"Közös" takarítás a házfalakon

Publikálás dátuma
2017.07.13. 07:04
Plakátokat tép az Együtt a XI. kerületi Nagyszőlősi úton - Népszava fotó/Vajda József
Leszedeti szombattól a kabinet a Soros-plakátokat, mondván csak eddig tervezték az akciót. Az ellenzék szerint viszont Orbán Viktor meghátrált.

„A Soros György kampány általános és alapvető társadalmi normákat sért, nem tekinthető társadalmi célú hirdetésnek, tartalmában egyértelműen politikai hirdetés, ezért közzététele társadalmi célú hirdetésként megtévesztő” – fogalmazott állásfoglalásában a Magyar Reklámszövetség (MRSZ). A szervezet vezetősége – állt a közleményben – „kötelességének tartja, hogy kiálljon a reklámszakma hírnevéért, és felszólaljon az olyan reklámok és kampányok ellen, amelyek megingatják a reklámtevékenységbe vetett közbizalmat vagy sérthetik a társadalomban általánosan elfogadott erkölcsi-etikai normákat, valamint a közízlést.”

Mindezzel egyetért maga a „célpont” is: a BBC hírportálján megjelent írás szerint ugyanis Soros György azzal vádolja a magyar kormányt, hogy antiszemita az ellene indított plakátkampány. „Lesújt a jelenlegi magyar rezsim szándékos dezinformációs kampányának részeként alkalmazott antiszemita képi ábrázolásmód. Bizakodással tölt el ugyanakkor, hogy a magyar zsidó közösség vezetése számtalan (magyar) állampolgárral együtt szót emelt e kampány ellen" – fogalmazott Soros Györgyöt. Ami a bizakodását illeti: országszerte egyre többen csatlakoztak például az Együtt országos plakáteltakarítási akciósorozatához, amely szerda késő délután Budapest több pontján is folytatódott, a tegnapi megmozdulásra pedig mások mellett Karsai László történész is elfogadta az ellenzéki párt invitálását.

Bár a kabinet szerint a mind erőteljesebb tiltakozásoknak nincs köze hozzá, tegnap a Kormányzati Tájékoztatási Központ bejelentette: szombattól véget ér a kampány. A központ szerint a konzultáció május végén véget ért, az utókampányt pedig két szakaszban, hathetes időtartamra tervezték. „Ennek megfelelően a második szakasz az eredeti tervek szerint, július 15-én zárul” – írták azt állítva, hogy eleve eddig tervezték a kampányt. „Értjük, hogy Soros Györgynek és embereinek ez nem tetszik, de el kell fogadniuk, hogy akik a konzultációban részt vettek, azoknak meg Soros György politikája nem tetszik" – reagáltak az újabb bírálatokra.

Az ellenzéki szerint valójában „megfutamodott a kormány”. Annyi mindenesetre bizonyosnak tűnik: a kabinet el akarta kerülni, hogy a pénteken kezdődő vizes világbajnokság miatt Magyarországnak jutó nemzetközi figyelem a „büdös zsidó” firkákkal kiegészített kormányzati Soros-plakátokra irányuljon. Nem lehet figyelmen kívül hagyni Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök július 18-ára tervezett budapesti látogatását sem. Bár épp Netanjahu utasítására vonta vissza az izraeli külügyminisztérium a Soros-kampány miatt a budapesti izraeli nagykövetség magyar kormányt elítélő nyilatkozatát, az antiszemita felhangokat sem nélkülöző plakátok látványa alighanem így is kényelmetlenséget okozott volna. S ha már az időzítés: a Párbeszéd szerint bizonyosan az sem a véletlen műve, hogy a plakátkampány leállításáról szóló közlemény megjelentése után alig két órával – a párt szerint egyértelmű figyelem-eltereléseként – tett bejelentést Orbán Viktor kormányfő az újabb Seuso-kincsek megszerzéséről.

Hátrálás, beismerés, megfutamodás

MSZP: Mindez kísértetiesen arra emlékeztet, amikor az 1936-os berlini olimpia idején a náci rezsim ideiglenesen eltávolította a legtöbb zsidóellenes feliratot, a hazugsággyár újságjai pedig mérsékelték undorító propagandájukat.

Demokratikus Koalíció: A nemzetközi felháborodás és az egységes magyarországi tiltakozás kényszerítette meghátrálásra a kormányt.

Együtt: Orbán belátta súlyos tévedését a Soros-plakátok ügyében, visszavonják az uszító, antiszemita indulatokat keltő, hazug plakátokat.

Párbeszéd: Tarthatatlanná vált a nemzetközi felháborodás a Soros-plakátok ügyében, Orbán Viktor és kormánya egyszerűen megfutamodott, amikor úgy döntött, hogy leveteti azokat.



Szerző

Nem "Soros embere" az uniós eljárás jelentéstevője

Publikálás dátuma
2017.07.13. 07:00
Fotó: Pablo Garrigos-Európai Parlament
Az európai parlamenti képviselők túlnyomó többségének a megnyerését tartja a legnehezebb feladatnak Judith Sargentini, akit kedden kértek fel a Magyarország ellen uniós eljárás megindítását javasló jelentés kidolgozására.

"Nem azért vagyok politikus, hogy barátokat vagy ellenségeket szerezzek, hanem hogy eredményeket érjek el"

- Ön dolgozik vagy dolgozott-e valaha George Sorosnak?

- Nem, soha. De együtt dolgoztam olyan emberekkel, akik Soros által finanszírozott szervezetekben tevékenykedtek.

- Csak azért kérdem, mert a magyar kormánypárt máris Soros-jelentésnek hívja a készülő parlamenti javaslatot.

- Ezt azért mondják, mert szerintük George Soros fizeti a számlákat ebben a Házban? Az európai adófizetők, köztük a magyarok, állják a demokrácia költségeit. Sohasem találkoztam Sorossal, és meglehetősen furcsának találom az összehasonlítást.

- Vagyis önt nem George Soros fizeti?

- Engem az európai adófizetők fizetnek, és mindenki tudhatja, hogy mennyit keresek. Nem titok.

- Amikor a Fidesz Soros-jelentést emleget, nem arra gondol feltétlenül, hogy ön vagy mások az Európai Parlamentben az amerikai milliárdostól kapják a fizetésüket. Hanem arra, hogy Soros befolyásolja az európai politikát, a “kényszer betelepítésektől” kezdve a nemzeti szuverenitás elleni támadásokig.

- Érdekes látni, hogy mekkora befolyást tulajdonítanak egyetlen embernek. Egy embernek, akinek elképzelései vannak a társadalmi fejlődésről, és aki a saját zsebéből finanszíroz emberbaráti célokat. Úgy gondolom, hogy az Európai Parlament 751 tagját nem irányítja egyetlen ember.

- Magyar kormánypárti politikusok és újságírók “Portugália marxista fiának” és “Tovarisnak” csúfolták az EP korábbi jelentéstevőjét, a szintén zöldpárti Rui Tavarest. Nem tart attól, hogy ön is lejárató kampány céltáblája lesz Magyarországon?

- Amszterdamban lakom, nem Magyarországon. A hétből néhány napot az Európai Parlamentben töltök, aztán hazamegyek. Ismerem, milyen bírálatok kereszttüzében élni. A képviselő-testület májusban megszavazta, hogy kezdeményezzük az úgynevezett 7. cikkelyes eljárást Magyarországgal szemben. Ez egy feladat, amit a parlament szeretne elvégezni, és amivel engem megbíztak. Rengeteg információnk van, az évek során több jelentés készült, és parlamenti vitákat is tartottunk a magyarországi demokrácia helyzetéről. Erre építhetünk. Nem azért vagyok politikus, hogy barátokat vagy ellenségeket szerezzek, hanem hogy eredményeket érjek el.

Hetes cikkely szerinti eljárás
Az eljárás onnan kapta a nevét, hogy az EU Szerződések 7. cikkelye írja le azt a hosszas procedúrát, amelynek során a demokratikus és jogállami értékeket veszélyeztető tagállam a gyenge figyelmeztetéstől eljut a szankcióig. Az eljárást bármely európai intézmény javasolhatja, de a végső döntés a kormányok kezében van. Most az Európai Parlament ragadta magához a kezdeményezést. Judith Sargentini jelentéstevő arra kapott felhatalmazást, hogy az általa kidolgozott parlamenti jelentés szólítsa fel a tagállamokból álló Tanácsot annak megállapítására, hogy Magyarországon súlyos veszélyben vannak az EU alapértékei.

- A magyar kormány azt állítja, hogy az európai intézmények a migrációs politikája miatt támadják és büntetik. Azért, mert nem hajlandó hozzájárulni “illegális migránsok” százezreinek a betelepítéséhez. Mit gondol erről?

- Az Európai Bizottság, mint a szerződések őre, kötelezettségszegési eljárásokat indított, mert úgy ítélte meg, hogy Magyarország megsérti az uniós jogot. Az EU migrációs és menekültpolitikájával kapcsolatban pedig azt javaslom, hogy használjuk a megfelelő kifejezéseket, vagyis ne keverjük össze a menedékkérőt a menekülttel és a gazdasági bevándorlóval. Pontosan tudom, hogy a tagállamokban - messze nem csak Magyarországon -, milyen komoly viták dúlnak a migrációról. De ezeket leválasztanám a 7. cikkelyes eljárás elindítását kezdeményező jelentésről.

- Tudja már, hogy mikor és hogyan fog munkához?

- A siker első és legfontosabb feltétele, hogy a parlament kétharmada megszavazza a jelentést. Ez a képviselők óriási többsége, nem csak eggyel több mint a fele, ahányra általában szükség van a határozatok jóváhagyásához. Minden politikai csoportot szeretnék bevonni a munkába, hogy érezzék: számítok a véleményükre és az aktív részvételükre. Csak kölcsönös bizalomra építve biztosítható a kellő számú szavazat. Első feladatom lesz, hogy meghallgassam a frakciókat képviselő árnyék-jelentéstevők javaslatait.

- Mikorra készülhet el a jelentés?

- Erre is az a válaszom, hogy a kulcs a kétharmados többség. Meg kell győznöd a többieket, hogy csatlakozzanak hozzád. Nem tudom, hogy mennyi időre lesz szükség ehhez.

- Nem nehéz egy viszonylag kis frakció képviselőjének összehoznia a kétharmadot?

- De igen. Ám, senkinek sem menne máról holnapra kétharmados támogatást biztosítani egy jelentéshez, ami nem általános nyilatkozat, hanem komoly tartalmat hordozó szöveg. Megalapozott, nagy támogatottságú javaslatot kell a tagállamok asztalára tennünk.

- Mi a különbség a magyarországi helyzetet értékelő korábbi parlamenti határozatok és a most készülő különjelentés között?

- Amint már említettem, a korábbiaktól eltérően most kétharmados többség kell a jóváhagyásához. A másik lényeges eltérés, hogy az Európai Parlament ebben a jelentésben javaslatot tesz a 7. cikkely szerinti eljárás elindítására, amire még nem volt példa. Most kell kitalálnunk, hogyan csináljuk.

- Ön a korábbi európai parlamenti vitákban sokszor bírálta a magyar kormányt, amely az elítélő határozatokat rendre a “balliberális összeesküvők” számlájára írja. Hogyan tudja elérni, hogy a Sargentini-jelentés pártatlan és objektív legyen?

- Ha kétharmadot szeretnék, nem támaszkodhatom egyedül a saját frakciómra. Meg kell szereznem különböző politikai csoportokhoz tartozó képviselők támogatását. Ebben a parlamentben a jelentéseket frakciókban dolgozó raportőrök készítik. Minden plenáris elé kerülő szövegről megegyezünk, és csak utána szavazunk. Többségi döntés van, tehát sohasem érhetnek célba a legszélsőségesebb gondolatok, legyenek bal- vagy jobboldaliak, haladók vagy konzervatívok. A hazámban, Hollandiában ezt “poldermodellnek” hívjuk. A polder az a mesterségesen kialakított földterület, ami a tenger szintje alatt van. Ha azt akarod, hogy a lábad ne süllyedjen el a vízben, a poldert folyamatosan karban kell tartanod. De nem egyedül, hanem másokkal együtt. Én innen jövök. Együtt létrehozni, karbantartani, kijavítani. Az Európai Parlament is így működik.

- Az ön kinevezését az összes politikai csoport támogatta?

- Pontos szabályok vannak a jelentéstevők kiválasztására. Minden frakció jelentkezhet, és annak van a legnagyobb esélye, amelyik még nem használta fel a raportőri keretét. Ezúttal a Zöldek álltak az első helyen, tehát mi ragadhattuk meg a lehetőséget.

- Miért akarta ezt a jelentést?

- Mert ez nagyon érdekes feladat. Mi, Zöldek a szívügyünknek tekintjük a demokrácia sorsát Európában, és szerte a világon. Nem utasítjuk el a kihívásokat. A hazámmal szemben is kritikus vagyok, ha úgy látom, hogy veszélybe kerültek közös normák és értékek. A 7. cikkelyes jelentés lehetőség arra, hogy a demokrácia helyzetét értékeljük egy európai uniós tagállamban. A fejlemények nagyon sok embert aggasztanak.

- Járt már Magyarországon?

- Természetesen. Négyszer vagy ötször. Először még diákként, Interrail bérlettel. Legutóbb pedig három évvel ezelőtt, egy közép-európai körúton ejtettük útba Magyarországot, a nyári szabadság alatt.

NÉVJEGY

Judith Sargentini holland zöldpárti politikus (43), 2009 óta az Európai Parlament tagja. A képviselő-testület Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának zöldpárti koordinátora (szóvivője). Korábban több mint tíz éven át az amszterdami önkormányzat frakcióvezetője volt. Dolgozott a “véres gyémántok” kereskedelmének betiltását célzó nemzetközi kampányban, és a fejlesztési együttműködést előmozdító Dél-Afrikai Holland Intézetben. Az Amszterdami Egyetemen szerzett diplomát 1999-ben, szakdolgozatának témája a totalitárius rendszerek és Európa demokratizálása volt.



Áthárított tűmentesítés - A kórházaknak, rendelőknek jut a feladat

Publikálás dátuma
2017.07.12. 21:36

Véget vet a kormányzat a használt injekciós tűk gyógyszertári begyűjtésének. E feladat a továbbiakban kizárólag a kórházakra és a szakrendelőkre hárul. Ezzel negyedére-ötödére csökken azon helyek száma, ahol a lakosság biztonságosan megszabadulhat az otthon használt ilyen eszközöktől.

A cukorbetegek, a szklerózis multiplexes, a vérrögképzést megelőző kezeléseket kapók naponta használnak otthon injekciós tűt, ezt elvben tilos kidobni a szemétbe. A tűk ugyanis azon kívül, hogy szúrnak, fertőzést is terjeszthetnek, hiszen korábban vérrel érintkeztek. A fecskendők ezért különleges kezelést igénylő fertőző hulladékok, megsemmisítésükről elvben a szemét birtokosának kell gondoskodnia. Az efféle szemét visszagyűjtése évek óta megoldatlan, de ha valaki megfelelően becsomagolta, és elvitte a patikába a lejárt gyógyszereket gyűjtő dobozba be lehetett dobni. A jövőben azonban az ilyen típusú szemét átvételére a gyógyszertárak már nem kötelezhetőek. A patikákban elhelyezett hulladékdobozba elvben mostantól csak hagyományos gyógyszereket lehet elhelyezni. Az injekciós tűket, fecskendőket, infúziós szerelékeket a szakrendelőknek, illetve a kórházaknak kell gyűjteniük. A betegellátó intézmények feladata lesz az is, hogy olyan speciális hulladékgyűjtő helyeket alakítsanak ki, ahol a lakosság a személyzet segítsége nélkül is el tudja helyezni ezt a fajta hulladékot.

Hosszú időszak bizonytalanságának vet véget az új szabály – mondta a Népszavának Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke, aki szerint a gyógyszertárak eddig is csak jobb híján vették át a lakosságtól a tűket. Az új megoldás nem tökéletes, mert a kórházaknak másfél évük van arra, hogy felkészüljenek a feladatra. Ezalatt pedig kétséges, hogy ez a hulladék hol fog kikötni. Most, ha valaki belép a kórház, vagy egy szakrendelő ajtaján nem nagyon találja meg az élénksárga és piros injekciós tűgyűjtő műanyag konténereket. Lapunk kérdésére, a kórházfenntartó hivatal az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) megerősítette, hogy ezt a feladatot az intézményeknek saját hatáskörben kell megoldaniuk. Több kórház igazgatót is megkérdeztünk, hová rakatta ki az új rendelet értelmében a veszélyes hulladékgyűjtő konténert, ám egyikük sem hallott az új szabályról, se az új feladatról.

Pásztélyi Zsolt, a Medicina2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke, a Vasútegészségügy Kht. vezetője lapunknak azt mondta, az általa irányított intézményekben átveszik a betegektől a használt injekciós tűket. Minden rendelőjükben van e célra doboz. A Vasútegészségügy Kht. az ország több pontján tart fenn szakrendeléseket, de korántsem annyit, hogy biztonsággal be lehessen gyűjteni az összes, a háztartásokban használt szerelékeket.

Lapunknak egy olvasó azt mesélte, most a szakrendelőben a diabétesz gondozást végző orvosa átveszi tőle az elhasznált injekciós szerelékét, amikor a magánrendelőjébe kell mennie, ott erre már nem hajlandó. Mondván, a veszélyes hulladék elszállításának ára, nincs benne a kezelési díjban. Van olyan betegtársa, aki hiába akarta védeni a környezetét, senki nem vette tőle át a hulladékot, ő a tűit a szemetesbe dobja.

A legnagyobb hazai kórházi veszélyes hulladék begyűjtő és megsemmisítő cég, a Septox Kft. szakmai vezetője Schwob Eleonóra nem látja sem megnyugtatónak, sem megoldottnak a helyzetet. Mint azt lapunknak elmondta, egyre több otthoni ápolásban ellátott beteg keresi meg őket, hogy leadhassa az egészségügyi szemetet, amit csak szívességből vesznek át ingyen, az orvosi szolgálatoknak és kórházaknak azonban fizetniük kell ezért a szolgáltatásért. Cégük a Magyarországon keletkező, évi 8-9 ezer tonna kórházi veszélyes hulladékból 5-6 ezer tonnát gyűjt össze az egészségügyi intézményekből, de ebben nemcsak tűk, hanem minden egyéb, szennyezett textíliák, kötszerek, egyszer használatos eszközök is vannak.

Szerző