Megkurtítanák a Garancsi-toronyot

Publikálás dátuma
2017.07.24 07:05
Noha a Lágymányosi-öbölben zajlik a munka, az UNESCO még közbeszólhat. FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A világszervezet arra kéri a kormányt, hogy ne engedjen világörökségi látképet romboló tornyokat a fővárosba.

Vita nélkül fogadta el a napokban az UNESCO Világörökségi Bizottsága a határozatát, melyben aggályát fejezi ki a Fővárosi Közgyűlés decemberi döntése miatt. Akkor ugyanis a városatyák úgy változtatták a városrendezési szabályozást, hogy lehetővé tették: 120 méteres toronyház épüljön a XI. kerületben a Lágymányosi-öbölnél. A sokak szerint szakmailag megalapozatlan módosításáról a bizottság most hivatalosan is kimondta, hogy kedvezőtlenül hat a Budapest világörökségi városképére és arra kéri Magyarországot: fontolja meg, "hogyan tudna a világörökség védelme előnyt élvezni ezelőtt a szabályozás előtt". Azaz: módosítsa a döntést.

Korábban már többször felmerült, hogy a kormányközeli vállalkozóként ismert Garancsi István cége, a Property Market Zrt. által tervbe vett toronyház igencsak belelógna a kulturális világörökségként védett Duna-parti panorámába. Az eddigi fővárosi épületekhez képest négyszer magasabbra tervezett torony ugyanis kilátszana a Gellért hegy mögül, és a pesti oldalról nézve rontaná a Duna-part látképét. A világörökségi aggályok és a pesti dunai látkép megóvása miatt a főváros városfejlesztési bizottsága tavaly novemberben még el is utasította a 120 méteres épületóriás ötletét, amelynek tervét az UNESCO előírásai szerint egyeztetni kellett volna a Világörökség Központtal, ám ez nem történt meg.

Mégsem hatottak a szakmai érvek: decemberben a Fővárosi Közgyűlés a saját szakállára megszavazta, hogy a Lágymányosi-öbölben az addigi 65 méterről 120 méterre emeljék a beépíthető magasságot, lehetővé téve Garancsiéknak a bombaüzletet. A számos üzleti és lakóépületet felsorakoztató, lakótelep-méretű, harmincezer fős lakó-, iroda- és szórakoztató célú ingatlanfejlesztés alapkő-letétele júniusban meg is történt. A későbbi luxusingatlanokba a cég már toborozza is a bérlőket és a vevőket, utóbbiaktól nem ritkán egymillió forintos négyzetméteres árat is kérve.

A felhőkarcoló lakó-, iroda-, valamint szórakoztató célú ingatlankomplexum lenne.

A felhőkarcoló lakó-, iroda-, valamint szórakoztató célú ingatlankomplexum lenne.

Az Világörökségi Bizottság most arra kérte Magyarországot, hogy olyan, jövőre nézve is irányadó döntést hozzon, aminek alapján máskor nem bólinthatnak rá ilyen eltúlzott beruházásra a kulturális világörökségi szempontok figyelembe vétele nélkül. Továbbá a világszervezet arra is felszólította Magyarországot, hogy 2017 végéig semmilyen hasonló nagyberuházásra ne adjon engedélyt. Addigra fejezi ugyanis be a munkáját a szintén az UNESCO égisze alatt működő műemlékvédelmi világszervezet (ICOMOS) tanácsadói csapata Magyarországon, akik felülvizsgálják az összes tervezett, vagy előkészített fővárosi nagyberuházást, az UNESCO pedig azt kéri, hogy a kormányzat vegye figyelembe az ő véleményüket. A Lágymányosi-öbölhöz tervezett beruházás miatt pedig a világszervezet azt is javasolja, hogy a magyar fél egy külön, ICOMOS és világörökségi szakértőkből álló küldöttséget is hívjon meg Magyarországra, akik górcső alá veszik a beruházást.

Szakmai vélemények szerint a magyar ügyben az UNESCO most megelőző lépést tett: amennyiben ugyanis a Garancsi-torony a világörökségi központ ellenkezése ellenére is megépülne, úgy az zöld fényt jelentene a többi, rajtra készen álló felhőkarcoló beruházásnak. Korompay Katalin, a Budapest Világörökségéért Alapítvány (BVA) főépítésze szerint a mostani határozat lehet egy udvarias levél is, ám ha a magyar fél továbbra sem veszi figyelembe a világörökségi központ szakértőinek a javaslatait, úgy könnyen tekinthető a "veszélyeztetettségi listára" való felkerülés előtti figyelmeztetésnek is. A szakértő szerint tanulságos, hogy a Magyarországot megdorgáló határozat megszületésével egyidőben Bécs történelmi belvárosát ugyanez a bizottság a veszélyeztetett világörökségi listára tette föl. A magyar esethez hasonlóan a Bécsben hotelt építő nagyberuházók is az UNESCO ajánlásai ellenére túl magasra húznák fel szállodájukat. Szintén hasonlóság, hogy az építkezés Bécsben sem közvetlenül a világörökségi területen lenne, hanem azon kívül, ám a kulturális örökségvédelmi szervezet szerint a hotel lerontotta volna a terület látképét.

Milliárdos kézilabdacsarnokot is épít
Összesen nettó 1,19 milliárd forintból épülhet meg a Vasas új kézilabdacsarnoka, melyből 1,17 milliárd a kivitelezés, 27,4 millió forint pedig a tervezés költségét teszi ki - írta az mfor.hu egy közbeszerzési dokumentum alapján. A tervek szerint a csarnokhoz kapcsolódó főépület egyik szintjén egy orvosi és rehabilitációs központ is helyet kap majd. A beruházásra 13 hónapja van a Market Építő Zrt-nek., vagyis Garancsi István cégének.

Korompay Katalin szerint Budapest látképének különleges esztétikai és történeti értéke van, amit egy-két ilyen toronyházzal le lehet rontani. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy amikor 1987-ben a főváros a világörökségi listára került, a UNESCO már akkor figyelmeztetett: ez a státusz igen sérülékeny. Ráadásul már így is több, a dunai látkép léptékét zavaró beruházás – a mai Sofitelnek helyet adó Fórum szálló, illetve a ma Intercontinental Atrium Hyatt felépítése – történt. A szakember úgy gondolja: a magyar fővárosban a világörökségi terület szélein is tartani kellene az eddig megszokott, maximum 30 méteres épületmagasságot, 60 méternél magasabb épület pedig máshol sem lenne indokolt. A modern városkép kialakítását pedig máshogy is meg lehet oldani, például városrehabilitációval, ami eddig azonban csak a kilencedik kerületben valósult meg.

Az ügyben az illetékes Miniszterelnökség megkeresésünkre csupán arra emlékeztetett, hogy a szóban forgó beruházás nem közvetlenül a világörökségi területen fekszik, az elmarasztaló határozatról pedig "értesítik az illetékes építési hatóságot." Kerestük a fejlesztőcéget is, ők szombatra ígértek választ, ám az lapzártánkig sem érkezett meg.

Nem volt egyértelmű a politikai akarat
A veszélyeztetettségi világörökségi listára kerülést komoly szégyennek, presztízsveszteségnek élik meg az érintett országok, önkormányzatok. Eddig ez Magyarországon is így volt, a Párizsból kiküldött világörökségi szakértők érvei miatt nem sikerült keresztülvinni például az így is a Rózsadombról a budai Duna-part fölé terpeszkedő betontömb SZOT-üdülő magasítását, vagy akár a budai rakpart kiszélesítését. Ugyanakkor sokszor az érintett önkormányzatok annyira mégsem bánják a veszélyeztetettségi listára való felkerülést, mivel így hatékonyabban tudják felvenni a harcot a tőkeerős, hatalmas jogi csapatot működtető ingatlanos lobbival szemben. Erre a sajátos erőjátékra enged következtetni, hogy míg a magyar fél - esetünkben a Miniszterelnökség - nem is jelezte a beruházást az örökségvédelmi központnak, addig szakmai forrásokból úgy tudni: tavaly novemberben éppenséggel a több tárca szakmai képviselőit tömörítő magyar Világörökségi Szakbizottság vette bele az UNESCO szakosított szervéhez küldött jelentésébe a Lágymányosi-öböl mellé tervezett felhőkarcoló ügyét. Akkor ugyanis a fővárosi városfejlesztési bizottság elutasítása nyomán még úgy tűnhetett, hogy a politika meghátrálóban van a szakmai érvek mögött, és ezt "biztosította volna be", hogy az UNESCO is értesül arról, mi készül a budapesti világörökségi belváros közelében.

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.