Földindulás a Vatikánban

Publikálás dátuma
2017.07.03. 07:33
Müllert még XVI. Benedek pápa nevezte ki, ám idővel sok lett a súrlódás FOTÓ: GETTY FRANCO ORIGLIA

Ha eddig bárki kételkedett volna abban, hogy a Vatikánban rendkívül erős ideológiai viták zajlanak Ferenc pápa és több bíboros között, ennek újabb egyértelmű jele, hogy az egyházfő nem hosszabbította meg a teológiai kérdésekben mindenhatónak számító Hittani Kongregáció konzervatív nézeteiről ismert prefektusa, Gerhard Ludwig Müller megbízatását. A kérdés az, miért? A kettejük közötti ideológiai ellentétek nyomán, vagy mindez összefüggésben áll George Pell, a Gazdasági Titkárság prefektusa elleni, pedofil vádak miatt indított eljárással?

Müllert még 2012-ben honfitársa, XVI. Benedek nevezte ki. Teológiai kérdésekben hasonló álláspontot képviselt a két német főpap. Miután azonban 2013-ban Ferencet választották egyházfőnek, egyre több lett a súrlódás az elődjénél jóval nyitottabb pápa és Müller között. Elsősorban az elváltak és újraházasodottaknak való szentségek kiszolgáltatása terén akadtak nézetkülönbségeik. Müller ugyanis úgy vélte, erre kizárólag akkor van mód, ha az új pár „önmegtartóztató” életvitelt folytat, a pápa azonban nem értett egyet vele. 2014-ben Müller is aláírta azt a dokumentumot, amelyben 13 bíboros aggodalmát fejezte ki az egyházban tapasztalható folyamatok miatt.

Elképzelhető azonban, hogy egy másik ügy áll a háttérben. Müller volt a felelős a papok által elkövetett szexuális bűncselekmények felderítéséért. Februárban tagadta a vádat, amely szerint a katolikus egyház megpróbálta eltussolni ezeket az ügyeket. Ám a George Pell bíboros ellen múlt héten indított eljárás egészen mást mutat. Elképzelhető, hogy a pápa Müllert is felelőssé tette az ügy kirobbanásáért.

Nagy visszhangot keltett az is, hogy Ferenc pápa a közelmúltban elbocsátotta Gerhard Ludwig Müller három közvetlen munkatársát. A német főpap egy májusi interjúban hangot is adott ellenérzéseinek. Müller manapság a világ legismertebb teológusai közé tartozik ugyan, s a Szentszék legbefolyásosabb kongregációját irányította, ám sosem tartozott a pápa közvetlen, szűk köréhez. Menesztése ettől függetlenül valóságos földindulással ér fel a Vatikánban. Utóda a kongregáció eddigi titkára, a spanyol jezsuita, Luis Ladaria Ferrer lett, akit szintén konzervatívnak tartanak. Egy a 30 Giorni olasz lapnak korábban adott interjújában azt közölte, nem szereti a szélsőségeket, sem a tradicionalistákét, sem a progresszívekét.

Szerző

Donald Trump fütyül a tényekre

Publikálás dátuma
2017.07.03. 07:32
Az amerikai elnök az első külföldi útja során visszafogta magát. FOTÓ: GETTY IMAGES/CHIP SOMODEVILLA
A Fehér Ház ura finoman fogalmazva is hadilábon áll a tényekkel. Még nem volt amerikai elnök, aki ennyi hamis kijelentést tett volna.

Már a tavalyi választási kampány során is listába szedte az amerikai média Donald Trump ferdítéseit, nagyotmondásait, másokra tett vádaskodó megjegyzéseit, állításait, amelyek köszönő viszonyban sem voltak a valósággal. S ez beiktatása óta sem változott. A The New York Times nemrég egy teljes oldalt szentelt a 45. elnök hazugságainak, s a január 20-tól június 21-ig terjedő összeállításból megdöbbentő kép bontakozott ki. Pedig a lap külön kiemelte, hogy konzervatív mércét alkalmaztak. Ha a kisebb füllentéseket, csúsztatásokat is számításba veszik, még riasztóbb a végeredmény.

Elnöksége első 40 napja során Trump legalább 20 nyilvánvaló valótlanságot mondott, de minden félrevezető megjegyzését beleértve mind a 40 napra jutott valamilyen hamis állítás. Március 1-től kissé javult a helyzet, ám 113 nap alatt így is legalább 74 megkérdőjelezhető kijelentést tett a Fehér Ház lakója, írta a lap. Igaz, néha „pihent” a hétvégéken, amikor egyetlen Twitter bejegyzést sem írt, s visszafogta magát első külföldi utazása idején is. Az elnök ráadásul elvárja, hogy beosztottai is ismételgessék kijelentéseit. Emiatt válik naponta nevetség tárgyává szóvivője, Sean Spicer, s ezért kényszerült tanácsadója, Kellyanne Conway kínos magyarázkodásra Trump „alternatív valóságáról”.

A The Washington Postnál külön rovat foglalkozik az elnöki kijelentések ellenőrzésével, Trump első száz napja időszakában csaknem 500 hazug állítást számoltak össze. A Toronto Star a minap az elnök egyetlen beszédében 18 hamis állítást pécézett ki. A Huffington Post Pulitzer-díjat adna a New York Times két újságírójának, David Leonhardtnak és Stuart A. Thompsonnak, amiért dokumentálták Trump hazugságait.

Elnökként Trump egyik első hamis állítása az volt január 21-én, hogy már legalább 14-15 alkalommal szerepelt a Time magazin címlapján, többször, mint bármelyik amerikai elnök. Nem igaz, Trump 11-szer, ám Richard Nixon 55-ször került a hetilap borítójára. Múlt héten derült ki, hogy a milliárdos számos hamis Time-címlapot nyomatott, s ezek lógnak bekeretezve minden Trump-golfklub falán.

Gyakran a hiúság Trump nagyotmondásainak fő motivációja. Hónapok elteltével sem tud belenyugodni abba, hogy Barack Obama beiktatásán nagyobb tömeg volt, mint az övén. Többször büszkélkedett azzal, hogy sikerült lealkudnia egy vadászrepülő árát, s ezzel 725 millió dollárt spórolt a büdzsének. Ám már hivatalba lépése előtt tervbe vették az árcsökkentést. Akárcsak azokat a gyárnyitásokat Michiganben, amelyeket szintén saját érdemének tulajdonít.

Igyekszik szisztematikusan aláásni a választási rendszer tisztaságába vetett hitet, miközben kikéri magának, hogy azzal vádolják, a Trump-kampány emberei összejátszottak Oroszországgal az elnökválasztás befolyásolására. Váltig állítja, hogy tavaly novemberben 3-5 millió illegális bevándorló szavazott, ezért előzte meg őt a leadott voksok számát tekintve Hillary Clinton, de erre semmiféle bizonyíték nincs. Legújabban külön bizottságot hozott létre a Fehér Ház a választás tisztaságának vizsgálatára. Minden államtól bekérik a szavazók adatait, nevekkel, társadalombiztosítási számokkal, politikai hovatartozással egyetemben. Már 20 állam visszautasította, hogy kiadja ezeket az érzékeny információkat.

Az elnök egyik legsúlyosabb állítása kétségkívül az volt, hogy Obama lehallgattatta telefonjait a Trump-toronyban. Demokraták és republikánusok, illetve a különféle hírszerző ügynökségek emberei egyaránt visszautasították az alaptalan vádat, hisz az elnöknek nincs ilyen felhatalmazása, csak bíróság rendelhet el lehallgatást.

Viszonya Obamával mélypontra süllyedt, mivel Trump – a hagyományokkal ellentétben – folyamatosan bírálja elődjét. Azzal hozakodott elő, hogy a gyilkosságok aránya 47 év óta, Obama idején volt a csúcson. Ez is hamis, hisz az 1980-90-es években magasabb volt. Obama egészségügyi reformjáról azt állította, csak nagyon kevés embert érintett. Pedig az Obamacare-nek köszönhetően 20 millió ember jutott biztosításhoz, míg ha a Trump által támogatott új törvény megvalósul, legalább 23 millióan esnek el tőle a következő tíz évben. Az elnök az Obama-kormányzat nyakába varrta, hogy 122 veszélyes terroristát bocsátottak szabadon Guantánamóról, noha a foglyok közül 113-at még George W. Bush idején engedtek el a börtöntáborból. Rendszeresen állítja azt is Trump, hogy népszerűségi indexe magasabb, mint Obamáé volt, ez is valótlanság. A példákat hosszan sorolta a New York Times.

Trump eközben a médiát vádolja hamis hírek terjesztésével, aki pedig bírálni merészeli, személyeskedő támadás céltáblája lehet. Megyn Kelly riporternőt azzal gúnyolta, „vér folyik a micsodájából”, azért tett fel neki kemény kérdéseket. Az elmúlt napokban Mika Brzezinskire, az MSNBC műsorvezetőjére tett durva megjegyzést, mondván: „arcfelvarrás után véresen” akart találkozni vele. Hiába próbálják eltántorítani, Trump nem hagy fel az elnökhöz méltatlan Twitter-hadakozással.

Az amerikai nemzeti ünnep, július 4. előestéjén a New Yorker magazin publicistája, David Remnick ezt írta: „Sok rossz elnök volt az amerikai történelemben, de egy sem járatta le ilyen gyorsan az elnöki poszt méltóságát, az országot, s még a nyelvet is, amelyen beszél.”

Visszavont állítások
- James Comey volt FBI-főnökkel folytatott beszélgetéséről hangfelvétel készült - később ezt Trump maga cáfolta.
- Barack Obama nem amerikai állampolgár, vádaskodott évekig. Tavaly szeptemberben visszakozott.
- Börtönbe küldi Hillary Clintont, fenyegetőzött. Győzelme után közölte, sosem gondolta komolyan.
- Kiszárítja a washingtoni „mocsarat”, ígérte, majd elismerte, kampányfogás volt. Korábban támadott lobbistákat, Wall Street-i bankárokat vett be kabinetjébe.



Szerző
Témák
Donald Trump

Iszlám Állam - A leányvállalatok felszámolása a cél

Publikálás dátuma
2017.07.03. 07:31
A kormányerők ellenőrzése alatt álló Damaszkuszt mostanáig elkerülték a heves harcok FOTÓ: REUTERS/FIRAS MAKDESI
Az Iszlám Állam (IS) bármelyik pillanatban elveszítheti az egyik legfontosabb iraki bázisát, s szíriai „fővárosa" is veszélyben van. A szervezet jelentette globális veszélyre azonban ez alig van hatással.

A damaszkuszi Tahrír tér közelében élő helyiek vasárnap reggel hat órakor fegyverropogásra, majd erőteljes robbanásra ébredtek. A hatóságok ugyan fel voltak készülve a merényletre, s a támadás előtti percekben a három lehetséges öngyilkos merénylő nyomába eredtek, az egyik szélsőségesnek végül sikerült elhajtania: a robbantásban legalább hét ember vesztette életét, s tucatnyian megsérültek. A támadásért egyelőre egy szervezet sem vállalta a felelősséget.

Hat éve tart már a több mint 300 ezer ember életét követelő polgárháború, ám ez idő alatt a kormányerők ellenőrzésük alatt tartották a főváros közel egész területét, így a súlyos harcok elkerülték Damaszkuszt. Az ország többi részén azonban katasztrofális a helyzet: az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint 2011 óta több mint ötmillióan hagyták el Szíriát, a belső menekültek száma pedig meghaladja a hatmilliót. Az utóbbi csoport száma csak nagyon lassan apad, bár az elmúlt időszakban több településről is sikerült kiűzni az Iszlám Államot.

Szakértők szerint hasonló sors várhat a szélsőséges szunniták szíriai fővárosára, Rakkára, is, aminek nemcsak stratégiai de szimbolikus jelentősége is rendkívüli volna. Az Egyesült Államok vezette IS elleni nemzetközi koalíció szerint a Szíriai Demokratikus Erők által körbezárt Rakkában mindössze 2500 szélsőséges maradt. Hasonló a helyzet a szervezet másik, iraki „központjában”, Moszulban, ahol az AFP értesülései szerint pár száz dzsihádista kevesebb mint 2 négyzetkilométernyi területet tart csupán az ellenőrzése alatt. A nemzetközi koalíció szerint a nyolc hónapja tartó offenzíva napokon, legfeljebb heteken belül véget érhet.

Haider al-Abadi iraki kormányfő a múlt héten egészen odáig ment, hogy Twitteren büszkén kijelentette: a kalifátus végnapjait éljük. Az optimizmusa érthető, hiszen az iraki erők ellenőrzésük alá vonták a szimbolikus jelentőségű al-Nuri mecsetet, ahol a szervezet vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi kikiáltotta a kalifátust.

A nyilvánosan csak akkor – 2014 nyarán – mutatkozó Al-Bagdadi halálhíre szintén utat engedett az Iszlám Állam végét jövendölő spekulációknak. A Foreign Policy (FP) külpolitikai magazin elemzése szerint azonban önámítás lenne Al-Bagdadi állítólagos halálának messze menő következményeket tulajdonítani. Az orosz vezetés június végén állította, hogy végzett a vezetővel, ám még ha így is lenne, ez csupán rövid távú, szimbolikus taktikai győzelmet jelentene a szervezettel szemben – mutat rá Colin P. Clarke politikai elemző az FP analízisében.

Al-Bagdadi jelentősége természetesen nem elhanyagolható, hiszen önjelölt „államalapítóként” növelte az IS ázsióját és vonzerejét, valamint nagy szerepe volt a külföldi harcosok toborzásában. Az IS azonban egy horizontálisan működő, nehezen követhető, globális hálózat, így Clarke szerint az IS ellen harcoló erőknek nem a vezető likvidálására, hanem a szervezet egészének, köztük líbiai, egyiptomi, nigériai és afganisztáni „leányvállalatainak” a felszámolására kellene fordítani az erőforrásaikat. „Kétségtelen, hogy az elmúlt másfél évben az Iszlám Állam komoly területeket veszített el Szíriában és Irakban, anyagi erőforrásai is megcsappantak, s már közel sem tud olyan hatékonyan toborozni. Globális jelenléte azonban továbbra is jelentős, ezt bizonyítják a közelmúlt londoni, teheráni és manila merényletei” – mutatott rá a szakértő.

Tagadja a vegyi fegyveres támadást a kormány
A szíriai kormány a hétvégén elutasította a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) korábbi állításait, amelyek szerint szaringázt vetett be egy áprilisi támadás során az ország északi részén. Az Egyesült Államok és számos más nyugati kormány szólalt fel a több tucat emberéletet követelő kegyetlen támadás ellen, amelynek gyerekek is áldozatul estek.
A szíriai kormány az első pillanattól kezdve tagadja, hogy vegyi fegyvert vetett volna be, ám a hágai székhelyű OPCW jelentése egyértelműen arra a következtetésre jutott, hogy a támadás áldozatai szaringázt lélegeztek be.



Szerző