Megkurtítanák a Garancsi-toronyot

A világszervezet arra kéri a kormányt, hogy ne engedjen világörökségi látképet romboló tornyokat a fővárosba.

Vita nélkül fogadta el a napokban az UNESCO Világörökségi Bizottsága a határozatát, melyben aggályát fejezi ki a Fővárosi Közgyűlés decemberi döntése miatt. Akkor ugyanis a városatyák úgy változtatták a városrendezési szabályozást, hogy lehetővé tették: 120 méteres toronyház épüljön a XI. kerületben a Lágymányosi-öbölnél. A sokak szerint szakmailag megalapozatlan módosításáról a bizottság most hivatalosan is kimondta, hogy kedvezőtlenül hat a Budapest világörökségi városképére és arra kéri Magyarországot: fontolja meg, "hogyan tudna a világörökség védelme előnyt élvezni ezelőtt a szabályozás előtt". Azaz: módosítsa a döntést.

Korábban már többször felmerült, hogy a kormányközeli vállalkozóként ismert Garancsi István cége, a Property Market Zrt. által tervbe vett toronyház igencsak belelógna a kulturális világörökségként védett Duna-parti panorámába. Az eddigi fővárosi épületekhez képest négyszer magasabbra tervezett torony ugyanis kilátszana a Gellért hegy mögül, és a pesti oldalról nézve rontaná a Duna-part látképét. A világörökségi aggályok és a pesti dunai látkép megóvása miatt a főváros városfejlesztési bizottsága tavaly novemberben még el is utasította a 120 méteres épületóriás ötletét, amelynek tervét az UNESCO előírásai szerint egyeztetni kellett volna a Világörökség Központtal, ám ez nem történt meg.

Mégsem hatottak a szakmai érvek: decemberben a Fővárosi Közgyűlés a saját szakállára megszavazta, hogy a Lágymányosi-öbölben az addigi 65 méterről 120 méterre emeljék a beépíthető magasságot, lehetővé téve Garancsiéknak a bombaüzletet. A számos üzleti és lakóépületet felsorakoztató, lakótelep-méretű, harmincezer fős lakó-, iroda- és szórakoztató célú ingatlanfejlesztés alapkő-letétele júniusban meg is történt. A későbbi luxusingatlanokba a cég már toborozza is a bérlőket és a vevőket, utóbbiaktól nem ritkán egymillió forintos négyzetméteres árat is kérve.

A felhőkarcoló lakó-, iroda-, valamint szórakoztató célú ingatlankomplexum lenne.

Az Világörökségi Bizottság most arra kérte Magyarországot, hogy olyan, jövőre nézve is irányadó döntést hozzon, aminek alapján máskor nem bólinthatnak rá ilyen eltúlzott beruházásra a kulturális világörökségi szempontok figyelembe vétele nélkül. Továbbá a világszervezet arra is felszólította Magyarországot, hogy 2017 végéig semmilyen hasonló nagyberuházásra ne adjon engedélyt. Addigra fejezi ugyanis be a munkáját a szintén az UNESCO égisze alatt működő műemlékvédelmi világszervezet (ICOMOS) tanácsadói csapata Magyarországon, akik felülvizsgálják az összes tervezett, vagy előkészített fővárosi nagyberuházást, az UNESCO pedig azt kéri, hogy a kormányzat vegye figyelembe az ő véleményüket. A Lágymányosi-öbölhöz tervezett beruházás miatt pedig a világszervezet azt is javasolja, hogy a magyar fél egy külön, ICOMOS és világörökségi szakértőkből álló küldöttséget is hívjon meg Magyarországra, akik górcső alá veszik a beruházást.

Szakmai vélemények szerint a magyar ügyben az UNESCO most megelőző lépést tett: amennyiben ugyanis a Garancsi-torony a világörökségi központ ellenkezése ellenére is megépülne, úgy az zöld fényt jelentene a többi, rajtra készen álló felhőkarcoló beruházásnak. Korompay Katalin, a Budapest Világörökségéért Alapítvány (BVA) főépítésze szerint a mostani határozat lehet egy udvarias levél is, ám ha a magyar fél továbbra sem veszi figyelembe a világörökségi központ szakértőinek a javaslatait, úgy könnyen tekinthető a "veszélyeztetettségi listára" való felkerülés előtti figyelmeztetésnek is. A szakértő szerint tanulságos, hogy a Magyarországot megdorgáló határozat megszületésével egyidőben Bécs történelmi belvárosát ugyanez a bizottság a veszélyeztetett világörökségi listára tette föl. A magyar esethez hasonlóan a Bécsben hotelt építő nagyberuházók is az UNESCO ajánlásai ellenére túl magasra húznák fel szállodájukat. Szintén hasonlóság, hogy az építkezés Bécsben sem közvetlenül a világörökségi területen lenne, hanem azon kívül, ám a kulturális örökségvédelmi szervezet szerint a hotel lerontotta volna a terület látképét.

Milliárdos kézilabdacsarnokot is épít

Összesen nettó 1,19 milliárd forintból épülhet meg a Vasas új kézilabdacsarnoka, melyből 1,17 milliárd a kivitelezés, 27,4 millió forint pedig a tervezés költségét teszi ki - írta az mfor.hu egy közbeszerzési dokumentum alapján. A tervek szerint a csarnokhoz kapcsolódó főépület egyik szintjén egy orvosi és rehabilitációs központ is helyet kap majd. A beruházásra 13 hónapja van a Market Építő Zrt-nek., vagyis Garancsi István cégének.

Korompay Katalin szerint Budapest látképének különleges esztétikai és történeti értéke van, amit egy-két ilyen toronyházzal le lehet rontani. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy amikor 1987-ben a főváros a világörökségi listára került, a UNESCO már akkor figyelmeztetett: ez a státusz igen sérülékeny. Ráadásul már így is több, a dunai látkép léptékét zavaró beruházás – a mai Sofitelnek helyet adó Fórum szálló, illetve a ma Intercontinental Atrium Hyatt felépítése – történt. A szakember úgy gondolja: a magyar fővárosban a világörökségi terület szélein is tartani kellene az eddig megszokott, maximum 30 méteres épületmagasságot, 60 méternél magasabb épület pedig máshol sem lenne indokolt. A modern városkép kialakítását pedig máshogy is meg lehet oldani, például városrehabilitációval, ami eddig azonban csak a kilencedik kerületben valósult meg.

Az ügyben az illetékes Miniszterelnökség megkeresésünkre csupán arra emlékeztetett, hogy a szóban forgó beruházás nem közvetlenül a világörökségi területen fekszik, az elmarasztaló határozatról pedig "értesítik az illetékes építési hatóságot." Kerestük a fejlesztőcéget is, ők szombatra ígértek választ, ám az lapzártánkig sem érkezett meg.

Nem volt egyértelmű a politikai akarat

A veszélyeztetettségi világörökségi listára kerülést komoly szégyennek, presztízsveszteségnek élik meg az érintett országok, önkormányzatok. Eddig ez Magyarországon is így volt, a Párizsból kiküldött világörökségi szakértők érvei miatt nem sikerült keresztülvinni például az így is a Rózsadombról a budai Duna-part fölé terpeszkedő betontömb SZOT-üdülő magasítását, vagy akár a budai rakpart kiszélesítését. Ugyanakkor sokszor az érintett önkormányzatok annyira mégsem bánják a veszélyeztetettségi listára való felkerülést, mivel így hatékonyabban tudják felvenni a harcot a tőkeerős, hatalmas jogi csapatot működtető ingatlanos lobbival szemben. Erre a sajátos erőjátékra enged következtetni, hogy míg a magyar fél - esetünkben a Miniszterelnökség - nem is jelezte a beruházást az örökségvédelmi központnak, addig szakmai forrásokból úgy tudni: tavaly novemberben éppenséggel a több tárca szakmai képviselőit tömörítő magyar Világörökségi Szakbizottság vette bele az UNESCO szakosított szervéhez küldött jelentésébe a Lágymányosi-öböl mellé tervezett felhőkarcoló ügyét. Akkor ugyanis a fővárosi városfejlesztési bizottság elutasítása nyomán még úgy tűnhetett, hogy a politika meghátrálóban van a szakmai érvek mögött, és ezt "biztosította volna be", hogy az UNESCO is értesül arról, mi készül a budapesti világörökségi belváros közelében.