Amikor e sorokat írom, a rendőrség honlapján ezt olvashatni: „a gyanúsított az általa vezetett BMW-ből kiszállt, odament egy Mitsubishihoz és annak vezetőjéhez, majd köpött egyet és a bal első ablakot ököllel betörte.” Szemtanúk jelentkezését várják. Tényleg fogjunk össze, hogy a népünk ellensége, a köpködő garázda bekerüljön a kóterbe.
Arról, hogy áprilisban félmilliárd forint ára valutát és egy nemzetbiztonságilag igen érzékeny adatokkal teli szervert lovasítottak meg egy őrizetlen (muhaha!) irodából, egyetlen sor körözés sincs a lopott biciklipumpák visszaadásának nagy operettoldalán.
De ne maszatoljunk, nem vagyunk mi ORFK: állítólag betörtek a letelepedési mutyit intéző cég irodájába, és állítólag állítólag megtörténtek a föntebbi cselekmények.
Szakemberek és laikusok hihetetlen kognitív egységre jutottak: ez egy hibátlan dezinformációs kampány. A százmilliárdokat fialó kötvénybiznisz megüthette valamely szerv ingerküszöbét. Akár a – bár ez fikció! - magyar ügyészségét, akár tetszőleges sorosos-putyinos titkosszolgálatét.
Nincs szakértő a neten, aki nem az önbetörés verziójában hisz. Egyszerűbben: digitális adatot a készülék kézbe fogása nélkül is vidáman el lehet lopni. A fizikai elbirtoklás legendája a „bocsi, én mindent odaadnék, de hát ellopták” című későbbi mosakodás előkészülete lehet.
(Kicsiben ez az adóellenőrzésre váró üzletek „véletlen” kigyulladásával, csőtörésével járó adatvesztést szokta jelenteni.)
Kétségünk ne legyen: e szerverek adatai már rég „jó helyen” vannak.
Azt pedig, hogy valóban 500.000.000,- forint volt a kézi kasszában, ami eltűnt, és ezért az egész, csak a legnaivabb hívek nyalják be.
Kémfilmekben az ilyesmit politikai gyilkosságok szokták követni. Ne csak emberéletre gondoljuk ezúttal, hanem figyeljük a híreket a kampány idején.
Szerver itt, csere ott...
