Előfizetés

Ónodi-Szűcs: az egészségügy számíthat a kormányra

Publikálás dátuma
2017.07.01. 10:23
Leszakad a plafon. Például a Szent János Kórházban. FOTÓ: Molnár Ádám
A kormánynak elsődleges fontosságú az egészségügy helyzete, ezt mutatja, hogy a jövő évi költségvetésben az ideinél 220 milliárd forinttal költenek többet az ágazatra - mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a Semmelweis-nap alkalmából.

Felidézte: a Semmelweis-nap 2011. július elseje óta munkaszüneti nap az ágazatban dolgozóknak, és ezzel is a magyar egészségügyben dolgozók munkáját, annak fontosságát ismerik el. Nem is kell magyarázni, hogy ez mennyire fontos a társadalom szempontjából - tette hozzá.

Hangsúlyozta: a jövő évben több mint 220 milliárd forinttal költenek többet az egészségügyre, mint idén, és ennek nagyobbik része bérnövekedés lesz. A kormány álláspontját jól tükrözi az, ami a költségvetésben is látható, hogy elsődleges fontosságúként kezeli az egészségügy helyzetét - fűzte hozzá.

"Az elmúlt időszakban több mint 500 milliárd forintot költöttünk európai uniós forrásokból" az egészségügy fejlesztésre, de annak valódi értékei nem az épületek vagy a műszerek, hanem a benne dolgozók - fogalmazott az államtitkár. Ezekből a forrásokból "a vidéki Magyarország egészségügyi ellátórendszere nagyrészt megújult" - jelentette ki, hozzátéve: ezért van szükség arra, hogy most a fővárosi fejlesztéseket finanszírozzák - mivel uniós forrásokból erre nincs lehetőség - költségvetési pénzből. Szólt arról is, hogy a napokban jelent meg a kormány 40 milliárd forintos csomagja, amelyből elkezdődik a főváros és Pest megye intézményeinek fejlesztése.

Ónodi-Szűcs Zoltán kitért arra is, hogy egy bérprogram közepén tartanak, az elmúlt évben megállapodtak erről az érdekképviseletekkel. A szakdolgozók tavaly 26,5, idén novembertől 12, majd 2018 és 2019 őszén további 8-8 százalékos béremelést kapnak. Az orvosoknál bruttó 107 ezer forint volt a tavalyi növekedés, idén pedig bruttó 100 ezer lesz, de - emelte ki -, ez nemcsak az alapbérre vonatkozik, hanem minden pótlékra és túlmunkadíjra is. Az államtitkár hangsúlyozta: 97 ezer dolgozó bére emelkedik idén is.

Jelezte: ez az év az első, amikor a mesterképzésen részt vevő szakdolgozók pályázhatnak az 1,15 milliárd forintos keretösszegű Mihalicza-ösztöndíjra. A védőnőknek jövőre havi 33 ezer forinttal jut több, a mentőknek pedig "26 hónap alatt, négy lépcsőben 67 százalékkal" emelkedik a bérük. A rezidens-ösztöndíjrendszerbe "soha ennyien még nem jelentkeztek, mint idén" - tette hozzá.

Semmelweis Ignác születésnapja, július elseje 2011 óta munkaszüneti nap az egészségügyben dolgozóknak.

Megkezdődött a Budapest Pride

Publikálás dátuma
2017.07.01. 10:01
Még csak készülnek a felvonulásra. MTI Fotó: Balogh Zoltán
A péntek esti, fővárosi hivatalos megnyitóval elkezdődött a 22. Budapest Pride, az LMBTQ-közösség (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer emberek) fesztiválja, amely az idén tíz napig tart. Bejelentették: július 8-án kordonok nélkül vonulnak.

Az eseményen a szervező Szivárvány Misszió Alapítvány képviseletében Nagy Szilvia elnök felidézte, hogy 1997-ben tartották az első rendezvényüket. Az eltelt húsz évben lettek új jogaik, míg más jogoktól megfosztották őket. Szavai szerint tíz éve, 2007-ben támadták meg először "erőszakos ellentüntetők" a felvonulásukat.

Úgy fogalmazott, Magyarországon nem könnyű LMBTQ-embernek lenni, de embernek sem. Nehéz, de nem lehetetlen jogokat formálni, hinni a demokráciában, őszintének vagy szabadnak lenni. "Mi, akik itt vagyunk, még nem adtuk fel" - jelentette ki.
Arra kérte a résztvevőket, hogy teremtsék meg együtt a saját szabadságukat. Ne várják meg, hogy alkalmassá váljon az idő, legyen július 8-a a következő közös sikerük: egy szabad felvonulás.

Parti Nagy Lajos Kossuth-díjas költő, próza- és drámaíró, műfordító örömét fejezte ki, amiért meghívták, és így kifejezheti az elemi szimpátiáját mindazok irányába, akik bármiféle hátrányt szenvednek legbelső magánügyeik miatt.

Azt hangsúlyozta: LMBTQ-embernek lenni onnantól közügy, ahonnan nem hagyják, hogy magánügy legyen. Nem engedik, hogy valaki megcsókolhassa az uszodában a szerelmét, vagy összeházasodjon vele. Lehet "uszítgatni" és "macsózgatni", de "a magyarság nemi identitását beállítani az egyedül kívánatos haladási irányba aligha lehet tartós" - vélekedett.

Úgy fogalmazott, hogy az Orbán-rendszer "ellenségkreálásban teljesít a legjobban". Ami ma Brüsszel, az holnap a melegek, és "mindenki, aki szembejön az autópályán, ahol a haladási irányt egy rettenthetetlen kisbusz próbálja megszabni".

Parti Nagy Lajos szerint mindenki más, a másság az emberiség legmegfoghatóbb közös jegye. Felemelőnek, de egyben elborzasztónak nevezte, hogy a Budapest Pride elsősorban a bátorság ünnepe. Feltette a kérdést: miért kell még mindig komoly kurázsi annak vállalásához, hogy egy ember kit és hogyan szeret? "Bízzunk benne, lesz még Magyarországnak LMBTQ-miniszterelnöke" - mondta a Kossuth-díjas költő.

A megnyitó házigazdája Bánfalvi Eszter volt. A színésznő hangsúlyozta, hogy az idei fesztivál mottójával - Szabad-e vagy? - szeretnék felhívni a figyelmet arra az igazságtalan, hamis képre, amit agresszív csoportok festenek az LMBTQ-közösségről.
"Szabad-e vagy, amikor másokhoz képest neked csak egy bizonyos határig engedik, hogy éld a saját életed?" - kérdezte.
Bánfalvi Eszter szerint a másság plakátokon és jogszabályokban egyaránt megbélyegződik, így különösen fontos a szolidaritás, a testvériség minden megnyilvánulása.

A rendezvényen felolvasták Székely László üzenetét. Az alapvető jogok biztosa hangsúlyozta, hogy mindenki szabadnak születik, egyenlő méltósággal és jogokkal. Az ombudsman szerint az idei fesztivál a szabadság és a biztonság jegyében telik; célja, hogy a többségétől eltérő szexuális irányultságú és nemi identitású emberek nyíltan vállalhassák személyiségük e lényegi vonásait anélkül, hogy atrocitástól kellene tartaniuk.

Megjegyezte: az elmúlt évtizedekben kialakultak a diszkrimináció elleni védelem keretei, és bár a világos jogi szabályozás elengedhetetlen, önmagában nem elegendő. A megbélyegző szavak elleni határozott kiállás szükséges - szögezte le üzenetében.

Mint minden évben, idén is átadták az ünnepségen a Háttér Társaság díját, amelyet Hanzli Péter vehetett át. A kitüntetést 2005 óta azok kaphatják, akik sokat tettek az LMBTQ-emberekért.

A Budapest Pride-hoz kapcsolódó felvonulást július 8-án, szombaton délután rendezik meg Budapesten. Bánfalvi Eszter bejelentette: idén kordonok nélkül vonulnak.

Merénylet Budapest népe ellen

Publikálás dátuma
2017.07.01. 10:00

Többször ismertettük már azt a szemfényvesztést, amelyet az egységes tarifa cégére alatt akarnak véghezvinni. Nem egyéb ez, mint a közönség megsarcolása.

A Lakók Szövetsége a fővároshoz intézett beadványában merényletnek minősíti a tervezett egységes villamostarifát, merényletnek a fővárosi lakók ellen. Ezt az erőteljes kifejezést mi egyáltalában nem tartjuk túlzottnak.

Valóban merénylet az, hogy a közlekedést akarják megdrágítani nemcsak azért, hogy a főváros bevételeit gyarapítsák, hanem azért is, hogy a magánvállalatoknak a közönség zsebéből többmilliós éri ajándékot adjanak. Hadisarcot akarnak ránk kivetni Sándor Pálék javára.

A tisztelt városházi urak úgy vélik, hogy a háború alatt a főváros népét a különböző nyúzók még nem nyúzták meg eléggé: most ők maguk veszik a nyúzókést a kezükbe, Sándor Pál urait is fölszerelik ilyen szerszámmal és együttes erővel esnek a még megmaradt bőrünknek. Hát ez csakugyan merénylet, olyan merénylet, amelyet, nem lehet elég súlyosan elítélni és — ha elkövetkezik az ideje — elég súlyosan megtorolni.

Többször ismertettük már azt a szemfényvesztést, amelyet az egységes tarifa cégére alatt akarnak véghezvinni. A minap a közlekedési bizottság fogadta el a tanács tervezetét bizonyos módosításokkal; szombaton a pénzügyi bizottság is hozzájárult a tervezethez.

Egységes tarifának nevezték el a közlekedés megdrágítását. A 12 filléres jegynek és a 16 filléres jegynek ezentúl 20 fillér legyen az ára, azt akarták a főváros urai. Pedig nem egyéb ez, mint a közönség megsarcolása.

Népszava 1917. július 1.