Egy korábbi hír szerint a Jahn Ferenc kórház egyik osztályáról állítólag kiléptek a nővérek, hogy a szomszédos bútoráruházba szegődjenek el, mert ott jóval több a cafeteria. Na, itt akadtam ki, mert megint a régi vesszőparipámmal szembesültem: a szememben ugyanis a cafeteria a munkavállalók kábítása. Az ember ugyanis úgy érzi, hogy jól megfizetik, de ha betegállományba kerül, a táppénzt az adózott jövedelme után számítják, a nyugdíjba se számítják be, ami persze csak akkor tudatosul, amikor az illető orra alá dugják a nyugdíjszámítást. A munkaadó örül, hogy kevesebb adót és járulékot kell fizetnie. Ami pedig az államot illeti? A büdzsé jár jól, megadóztat egy jövedelmet, de az adó ellenében semmilyen szolgáltatást nem nyújt, se táppénzt, se nyugdíjat, csak tartja a markát. Hát nem ügyes?
