Bérfeszültséget okozhat az egészségügyben az Ukrajnából és Szerbiából remélt szakemberek foglalkoztatása. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egyik rendelete meghatározza ugyanis a számukra adható legkisebb munkabért, és ez 2017-ben bruttó 297200 forint, kereken százezer forinttal több mint, amennyit a hazai ápolónők kaphatnak. A diplomás kezdő nővérbér most bruttó 196 ezer forint.
Bár a gazdasági miniszter szélesre tárta a kaput, az egészségügyért felelős államtitkár nem számít arra, hogy a szomszédos, nem EU országokból jelentős számban érkeznének ápolók. Varga Mihály júniusban kelt közleménye szerint már nem kell engedély az említettek magyarországi alkalmazásához. A magyar kormány tavaly ősz óta igyekszik ukrán és szerb dolgozókkal enyhíteni a munkaerőhiányt. Ők úgynevezett EU Kék Kártyával dolgozhatnak, s számukra már a minimálbért is meghatározta a Nemzetgazdasági Minisztérium. A külön meghatározott bérnek pedig éppen az az értelme, hogy ne lehessen a hazai béreket letörni „még olcsóbban foglalkoztatható” szakemberekkel.
Egy minapi sajtótájékoztatón az egészségügyért felelős államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán a Népszava kérdésére azt mondta, elképzelhető, hogy jönnek ápolók, de ennek igen kicsi az esélye. Hozzátette: az egészségügyben dolgozóknak sok egyéb mellett jól kell beszélniük a nyelvet, s ez már önmagában akadálya lehet a magyarországi munkavállalásuknak.
Hasonlóan vélekedett Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke. Ő egyelőre nem találkozott a szabad foglalkoztatás és a védőbér keltette feszültséggel. Szerinte Ukrajnából azért sem valószínű, hogy jönnek ápolók, mert ott nincs is ilyen jellegű felső fokú képzés, akik meg magyar ajkúak és itt akartak dolgozni, ők már itt vannak. Hozzátette: több ápolásvezetővel is beszélt az elmúlt napokban, ám közülük senki nem emlékezett arra, hogy diplomás ápolók érkeztek volna Szerbiából vagy Ukrajnából. A hasonló bérrel védett egészségügyi területeken például gyógytornászból a hazai munka-erőpiacon is van választék, ezért nincs oka egyetlen intézményvezetőnek sem a drágább megoldást választania.
Kérdésünkre az egészségügyért felelős államtitkárság azt írta, hogy 1242 olyan ápolónő szerepel a nyilvántartásukban, akiknek honosított diplomájuk van, közülük 709-en dolgoznak ma is aktívan az ellátórendszerben.
