Szimbiózis

Nem lehetett nem észrevenni, ahogyan az Orbán Viktor által látványosan megrendezett, úgynevezett nemzeti konzultáció záróünnepségének másnapján, a rangos Le Monde az elhangzottakra reagált. Meglehet, csupán véletlen egybeesés volt, hogy a német Thomas Wieder Berlinből és a francia Cécile Ducourtieux sietve megjegyzéseket fűzött a magyar kormányfőnek néhol durva humorral fűszerezett mondataihoz, bár ez eléggé valószínűtlen, lévén a hölgy állandó brüsszeli tudósító. EU-ügyekben beavatott, tehát eleve tájékozott lehetett arról, mire készül a Fidesz-kormányzat Budapesten. Együttes fejtegetésük azzal indult, hogy a nevezetes M&M páros (Merkel-Macron) addig jobbára amolyan különlegesség volt - kivált a körülményes menekültkérdésben -, mostantól azonban önálló fogalom. Különösen azóta, hogy a párizsi államfő egy hivatalos találkozón finoman, ám meglehetősen kendőzetlen szavakkal „kiosztotta” a Duna-parti vezért. Amit a címzett zordan, sértődötten vett tudomásul.

A történteket kommentáló megjegyzéseiben a párizsi hírlap azt állapította meg, hogy védelmi, környezetvédelmi és egyéb kulcskérdésekben amolyan szimbiózis, formai és tartalmi egyetértés uralja immár a két politikus viszonyát, ami örvendetes fejlemény, mert Németország és Franciaország összhangja nélkül az Unió tapodtat sem léphet előre. De Budapest és Varsó keresztbe tenne mindkettőjük fölfogásának, amit a francia államfő „izmosan" kommentált. Nehezményezte például, hogy ezek az Uniót amolyan ügyesen manipulálható szupermarketnek tekintik, és ez a megfogalmazás fölöttébb tetszett a berlini kancellárnak. A németek méltányolják az ilyen erőteljes fellépést - jegyezte meg a Le Monde.

A párizsi bíráló megjegyzések közül hiányzik azonban egy döntő tromf, amely számszerűen talán meggyőző lehetne, csak éppen erkölcsileg és demokratikusan elfogadhatatlan. A ficánkoló visegrádi négyek a 28 tagú közösségen belül a többieknél éppen hatszor kevesebben vannak. Csakhogy az önkéntes szövetkezésnek egyik alaptörvénye, hogy kivétel nélkül mindenki egyenjogú, és egyes közép-európai erőszakos fölfogásokkal szemben a nyugati demokratikus szemlélet és gyakorlat kizárja a kényszerítést. Még matematikai érvek hangoztatásával is. Az alapító elvek szellemében az Unió akkor marad tényleges szövetség és demokratikus, ha mellőzi az orbánista, Kaczynski-féle módszereket. Ki kell várniuk, amíg a meggyőző szó hatalmával józanságra lehet kormányozni a félrevezetett ideiglenes többséget, demokratikusan meg lehet őket szabadítani a demagóg meggyőződéstől. Amíg azok emelkednek hatalomra, akik nem a „nemzeti konzultációk” szemfényvesztésével hitegetnek, hanem a valódi szabadságot hozzák magukkal.

Ez valamelyest naiv és igencsak idegőrlő törekvés, és attól is lehet tartani: meglehetősen ritkán hoz eredményt, és elsősorban a véletlenen múlik, hogy célra vezet-e.

Szerző
Várkonyi Tibor

Trump és Putyin jól megértette egymást a G20-as csúcson

Publikálás dátuma
2017.07.08. 07:32

Donald Trump és Vlagyimir Putyin kézfogására figyelt a világ, noha a terrorizmus elleni fellépés, az észak-koreai válság, a párizsi klímaegyezmény jövője, a globális kereskedelem előtti akadályok lebontása is napirenden szerepelt a G20-csúcson.

A G20-csoport tegnap kezdődött csúcstalálkozóján a legfejlettebb és a feltörekvő államok vezetői, illetve az Európai Unió képviselői arról akarták volna meggyőzni Donald Trump amerikai elnököt, hogy mégse fordítson hátat a párizsi klímaegyezménynek. A tanácskozás előtt Brazília, India, Kína és Oroszország, az úgynevezett BRICS-államok vezetői közleményben sürgették, hogy Washington kivonulása ellenére a G20 kötelezze el magát a klímaegyezményben tett vállalások végrehajtása mellett. A G20-csúcsot megelőzően Theresa May brit kancellár is jelezte, hogy a globális felmelegedés elleni küzdelem támogatásáról győzködik majd Trumpot. Az amerikai elnök azonban történetesen a klímavita idejére időzítette kétoldalú találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Angela Merkel, a hamburgi tanácskozás házigazdája a „családi fotó” elkészítésénél közvetetten jelezhette, hogy nem kedveli túlságosan az új amerikai elnököt. Donald Trumpot ugyan az első sorba, de a sor szélére állították, jó messzire a német kancellártól, akinek balján Hszi Csin-ping kínai elnök mosolygott. Igaz, Trump mellett állt Emmanuel Macron francia államfő is.

Hivatalos megnyitó beszédében a német kancellár hangsúlyozta, világszerte milliók azt várják a G20-csoport vezetőitől, hogy járuljanak hozzá a globális problémák megoldásához. Merkel rámutatott, biztos benne, hogy minden résztvevőt ez a cél vezérel, de megoldásokra csak az vezet, ha mindenki hajlandó kompromisszumot kötni. Merkel jelezte, hogy a csúcs zárónyilatkozatában, akárcsak a G7 esetében, várhatóan nem sikerül minden témában egységes véleményt kialakítani.

FOTÓ: GETTY IMAGES/MATT CARDY

FOTÓ: GETTY IMAGES/MATT CARDY

Hszi Csin-ping kínai elnök a tanácskozáson a szabad kereskedelem fenntartása mellett foglalt állást, sürgette a gazdaságpolitikák koordinálását egy újabb pénzügyi válság elkerülése érdekében. Donald Trump a tisztességes kereskedelem fontosságáról beszélt, erre válaszul Vlagyimir Putyin az Oroszországgal szemben érvényben lévő szankciókra utalva azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi korlátozások mellett nem lehet egyenlő esélyekről beszélni a globális gazdaságban.

Külön sajtótájékoztatót tartott még a csúcs nyitánya előtt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Az EU-t képviselő vezetők Donald Trumpnak üzentek, rámutatva, napokon belül ellenintézkedéseket hoznak, ha Trump az amerikai acélipart védő intézkedéseket tesz. Cecilia Malmström, az EU kereskedelmi biztosa szerint az amerikai lépés protekcionista intézkedések hullámát indíthatja el.

Demokráciáról nem esett szó
A lengyel Gazeta Wyborcza összeszámolta, milyen gyakran használt bizonyos szavakat Donald Trump csütörtöki varsói beszédében. A nemzet és a lengyel szó 23-szor, a szabadság 15-ször szerepelt. Trump 25-ször mondott köszönetet a lengyeleknek. Feltűnően kerülte azonban a demokrácia szót. Korábbi elnökökkel összevetve Bill Clinton hatszor, George W. Bush 13-szor, Barack Obama kilencszer említette lengyelországi beszédében, Donald Trump azonban csupán egyetlen egyszer.

Donald Trump és Vlagyimir Putyin már a Huszak első tanácskozása előtt kezet fogott, az amerikai elnök két kézzel rázta meg az orosz elnök kezét, s a hátát is meglapogatta. Külön találkozójuk előtt Trump megtiszteltetésnek nevezte, hogy találkoznak, s reményét fejezte ki, hogy „jó dolgok fognak történni”, Putyin pedig azt mondta, „el van ragadtatva”, mivel a személyes találkozó mégiscsak más, mint telefonon tárgyalni. Feltűnően barátságos volt a hangnem ahhoz képest, hogy legutóbb Barack Obama csak a folyosón „futott össze” az orosz elnökkel, s figyelmeztette, hogy állítsa le a hackertámadásokat. Trump nem válaszolt arra a bekiabált újságírói kérdésre, hogy szóba hozza-e a tárgyaláson az orosz beavatkozást a tavalyi amerikai elnökválasztásba.

Az eredetileg háromnegyed órásra tervezett találkozó végül jócskán elhúzódott, több mint két óra 16 percet tartott. Trump és Putyin mellett a két külügyminiszter, Rex Tillerson és Szergej Lavrov, illetve a két tolmács vett részt a megbeszélésen. Előzetesen arra számítottak, hogy a szíriai válságra koncentrálnak elsősorban a kétoldalú megbeszélésen. Az AP még a tárgyalások idején azt jelentette, hogy vasárnaptól kezdődő szíriai tűzszünetről állapodhat meg az amerikai és az orosz elnök. Orosz részről azt jelezték, hogy Ukrajnáról nem akarnak tárgyalni. A G20-csúcs idején jelentették be Washingtonban, hogy Kurt Volker volt amerikai NATO-nagykövetet ukrajnai különmegbízottá nevezték ki.

Trump a csúcs előtt a mexikói elnökkel, Enrique Pena Nietóval is megbeszélést folytatott, az amerikai elnök ismét a NAFTA újratárgyalását sürgette. A venezuelai válságot is érintették, de a határra tervezett falról nem esett szó.

Vízágyú, paprika-spray, gumibot
Hamburgban pénteken is folytatódtak a globalizációellenes megmozdulások. Előző este, a „Welcome to Hell” címmel meghirdetett felvonulás békésen kezdődött, de eldurvult, miután a rendőrök megpróbálták leválasztani a tömegről a fekete maszkot viselő, kövekkel, palackokkal dobáló tüntetőket. A tiltakozók autókat gyújtottak fel, barikádokat emeltek, vízágyú, paprika-spray bevetésével, gumibottal oszlatták a tömeget. Pénteken mintegy 350-en megpróbáltak betörni a hamburgi konferenciaközpont, a csúcs helyszíne körül kialakított, tiltott zónába. Mintegy 20 ezer rendőr állt készültségben, de ez is kevésnek bizonyult, más tartományokból is küldtek erősítést. Az összecsapásokban több mint 150 rendőr megsebesült, hárman súlyosan. Legalább 70 tüntetőt őrizetbe vettek. A megmozdulások az állam- és kormányfők hozzátartozóinak szervezett programot is akadályozták. Melania Trump a tüntetések miatt nem tudta elhagyni a vendégházat, ahol az amerikai elnöki párt elhelyezték, így nem vett részt a közös hajózáson.



Szerző

Elmérgesedett a katalán válság

Publikálás dátuma
2017.07.08. 07:31
Katalán zászlók alatt tüntettek az előző népszavazás perbe fogott szervezői mellett FOTÓ: GETTY IMAGES/ALEX CAPARROS
Katalónia egyre elszántabb, a spanyol kormány azonban eszközt megragad, hogy megakadályozza a függetlenségi népszavazást.

Madrid és Barcelona között elmérgesedett a viszony, amióta a katalán kormányzat kilátásba helyezte, hogy október 1-re kötelező erejű népszavazást ír ki az elszakadásról. A népszavazási törvényt kedden mutatták be a katalán törvényhozásban, de várhatóan csak augusztus végén fogadják el, éppen azért, hogy a spanyol kormánynak ne legyen lehetősége a közbelépésre. Carles Puigdemont, a Generalitat vezetője már korábban ismertette a kérdést: „Akarja-e, hogy Katalónia független állam legyen, köztársaság formájában?” A katalán kormányzat tovább feszíti a húrt: kilátásba helyezte, hogy ha az igenek győznek a referendumon, 48 órán belül kikiáltják az autonóm tartomány függetlenségét. A népszavazáson nem állapítanak meg minimális részvételt, érvényességi küszöböt, azaz, bármilyen kevesen mennek is el szavazni, érvényesnek tekintik a voksolást.

Mariano Rajoy spanyol konzervatív kormányfő szerdai beszédében elutasította a katalánok újabb népszavazási kezdeményezését. Arra kérte a józan, mérsékelt katalánokat, hogy őrizzék meg a jövőbe vetett hitüket, mivel „a tekintélyelvű lázálmok soha nem győzik le demokratikus államunk komolyságát és harmóniáját”, fogalmazott a miniszterelnök.

A katalán autonóm kormányzat 2014. november 9-én már rendezett egy nem kötelező erejű népszavazást, pontosabban egy népi konzultációt. Az 1978-as spanyol alkotmány értelmében ugyanis a Spanyolország egészét érintő kérdésekben nem tartható népszavazás a madridi kormány jóváhagyása nélkül. A 2014-es, nem hivatalos erőfelmérésen alacsony volt a részvétel, a választásra jogosultak mintegy 37 százaléka vett részt, akik elmentek, mintegy 2,3 millióan, 80,8 százalékban az elszakadásra szavaztak.

Ahogy korábban, a spanyol alkotmánybíróság máris lépett. Első körben megvonták azt az összeget, amelyet a katalán tartományi kormányzat a referendum lebonyolítására szánt volna. A madridi kormány támadta meg a katalán költségvetést, megkérdőjelezve azon tételek alkotmányosságát, amelyeket Barcelona választási, illetve népszavazási célokra állított be a büdzsébe. Az alkotmánybíróság a választásra, valamint a népi konzultációra szánt – 6,2 millió euró – összegű tételekről kimondta, hogy alkotmányellenesek, amennyiben a függetlenségi népszavazás megszervezésére akarják felhasználni azokat. Más szavazások lebonyolítására azonban igénybe veheti az összegeket a katalán autonómia, amely gazdasági-pénzügyi kérdésekben csak véleménynyilvánítási joggal rendelkezik.

Bár Mariano Rajoy jelenleg kisebbségben kormányoz, a katalán függetlenség tekintetében számíthat a legnagyobb ellenzéki erő, a Spanyol Szocialista Munkáspárt támogatására. A PSOE nem támogatja Katalónia elszakadását, de kész lenne módosítani az alkotmányt, s szélesebb jogosítványokat adni a leggazdagabb spanyol tartománynak, amely különösképpen azt nehezményezi, hogy aránytalanul sokat kell befizetnie a közös költségvetésbe.

Barcelonában korántsem teljes az egyetértés a tekintetben, hogy érdemes-e ismét konfrontálódni Madriddal, különösen annak fényében, hogy a felmérések szerint egyre csökken az elszakadás iránti lelkesedés Katalóniában. Puigdemont e hét elején menesztette egyik miniszterét, Jordi Baiget ugyanis egy interjúban azt mondta: „A spanyol állam olyan erős, hogy valószínűleg nem leszünk képesek megtartani a népszavazást.” A katalán vezetésen belül emiatt is viták robbantak ki, többen is azon a véleményen voltak, hogy a miniszter leváltása nem segíti a függetlenség ügyét.

Barcelona város önkormányzata, amelyet a Podemoshoz közelálló Catalunia en Comú irányít, a hét végén hozza meg a döntését, de már előre jelezték, valószínűleg nem támogatják az illegálisan kiírt referendum megtartását, mert „ez nem az a népszavazás, amire Katalóniának szüksége lenne”.

Elképzelhetetlennek látja a katalán függetlenség kivívását Teresa Freixes barcelonai alkotmányjogász, egy elszakadás ellenes csoport, a Concordia Cívica elnöke, aki a Financial Times-nak nyilatkozott. „A függetlenség politikailag, gazdaságilag és társadalmilag sem járható út. Jogilag pedig kivitelezhetetlen. Nem lehet egyik napról a másikra kikiáltani a függetlenséget, egy államot az ENSZ-nek el kell ismernie. Anélkül Katalónia olyan státuszba kerülne, mint Nyugat-Szahara, a palesztinok vagy Észak-Ciprus. Komolyan ezt akarjuk?”

A La Vanguardia barcelonai lapban nemrégiben közzétett felmérés szerint a megkérdezettek 42,5 százaléka támogatta a függetlenséget, 37,6 százalék ellenezte, ugyanakkor csupán 54 százalék nyilatkozott úgy, hogy részt akar venni az egyoldalúan kiírt népszavazáson, s csak 12 százalék bízik abban, hogy a referendum valóban elvezet Katalónia elszakadásához. Mintegy 62 százalék ennek ellenére úgy véli, hogy a spanyol kormánynak engedélyeznie kellene, hogy a katalánok megrendezzék a függetlenségi népszavazást.

A vörös vonal
Mariano Rajoy csütörtökön két és fél órás tárgyalást folytatott Pedro Sánchezzel, a PSOE lemondott, majd mégis újraválasztott főtitkárával, akivel személyes viszonyuk a tavalyi választási hadakozás nyomán mélypontra süllyedt. A megbeszélésen számos kérdésről, köztük a terrorizmus elleni fellépésről tárgyaltak. A katalán autonómiával kapcsolatosan a PSOE szóvivője, Margarita Robles szerint ugyan a spanyol alkotmány 155. cikkelyének esetleges alkalmazása nem került szóba, de a szocialista vezetés mégis szükségesnek látta meghúzni a „vörös vonalat”.
A megbeszélés után leszögezte: a PSOE a madridi kormány rendelkezésére álló legsúlyosabb eszközt – a katalán autonóm jogok részleges megvonását – semmiképpen nem támogatja. A 155. cikkely szerint a madridi kormány a parlament felsőháza, a szenátus támogatásával rákényszerítheti az autonóm vezetést az alkotmányban előírt kötelezettségeinek teljesítésére. Egyesek úgy értelmezik, hogy amennyiben Madrid ehhez a végső eszközhöz folyamodna, akár erőszakkal is felléphetne a katalán elszakadás megakadályozására.



Szerző