Szakmai érettségi - Tilos volt buktatni?

Utasításba adták a szakképző intézmények vizsgabizottságainak, hogy a lehető legkevesebb gyereket buktassák meg az új szakmai ágazati érettségiken – értesült lapunk több különböző forrásból. Az erről szóló híreket Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) ügyvezető elnöke is megerősítette. – Én is hallottam erről, olyan kollégáktól, akik érettségiztettek. Ez lényegében közbeszéd tárgyává vált a szakképző iskolákban – mondta, hozzátéve: noha a buktatás megszüntetésével általában egyet lehet érteni, a szakképző centrumokban és a fenntartó Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) minden bizonnyal nem pedagógiai szempontok mérlegelésével született erről döntés. – Egyértelmű, nem merték vállalni a botrányt, ami akkor robbant volna ki, ha sokan megbuknak az új típusú érettségiken – fogalmazott Trencsényi.

Mint arról többször írtunk, a szakmai érettségi tárgyak pontos követelményrendszerét csak tavaly december végén, négy hónappal a vizsgák előtt hozták nyilvánosságra – holott a jogszabályok szerint a konkrét követelményeket legalább két évvel korábban meg kellett volna tudniuk a diákoknak. Több szakmai szervezet tiltakozott az eljárás miatt, amit az oktatási jogok biztosa is aggályosnak talált. Úgy tűnik, a problémát – és az elégtelen érdemjegyek esetleges megugrásának lehetőségét – az NGM-ben is érzékelték, azt azonban tagadják, hogy bármire utasították volna a vizsgabizottságokat.

"Visszautasítjuk a teljesen alaptalan vádakat. Ugyanakkor az ágazati szakmai érettségi szabályos és méltányos lebonyolításának szükségességére külön körlevélben hívtuk fel az intézményvezetők figyelmét, így kiemelten arra is, hogy minden jogszerű segítséget adjanak meg a vizsgák során a diákoknak" – közölték a tárcánál. Tájékoztatásuk szerint a vizsgázóknak egy százaléka nem tett sikeres vizsgát.

Az eredmények – amelyekről a Magyar Nemzet közölt először adatokat – így sem túl fényesek. A lap szerint a 35 szakmai ágazati tárgy átlaga középszinten 3,34-es osztályzatot tett ki, ám kilenc tárgy esetében a diákok teljesítménye a hármas szintet sem érte el. A legrosszabb eredmény élelmiszeripari ismeretekből született, itt az átlag 2,74 lett. Viszont átlagon felül teljesítettek például a pedagógiai ismeretek területén (4,13), a legjobb eredmény (4,5) hang-, film- és színháztechnikából született – igaz, ebből csak 111-en vizsgáztak.

A szakmai érettségik átlaga ugyanakkor nem sokkal marad el az összesített érettségi átlagtól, ami (mind a szakmai, mind a közismereti tárgyak eredményeit figyelembe véve) 3,66-ra sikerült – ugyanannyira, mint tavaly. A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) elnöke szerint "nem lesújtóak" a szakmai ágazati érettségi eredmények. Tóth József – aki a Pedagógusok Sztrájkbizottságának is tagja – úgy látja, nincs kiugró eltérés a korábbi átlageredményekhez képest. – Mint gyakorló tanár mondom, ez teljesen reális állapot. Megfelelő értékelések és változtatások persze szükségesek, a nem releváns szakmai tartalmakat ki kell gyomlálni – fogalmazott. Azt az MKSZSZ elnöke is elismerte, hogy a bukási arány minimális volt, ám azt nem erősítette meg, hogy ezt központi nyomásra sikerült volna elérni.

Rosszabb eredményekre számított Szenes György is. Az MPT Szakképzési Kollégiumának vezetője szerint ugyanakkor az, hogy nem történt "tragédia", jórészt a tanárok és a diákok áldozatos munkájának köszönhető.

Magyar gimisek az élen

Zsinórban érnek el kimagasló eredményeket magyar diákok a nemzetközi versenyeken. Kedden a budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium csapata nyerte el a washingtoni robotépítő olimpia fődíját. A Rotterdamban megrendezett Nemzetközi Filozófiai Diákolimpián budapesti Radnóti Miklós Gimnázium diákja hozta el a három aranyérem egyikét. Nem sokkal előtte a Nemzetközi Ifjúsági Fizikatornán is aranyérmet szerzett a gimnazistákból álló magyar válogatott.

A csapatok tagjai mind "elitgimnáziumok" tanulói; még a versenyek terén is láthatóvá válik a szakadék a gimnáziumi képzés és a szakképzés között. A különbség az érettségi eredményekben is meglátszik: például matematikából a gimisek 63 százalékot teljesítettek, szakgimnáziumban ez már csak 44 százalék, szakközépiskolában 36 százalék.