát a járatok érkezéséről és indulásáról ezért "kézi vezérléssel" frissítik negyedóránként. Az ukrán kormány később kiadott közleménye szerint a kibertámadást sikerült a szakembereknek leállítaniuk, a vírus nem terjed tovább, és a megtámadott állami és kereskedelmi vállalatoknál jelenleg már az elveszett adatok helyreállításán dolgoznak.

Az internetes biztonsággal foglalkozó Krebs blog üzemeltetője, Nicholas Weaver valószínűsíti, hogy a keddi attak egy későbbi átfogó akció előzetes tesztje volt, ami azt sejteti, minden korábbinál kiterjedtebb hackertámadás előtt állunk. Más szakértők szerint ugyan a Petya eredeti változatát pénzszerzésre hozták létre, de a keddi új verzió egyértelműen más célt szolgált. A szoftver előállítói minél nagyobb károkat akartak előidézni internetes rendszerekben.

Szakértők minden jelentősebb támadásnál rámutatnak, hogy nagyon időigényes munka, mire visszavezetik, valójában ki állt az egész támadás mögött. Ez nemhogy egy-két óra alatt nem derül ki, gyakran egy-két hét sem elegendő rá. Ugyanakkor az a tény, hogy Ukrajna volt az elsődleges célpont, valószínűsíti: Moszkva keze lehet a dologban. Minisztériumok, pénzintézetek (köztük az OTP ukrán leányvállalata), közlekedési vállalatok, televízió- és rádióállomások, honlapok, nagyvállalatok, mobilszolgáltatók és benzinkutak voltak az akció célpontjai.

A pozsonyi székhelyű antivíruscég, az ESET közlése szerint a fertőzések 80 százalékát Ukrajnából jelentették. Az országon kívül ugyanakkor a WPP reklámvállalat, a Mondelez élelmiszercég, a DLA Piper brit ügyvédi iroda, a Maersk dán halászati cég, a Cadbury’s csokoládégyár ausztráliai leányvállalata és a BNP Paribas francia bank kirendeltségeinek honlapját is elérhetetlenné tette.

A felhasználók szempontjából a legnagyobb kérdés természetesen az, hogyan védekezhetnek ellene. Azok, akik operációs rendszerüket rendszeresen frissítik, nincsenek veszélyben. De azok sem, akik vírusirtójukból is a legfrissebb verziót alkalmazzák. A Cybereason izraeli cég egyik alkalmazottja rájött, hogyan lehet egyszerűen blokkolni a zsarolóvírust, ezzel megakadályozva, hogy a kártékony vírus titkosítsa a megtámadott gépek tartalmát. A szakértő szerint a Petya, ha gépünkre jut, azt vizsgálja, megtalálható-e rajta a C:\Windows\perfc.dat fájl. Ha megtalálja, akkor nem aktiválja a titkosítást, mert már megtámadottnak véli a számítógépet. A vírust ezzel nem lehet likvidálni, de meg lehet akadályozni, hogy továbbterjedjen. Azt tanácsolja ezért, hogy a felhasználók hozzanak létre a gépükön egy ilyen, csak olvasható fájlt.

A jelentések alapján arra lehet következtetni, hogy a mostani zsarolóvírus-fertőzést ugyanazzal az EternalBlue kiberfegyverrel terjesztik, ami az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség, az NSA eszköztárából szivárgott ki, és a WannaCry elterjedéséért is felelős volt.

A Petya egyébként a WannaCry egy módosított változata.

Magyarország tiszta
A lapunk körkérdésére válaszoló hazai energiacégeket nem érték el a térség szolgáltatóit megtámadó vírusok. Az E.ON és a Tigáz nem tagadta, hogy folyamatos kísérleteket tapasztalnak. Ezeket nem csak gépi rendszereik hárítják el: képzésekkel munkatársaik, illetve felhasználóik éberségét is igyekeznek növelni. A Molnál ezúttal külön dolgozói figyelmeztetést is kiadtak. A Mavirt, a GDF Suezt és az FGSZ-t se érte támadás. Utóbbi cégnél úgy fogalmaztak: a rendszereikbe esetleg bejutó kártékony kódokat korábban is sikerrel elhárították. M. I.



Szerző