Akik politikával foglalkoznak és naponta, óránként vagy a Twitter segítségével akár percenként követik a híreket, ritkán veszik észre, hogy az emberiség egy része mással foglalkozik. Többnyire sportról vitatkozik.
Engem a vízilabda és a kosárlabda érdekel. A vízilabda talán azért, mert hasonló a politikához: mindkettő átláthatatlan. Amikor X víz alá nyomja Y-t, X szinte ugyanabban a pillanatban mindkét karját az égbe emeli, hogy ártatlanságát elhitesse a bíróval. Színészkedik. A hatásos politikus is színészkedik: mást mond vagy tesz a nyilvánosság előtt és mást a színfalak mögött. A vízilabda és a politika közös vonása tehát az, hogy mindkettő színház a javából és mindkettő a fantáziánkra bízza az elemzés örömét.
Ennyit a vízilabdáról és a politikáról. Ami a kosárlabdát illeti, egy csapat érdekel, a New Yorki Knicks (magyar ejtésben „nix”). Amikor New Yorkban laktunk, az egyik kisfiam szenvedélyes Knicks drukker lett. Hamarosan együtt követtük a csapatról szóló beszámolókat. Mindketten a jóhírű játékosok mezét viseltük (ő mindig, én a hétvégén), ő a kőkemény védőt és lepattanószedőt, Charles Oakley-t kedvelte, én a magasságával is kiemelkedő centerjátékost, Patrick Ewingot. Az volt a Knicks utolsó hőskora. Azóta? (1) A csapat pocsékul szerepel. (2) Fiam tanulmányai során az egyetemi baseball csapat kapitánya lett – és elvesztette érdeklődését a kosárlabda és a Knicks iránt. Egyik közös témánk megszűnt! Én továbbra is, több mint két évtizede, szorgalmasan követem a híreket, ő már nem. Legalábbis így tűnt.
De a múlt héten a fiam elsőként továbbította a váratlan hírt: a Knicks tulajdonosa kirúgta a csapat elnökét, a híres-nevezetes Phil Jacksont. Képzeljék el, ez az ember edzőként 11-szer (!) vezette győzelemre a Chicago Bullst, majd a Los Angeles-i Lakerst az amerikai profi ligában (NBA); az 1970-es években mint fiatal játékos sem vallott szégyent a Knicks színeiben. Ám az utóbbi három évben, immár a Knicks elnökeként, csapnivaló döntéseket hozott. Az elavult ún. „háromszög” komplikált taktikáját próbálta ráerőszakolni az edzőre és a játékosokra. Önteltségében azt hitte, hogy mindenkinél mindent jobban tud. A csapat két legjobb játékosát elidegenítette a klubtól, új játékosok pedig nem akartak átigazolni a konfliktusokkal teli Knickshez.
Jackson kirúgásának hírét még a New York Times is első oldalára tette. Sorsa ugyanis hír is, esemény is, lecke is. Aki nem teljesít, az előbb-utóbb megbukik.
Utószó. Ide illesztek egy hétvégi hírt, a színfalak mögötti politikáról. A Magyarországon is ismert George Soros és felesége Southamptonban, a New York melletti nyaralóvárosban, együtt ünnepelte a Függetlenség Napját Ivanka Trumppal, az elnök befolyásos lányával és Jared Kushnerrel, az elnök vejével és főtanácsadójával. Ott volt még Kellyanne Conway, a Fehér Ház fő-szóvivője, Dina Powell, a Nemzetbiztonsági Tanács helyettes igazgatója, valamint Chuck Schumer, a szenátus Demokrata vezetője, Richard Cohen, a Washington Post élesen Trump-ellenes szemleírója, Steven Spielberg, a híres filmrendező és az amerikai elit sok más tagja.
