Auschwitz;II. világháború;Horthy Miklós;Horthy-kultusz;

- Van kit féltenünk

Mi, Auschwitz-Birkenau, Bergen-Belsen, Dachau, Lichtenwörth, Mauthausen, Strasshof, valamint a budapesti gettó túlélői, megdöbbenve szembesültünk azzal, hogy Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke Horthy Miklós kormányzót kiemelkedő személyiségnek nevezte. Vártunk azzal, hogy megszólaljunk, mert reméltük azt, hogy e szavak pontosításra kerülnek. Sajnos hiába vártunk, ez igazából nem történt meg.

Miniszterelnök úr figyelmét felhívjuk: azzal hogy a kormányzó Bethlen István személyében olyan miniszterelnököt nevezett ki, akinek elismerhető szakmai tevékenysége volt, nem mentesíti a döntéshozót azon felelősség alól, ami az ország romba döntését és a mi deportálásunkat eredményezte.

Bethlen tevékenységét is lehetne árnyalni, de az őt követők közül – akiket szintén a kormányzó nevezett ki – többen hozzájárultak az ország pusztulásához, több százezer ember halálához. Gömbös kötötte az ország sorsát a náci Németországhoz, korlátozta az ellenzéket. Utóda, Darányi időszakában született meg az újabb és még keményebben korlátozó zsidótörvény. Az őt követő Imrédy ellehetetlenítette a sajtó tevékenységét, és meghozta a faji alapú zsidótörvényt. Teleki még tovább szigorította a zsidótörvényeket, létrehozta a munkaszolgálat intézményét. Öngyilkossága előtt Horthynak írt levelében jelezte a közelgő tragédiát. Bárdossy hadat üzent a Szovjetuniónak, pedig Kristóffy nagykövet tájékoztatta a szovjet javaslatról: maradjon az ország semleges és akkor Erdély kérdésében Magyarország mellé állnak. Ezt követően üzent hadat Angliának és az USA-nak is. Hivatali ideje alatt gyűjtöttek össze 19426 embert, 1941 júliusában deportálták őket Kamenyec-Podolszkijba és lőtték őket tömegsírba. 1942-ben Újvidéken több ezer zsidót és szerbet lőtt a Dunába a magyar csendőrség és katonaság. Ebben az időben született meg a zsidó tulajdonok kisajátításáról szóló törvény. És ekkor már mind a kormányzó, mind pedig a miniszterelnöke tudott a „végső megoldás” lényegéről.

Forrás: Fortepan

Forrás: Fortepan

Azzal, hogy a 1944. márciusi német megszállás után a kormányzó a helyén maradt és Sztójay Dömét, aki meggyőződéses náci, Hitler-hívő és antiszemita volt, kinevezte, törvényessé tette az új rendet, szabad kezet adott a zsidókérdés „megoldására”. A deportálás feladatára külön államtitkárokat nevezett ki Endre László és Baky László személyében. Hagyta, hogy korábbi politikus társait, képviselőket tartóztassanak le. És ő volt az, aki kinevezte Szálasit.

A miniszterelnök hivatkozása olyan, mintha azt mondanánk, hogy Sztálin II. világháborús tevékenysége (együttműködés a szövetségesekkel, ami a nácik legyőzésével járt, és hozzájárult ahhoz, hogy mi túlélők legyünk) miatt el lehetne felejteni az ő borzasztó diktatúráját, vagy akár Rákosit, a háború utáni helyreállításban elvégzett tevékenységéért neveznénk kiemelkedőnek.

Mi már nem félünk, de féltjük gyermekeinket, unokáinkat, dédunokáinkat, mert mi átéltük azt, hogy a szalonzsidózás hogyan vezetett a gázkamrákba.

Mi, holokauszt túlélők, a NÜB - Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesületének tagjai nevében kérjük a miniszterelnököt, revideálja álláspontját, hogy ebben a Horthy szobrokat állító, szabadcsapatok által garázdálkodó, idegengyűlölő világban ne legyen megint tragédia.

  

Drucker Tibor (Strasshof), Forgács János (Auschwitz), Geiger Tibor (Gettó), Harsányi Iván (Gettó), dr. Jeney Sándorné (Bergen-Belsen), dr. Kárpáti Pál (Gettó), Kende János (Gettó), Kovács Györgyné (Lichtenwörth), dr. Lebovits Imre (Mauthausen), Lebovits Éva dr. (Gettó), Miklósi Imre (Strasshof), dr. Misurné dr. Gerő Zsuzsa (Bergen-Belsen), Réti Józsefné (Gettó), Sándor György (Strasshof), Szegő Katalin (Nemzetközi Dachau Bizottság tagja).