Előfizetés

Trump és Putyin jól megértette egymást a G20-as csúcson

Publikálás dátuma
2017.07.08. 07:32

Donald Trump és Vlagyimir Putyin kézfogására figyelt a világ, noha a terrorizmus elleni fellépés, az észak-koreai válság, a párizsi klímaegyezmény jövője, a globális kereskedelem előtti akadályok lebontása is napirenden szerepelt a G20-csúcson.

A G20-csoport tegnap kezdődött csúcstalálkozóján a legfejlettebb és a feltörekvő államok vezetői, illetve az Európai Unió képviselői arról akarták volna meggyőzni Donald Trump amerikai elnököt, hogy mégse fordítson hátat a párizsi klímaegyezménynek. A tanácskozás előtt Brazília, India, Kína és Oroszország, az úgynevezett BRICS-államok vezetői közleményben sürgették, hogy Washington kivonulása ellenére a G20 kötelezze el magát a klímaegyezményben tett vállalások végrehajtása mellett. A G20-csúcsot megelőzően Theresa May brit kancellár is jelezte, hogy a globális felmelegedés elleni küzdelem támogatásáról győzködik majd Trumpot. Az amerikai elnök azonban történetesen a klímavita idejére időzítette kétoldalú találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Angela Merkel, a hamburgi tanácskozás házigazdája a „családi fotó” elkészítésénél közvetetten jelezhette, hogy nem kedveli túlságosan az új amerikai elnököt. Donald Trumpot ugyan az első sorba, de a sor szélére állították, jó messzire a német kancellártól, akinek balján Hszi Csin-ping kínai elnök mosolygott. Igaz, Trump mellett állt Emmanuel Macron francia államfő is.

Hivatalos megnyitó beszédében a német kancellár hangsúlyozta, világszerte milliók azt várják a G20-csoport vezetőitől, hogy járuljanak hozzá a globális problémák megoldásához. Merkel rámutatott, biztos benne, hogy minden résztvevőt ez a cél vezérel, de megoldásokra csak az vezet, ha mindenki hajlandó kompromisszumot kötni. Merkel jelezte, hogy a csúcs zárónyilatkozatában, akárcsak a G7 esetében, várhatóan nem sikerül minden témában egységes véleményt kialakítani.

FOTÓ: GETTY IMAGES/MATT CARDY

FOTÓ: GETTY IMAGES/MATT CARDY

Hszi Csin-ping kínai elnök a tanácskozáson a szabad kereskedelem fenntartása mellett foglalt állást, sürgette a gazdaságpolitikák koordinálását egy újabb pénzügyi válság elkerülése érdekében. Donald Trump a tisztességes kereskedelem fontosságáról beszélt, erre válaszul Vlagyimir Putyin az Oroszországgal szemben érvényben lévő szankciókra utalva azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi korlátozások mellett nem lehet egyenlő esélyekről beszélni a globális gazdaságban.

Külön sajtótájékoztatót tartott még a csúcs nyitánya előtt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Az EU-t képviselő vezetők Donald Trumpnak üzentek, rámutatva, napokon belül ellenintézkedéseket hoznak, ha Trump az amerikai acélipart védő intézkedéseket tesz. Cecilia Malmström, az EU kereskedelmi biztosa szerint az amerikai lépés protekcionista intézkedések hullámát indíthatja el.

Demokráciáról nem esett szó
A lengyel Gazeta Wyborcza összeszámolta, milyen gyakran használt bizonyos szavakat Donald Trump csütörtöki varsói beszédében. A nemzet és a lengyel szó 23-szor, a szabadság 15-ször szerepelt. Trump 25-ször mondott köszönetet a lengyeleknek. Feltűnően kerülte azonban a demokrácia szót. Korábbi elnökökkel összevetve Bill Clinton hatszor, George W. Bush 13-szor, Barack Obama kilencszer említette lengyelországi beszédében, Donald Trump azonban csupán egyetlen egyszer.

Donald Trump és Vlagyimir Putyin már a Huszak első tanácskozása előtt kezet fogott, az amerikai elnök két kézzel rázta meg az orosz elnök kezét, s a hátát is meglapogatta. Külön találkozójuk előtt Trump megtiszteltetésnek nevezte, hogy találkoznak, s reményét fejezte ki, hogy „jó dolgok fognak történni”, Putyin pedig azt mondta, „el van ragadtatva”, mivel a személyes találkozó mégiscsak más, mint telefonon tárgyalni. Feltűnően barátságos volt a hangnem ahhoz képest, hogy legutóbb Barack Obama csak a folyosón „futott össze” az orosz elnökkel, s figyelmeztette, hogy állítsa le a hackertámadásokat. Trump nem válaszolt arra a bekiabált újságírói kérdésre, hogy szóba hozza-e a tárgyaláson az orosz beavatkozást a tavalyi amerikai elnökválasztásba.

Az eredetileg háromnegyed órásra tervezett találkozó végül jócskán elhúzódott, több mint két óra 16 percet tartott. Trump és Putyin mellett a két külügyminiszter, Rex Tillerson és Szergej Lavrov, illetve a két tolmács vett részt a megbeszélésen. Előzetesen arra számítottak, hogy a szíriai válságra koncentrálnak elsősorban a kétoldalú megbeszélésen. Az AP még a tárgyalások idején azt jelentette, hogy vasárnaptól kezdődő szíriai tűzszünetről állapodhat meg az amerikai és az orosz elnök. Orosz részről azt jelezték, hogy Ukrajnáról nem akarnak tárgyalni. A G20-csúcs idején jelentették be Washingtonban, hogy Kurt Volker volt amerikai NATO-nagykövetet ukrajnai különmegbízottá nevezték ki.

Trump a csúcs előtt a mexikói elnökkel, Enrique Pena Nietóval is megbeszélést folytatott, az amerikai elnök ismét a NAFTA újratárgyalását sürgette. A venezuelai válságot is érintették, de a határra tervezett falról nem esett szó.

Vízágyú, paprika-spray, gumibot
Hamburgban pénteken is folytatódtak a globalizációellenes megmozdulások. Előző este, a „Welcome to Hell” címmel meghirdetett felvonulás békésen kezdődött, de eldurvult, miután a rendőrök megpróbálták leválasztani a tömegről a fekete maszkot viselő, kövekkel, palackokkal dobáló tüntetőket. A tiltakozók autókat gyújtottak fel, barikádokat emeltek, vízágyú, paprika-spray bevetésével, gumibottal oszlatták a tömeget. Pénteken mintegy 350-en megpróbáltak betörni a hamburgi konferenciaközpont, a csúcs helyszíne körül kialakított, tiltott zónába. Mintegy 20 ezer rendőr állt készültségben, de ez is kevésnek bizonyult, más tartományokból is küldtek erősítést. Az összecsapásokban több mint 150 rendőr megsebesült, hárman súlyosan. Legalább 70 tüntetőt őrizetbe vettek. A megmozdulások az állam- és kormányfők hozzátartozóinak szervezett programot is akadályozták. Melania Trump a tüntetések miatt nem tudta elhagyni a vendégházat, ahol az amerikai elnöki párt elhelyezték, így nem vett részt a közös hajózáson.



Perlik az államot a könyvkiadók

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2017.07.08. 07:22
Kocsis András Sándor érvelése szerint a nyomdába szerzői joggal együtt érkezik a könyv, így ott termék készül FOTÓ: Vajda József
A bizonytalan joggyakorlat miatt vetettek ki több százmillió forintos adót a könyvkiadókra, ami könnyen ellehetetleníti a tevékenységüket, ezért perre mentek.

Továbbra sem született döntés a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon pénteken abban a perben, amelyet 16 könyvkiadó indított az iparűzési adó értelmezéséből adódó, több mint 350 millió forint kiróható büntetés miatt. (A következő tárgyalási napot november közepére tűzte ki az eljáró bíró.) A per megindítására az adott okot, hogy illetékes önkormányzati hatóságok megítélése szerint a helyi iparűzésiadó-alap (hipa) megállapításakor a könyvkiadók hibásan könyveltek, szolgáltatás helyett termékként kellett volna feltüntetniük az általuk kiadott könyveket. A vita tárgya, hogy a könyvek nyomása során a nyomdák szolgáltatást nyújtanak, vagy kész terméket állítanak elő. (Az előbbi esetben a kiadóknak kell a hipát megfizetniük, míg az utóbbiban a nyomdáknak.)

Az ügy másfél éve járja a különböző bírói fórumokat. Az önkormányzati adóhatóság a 2009 és 2013 közötti időszakot áttekintve marasztalt el 16 kiadót - köztük az Osirist, a Kossuthot, a Pagonyt, az Agavet és az Atheneumot - az általuk vélelmezett adószabálytalanságok miatt, és ennek az alacsonyabb szintű bíróságok helyt is adtak. Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke, a Kossuth Kiadó Zrt. elnök-vezérigazgatója attól tart, hogy számukra kedvezőtlen ítélet az egész könyves szakmát tönkreteheti. Könyvkiadók százával kényszerülhetnének felhagyni tevékenységükkel, de a velük kapcsolatban lévő nyomdákat is érzékenyen érinthetné egy számukra kedvezőtlen döntés.

A per során kiderült, hogy a könyvkiadók hipa-fizetési kötelezettségének jogi szabályozása meglehetősen hézagos. A bíróság aligha fogadhatja el jogalapként az egykori Pénzügyminisztériumból származó főosztályvezetői állásfoglalást, amelyre az adóhatóság a kiadók megadóztatást alapozza - érvelt az MKKE elnöke, aki valamennyi érintett könyvkiadót is képviselte a Fővárosi Törvényszéken. Kocsis András Sándor beszámolt arról, hogy kikérték a Nemzetközi Kiadói Szövetség és az Európai Könyvesek Szövetsége véleményét is. E szervezetek csodálkoztak azon, hogy Magyarországon a hipa egyáltalán létezik, s emellett egyértelműen úgy foglaltak állást, hogy a nyomdai tevékenység nem a szolgáltatásnyújtási tevékenység körébe tartozik, hanem terméket állít elő, viszont a dolgok mai állása szerint a kiadó nem vonhatja le a hipá-ból anyagköltségként a nyomdai költségeket.

Kocsis András Sándor szerint elfogadhatatlan a gazdasági tárca egyik korábbi helyettes államtitkára által is képviselt álláspont, amely szerint a kiadó rendelkezik a könyvben megjelenő szellemi termék felhasználói jogával, a nyomda pedig a könyvkiadási tevékenység egy részfolyamatát végzi el, vagyis szolgáltatás nyújt a kiadónak. Az MKKE viszont nem ért egyet az állásfoglalással, amely ellentmond többek között az általános forgalmi adóról rendelkező törvénynek is, mivel abból azt következik, hogy a könyv termék. Szintén ellentmond a helyettes államtitkári állásfoglalásnak az, hogy ha egy magyar kiadó nemzetközi együttműködés keretében, külföldi társkiadóval közösen ad ki könyvet, és az így született kinyomtatott könyv harmadik országból érkezik, termékként vonják vámeljárás alá. A magyar könyvszakma konzervatív, abszolút jogkövetők vagyunk és jogkövetők szeretnénk maradni, tisztázatlan jogi környezetben nem tudunk létezni – fogalmazott Kocsis András Sándor. Az MKKE arra törekszik, hogy pontosítsák a vonatkozó jogszabályokat. Adózási szakértők szerint a hipa törvény nem határozza meg pontosan az anyagköltséget, hanem egy kerettörvényre, a számviteli törvényre utal, amelyben viszont nincs definiálva sem a termék, sem a szolgáltatás fogalma. Mindez különböző értelmezésekre ad lehetőséget. Az elnök elmondta, hogy mind az EMMI-vel, mind az NGM-mel tárgyalásban vannak, mindeddig eredmény nélkül. Hoppál Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára nemrégiben a Népszavának azt mondta, hogy vállalta a közvetítést a könyvszakma és a kormány között. "Találkoztam Kocsis András Sándorral, és hat pontban foglalták össze megoldási javaslataikat a könyvszakma válságával kapcsolatban a kormány számára. Ennek eddig nem volt gazdája, ezért vállaltam, hogy lesz egy-két olyan pont, amelyeket megpróbálunk a kormányzati rendszerben érvényesíteni. Az állam segít ebben az ügyben, miközben nem lenne feladata, a könyvkiadás alapvetően piaci kérdés" - vélekedett Hoppál Péter.

A Népszavának a helyzet tarthatatlanságáról Kocsis András Sándor elmondta, vajon ilyen szigorúan jár-e el az adóhatóság az állam 100 százalékos tulajdonában lévő Nemzeti Tankönyvkiadóval, a szakma legnagyobbjával szemben is?

Úgy tudjuk, amennyiben a helyzet nem javul, a szervezet a strasbourgi bírósághoz fordul.

Perlik az államot a könyvkiadók

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2017.07.08. 07:22
Kocsis András Sándor érvelése szerint a nyomdába szerzői joggal együtt érkezik a könyv, így ott termék készül FOTÓ: Vajda József
A bizonytalan joggyakorlat miatt vetettek ki több százmillió forintos adót a könyvkiadókra, ami könnyen ellehetetleníti a tevékenységüket, ezért perre mentek.

Továbbra sem született döntés a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon pénteken abban a perben, amelyet 16 könyvkiadó indított az iparűzési adó értelmezéséből adódó, több mint 350 millió forint kiróható büntetés miatt. (A következő tárgyalási napot november közepére tűzte ki az eljáró bíró.) A per megindítására az adott okot, hogy illetékes önkormányzati hatóságok megítélése szerint a helyi iparűzésiadó-alap (hipa) megállapításakor a könyvkiadók hibásan könyveltek, szolgáltatás helyett termékként kellett volna feltüntetniük az általuk kiadott könyveket. A vita tárgya, hogy a könyvek nyomása során a nyomdák szolgáltatást nyújtanak, vagy kész terméket állítanak elő. (Az előbbi esetben a kiadóknak kell a hipát megfizetniük, míg az utóbbiban a nyomdáknak.)

Az ügy másfél éve járja a különböző bírói fórumokat. Az önkormányzati adóhatóság a 2009 és 2013 közötti időszakot áttekintve marasztalt el 16 kiadót - köztük az Osirist, a Kossuthot, a Pagonyt, az Agavet és az Atheneumot - az általuk vélelmezett adószabálytalanságok miatt, és ennek az alacsonyabb szintű bíróságok helyt is adtak. Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke, a Kossuth Kiadó Zrt. elnök-vezérigazgatója attól tart, hogy számukra kedvezőtlen ítélet az egész könyves szakmát tönkreteheti. Könyvkiadók százával kényszerülhetnének felhagyni tevékenységükkel, de a velük kapcsolatban lévő nyomdákat is érzékenyen érinthetné egy számukra kedvezőtlen döntés.

A per során kiderült, hogy a könyvkiadók hipa-fizetési kötelezettségének jogi szabályozása meglehetősen hézagos. A bíróság aligha fogadhatja el jogalapként az egykori Pénzügyminisztériumból származó főosztályvezetői állásfoglalást, amelyre az adóhatóság a kiadók megadóztatást alapozza - érvelt az MKKE elnöke, aki valamennyi érintett könyvkiadót is képviselte a Fővárosi Törvényszéken. Kocsis András Sándor beszámolt arról, hogy kikérték a Nemzetközi Kiadói Szövetség és az Európai Könyvesek Szövetsége véleményét is. E szervezetek csodálkoztak azon, hogy Magyarországon a hipa egyáltalán létezik, s emellett egyértelműen úgy foglaltak állást, hogy a nyomdai tevékenység nem a szolgáltatásnyújtási tevékenység körébe tartozik, hanem terméket állít elő, viszont a dolgok mai állása szerint a kiadó nem vonhatja le a hipá-ból anyagköltségként a nyomdai költségeket.

Kocsis András Sándor szerint elfogadhatatlan a gazdasági tárca egyik korábbi helyettes államtitkára által is képviselt álláspont, amely szerint a kiadó rendelkezik a könyvben megjelenő szellemi termék felhasználói jogával, a nyomda pedig a könyvkiadási tevékenység egy részfolyamatát végzi el, vagyis szolgáltatás nyújt a kiadónak. Az MKKE viszont nem ért egyet az állásfoglalással, amely ellentmond többek között az általános forgalmi adóról rendelkező törvénynek is, mivel abból azt következik, hogy a könyv termék. Szintén ellentmond a helyettes államtitkári állásfoglalásnak az, hogy ha egy magyar kiadó nemzetközi együttműködés keretében, külföldi társkiadóval közösen ad ki könyvet, és az így született kinyomtatott könyv harmadik országból érkezik, termékként vonják vámeljárás alá. A magyar könyvszakma konzervatív, abszolút jogkövetők vagyunk és jogkövetők szeretnénk maradni, tisztázatlan jogi környezetben nem tudunk létezni – fogalmazott Kocsis András Sándor. Az MKKE arra törekszik, hogy pontosítsák a vonatkozó jogszabályokat. Adózási szakértők szerint a hipa törvény nem határozza meg pontosan az anyagköltséget, hanem egy kerettörvényre, a számviteli törvényre utal, amelyben viszont nincs definiálva sem a termék, sem a szolgáltatás fogalma. Mindez különböző értelmezésekre ad lehetőséget. Az elnök elmondta, hogy mind az EMMI-vel, mind az NGM-mel tárgyalásban vannak, mindeddig eredmény nélkül. Hoppál Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára nemrégiben a Népszavának azt mondta, hogy vállalta a közvetítést a könyvszakma és a kormány között. "Találkoztam Kocsis András Sándorral, és hat pontban foglalták össze megoldási javaslataikat a könyvszakma válságával kapcsolatban a kormány számára. Ennek eddig nem volt gazdája, ezért vállaltam, hogy lesz egy-két olyan pont, amelyeket megpróbálunk a kormányzati rendszerben érvényesíteni. Az állam segít ebben az ügyben, miközben nem lenne feladata, a könyvkiadás alapvetően piaci kérdés" - vélekedett Hoppál Péter.

A Népszavának a helyzet tarthatatlanságáról Kocsis András Sándor elmondta, vajon ilyen szigorúan jár-e el az adóhatóság az állam 100 százalékos tulajdonában lévő Nemzeti Tankönyvkiadóval, a szakma legnagyobbjával szemben is?

Úgy tudjuk, amennyiben a helyzet nem javul, a szervezet a strasbourgi bírósághoz fordul.