Útban van a Segway

Publikálás dátuma
2017.07.24. 07:17
Fotó: Shutterstock
Mind több lakossági panasz érkezik a belvárosi önkormányzathoz a járdákat ellepő „motorizált” turisták miatt. Az V. kerület szabályozást sürget.

„Engem a beerbike-oknál sokkal jobban zavar ez az új jelenség: a belváros járdáit ellepő segwayes turistacsoportok, ahol ráadásul az idegenvezetőn kívül a többiek kezelni sem tudják ezt az eszközt, rágyorsítgatnak, ijesztegetik a gyalogosokat és néha nekik is mennek. A Lánchíd járdáján egész szürreális volt a minap, ahogy agresszívan kerülgették és letolták maguk előtt az embereket" – írta Facebook-posztjában Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) volt vezérigazgatója, jelenleg a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum megbízott főigazgatója.

Vitézy rámutatott: a segway 20 km/óra sebességre képes elektromotoros közlekedési eszköz, semmi keresnivalója a járdán. A legtöbb országban robogóként kezelik a szabályozásban, itthon azonban megengedőbb a jogalkotó és egyelőre gyalogosként közlekedhetnek. Ausztriában pedig csak kerékpárúton vagy közúton közlekedhetnek.

A Fővárosi Turisztikai Kerekasztal legutóbbi, június végi ülésén Belváros Lipótváros Polgármesteri Hivatalának képviseletében Tóth Sándor vetette fel az egyre nagyobb ütemben terjedő, KRESZ által nem besorolt turistajárművek – segway, elektromos roller, riksa – elterjedésének problémáját - írja a turizmus.com. Az V. kerületi önkormányzathoz egyre több lakossági panasz érkezik, de sokszor a többi turisták élményét is rontják, például sétálóutcákon való közlekedéssel, egyre több balesetveszélyes helyzetet okozva – mondta.

A kommunikációs igazgató szerint elterjedésük egyik oka, hogy Prágából ki lettek tiltva és így sok olyan cég jelent meg Budapesten, amelyeknek nincs bejelentett székhelye, sokszor magyarul sem beszélnek, és turisztikai szaktudás nélkül tartanak túrákat. Hangsúlyozta, nem szeretnék ezeket a közlekedési eszközöket kitiltani a kerületből, a beerbike-okhoz hasonlóan (a VI., VII kerületben tilos az önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken), de nagyon fontosnak tartják, hogy a tevékenységük és közlekedésük minél hamarabb szabályozva legyen. Megoldásként Tóth Sándor a segwayek problémájára a hop-on hop-off városnéző buszokhoz hasonló rögzített útvonalat javasolt, vagy önkormányzati érvényű szabályozásokat.

A javaslatra Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetője akkor azt mondta: mindenképp egységes, fővárosi szintű szabályozásra lenne szükség és nem helyi (kerületi) érvényűre.

Fura közlekedési eszközök az utcákon
Mindenesetre el kellene gondolkodni azon, hogy azok a közlekedési eszközök amiket a hatályos jogszabály után találtak fel - fekvőbicikli, beerbike, cityboard és nem utolsósorban a Segway minek minősül. Az autoszektor.hu szerint talán a jármű és a gyalogos között létre lehetne hozni egy "járműszerű eszközök" kategóriát, és meg kell határozni olyan szabályokat, hogy például hol közlekedhetnek ezek az eszközök, vagy ha az úttestre merészkednek ott milyen haladási, kanyarodási vagy elsőbbségadási szabályokat alkalmazzanak. Amíg ez a szabályozás nem készül el, addig a Seagway, amennyiben 300 W teljesítménynél kisebb motor hajtja, akkor kerékpárnak minősül, azaz minden esetben a kétkerekű kerékpárokra érvényes szabályokat kell betartaniuk, azaz például a városi közlekedésben alapvetően csak az úttest jobb szélén közlekedhetnek, vagy ha van, akkor a kerékpársávon, kerékpárúton. A járdán viszont alapesetben nem haladhatnak, oda csak akkor mehetnek fel, ha az úttest kerékpározásra alkalmatlan.

Szerző

Már megint csatába hív Orbán Viktor

Publikálás dátuma
2017.07.24. 07:09
A kormányfő sütkérezett hívei imádatában, a kritikus füttyszó tán' el sem jutott a füléig. MTI Fotó: Veres Nándor
Orbán Viktor Brüsszelt, Soros Györgyöt és a médiát jelölte meg főellenségként a következő évre. A kormányfő idei Tusnádfürdői beszédében saját leváltásának lehetőségét egyfajta nemzethalálként láttatta.

A magyar miniszterelnök tusnádfürdői kijelentéseivel elmélyítette a Kelet- és Nyugat-Európa közötti megosztottságot, ráadásul Orbán Viktor a lengyel igazságügyi reformot védelmébe vevő megjegyzései nyomán valószínűsíthető, hogy a közép- és kelet-európai miniszterelnökök, valamint nyugati kollégáik között heves konfrontáció várható - értékelte a The Financial Times vasárnap az egy nappal korábban elhangzott kormányfői beszédet.

Orbán Viktor idén is színlapra lépett ugyanis, s a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) bő egyórás igehirdetésben vázolta a következő hónapok választási kampányának főbb üzeneteit. Noha érdemi újdonság nem érhette a belpolitikai iránt fogékony nyilvánosságot, Orbán talán legfontosabb mondata mégis az volt: az „Európai Unió reformokra szorul, és az EU-nak mihamarabb vissza kell nyernie szuverenitását a Soros-birodalommal szemben. A brüsszeli elitet ugyanis foglyul ejtette Soros maffiahálózata, ezért elveszítették a kapcsolatot a valósággal.” A kormányfő egyértelművé tette ugyanis, számára és a Fidesz számára a 2018-as országgyűlési választások szempontjából nem az ellenzéki pártok jelentik a fő ellenfelet, azok - állította - a centrális erőtérrel nem tudnak mit kezdeni. Orbán víziójában a külső erők a veszélyesebbek: Soros György "maffiahálózata", Brüsszel és a média. "Pénzügyi zsarolás, politikai fenyegetés, rágalomhadjárat, ilyen cikkely, olyan cikkely, ezek a fegyvereik" - állította a kormányfő.

Ráadásul szerinte ha kormányváltás lesz, lebontják a kerítést, behozzák a migránsokat, meggyengítik a visegrádi négyeket, és több hatalmat ad a következő kormány Brüsszelnek, "olyan időszak jönne, amelyben rombolás lesz". Magyarország szerinte Trianon óta nem állt olyan közel ahhoz, hogy erős és virágzó, tekintélyes ország legyen, mint most. Állította, ha megint "idegen, globális érdekeket kiszolgáló kormánya" lesz Magyarországon, akkor ennek a virágzásnak lőttek. Orbán saját leváltásának lehetőségét tehát egyfajta nemzettragédiaként igyekezett beállítani, majd a beszéd végén azt is közölte reménybeli határon túli választóival: "ne csak szurkoljanak, menjenek fel a pályára, önöknek is van beleszólása". A kormányfő ugyanakkor azt is mondta: "27 éve abban hittünk, hogy Európa a jövőnk, most abban hiszünk, hogy mi vagyunk Európa jövője".

Orbán a beszéde első felében azt elemezte, milyen kritériumok kellenek szerinte ahhoz, hogy Magyarország erős ország legyen. A kormányfő azonban csupán olyan - többnyire közhelyes - dolgokat említett, mint hogy az erős nemzet saját pénzén él, gazdasági növekedést tud produkálni, nemzeti tulajdonban tartja a stratégiailag fontos cégeket, garantálja a közbiztonságot, többet költ a családokra. És persze képes olyan világversenyeket megrendezni a fővárosa, mint a vizes-vb. Orbán egy területet emelt ki, amellyel elégedetlen: ez pedig a demográfia. Szerinte el kell érni, hogy a magyar nép fenntartsa magát, ehhez 2,1 gyerek kell családonként, és ameddig ez nem teljesül, "a magyar veszélyeztetett" demográfiailag. Ezután azonban kormányfő szinte szünet nélkül csak "Brüsszelezett", a fő inkvizítornak például Frans Timmermans európai bizottsági alelnököt nevezte, aki szerinte most éppen Lengyelországot szemelte ki magának. Egyértelműen kiállt az antidemkoratikus folyamatok miatt kritizált Lengyelország mellett, utalt arra, hogy soha nem hagyná cserben őket.

Orbán a kérdésekre is csupán azonos kormányzati panelszótárból tudott válaszolni. Beszélt például arról: "a magyar külpolitika vezérlő csillaga a magyar érdek", s arra a felvetésre, hogy "Putyin (orosz államfő) vagy Trump (amerikai elnök)?", a kormányfő kijelentette: nem híve a személyekhez igazodó külpolitikának. Kifejtette: minden egyes, Magyarország szempontjából fontos országgal olyan viszonyt kell kialakítani, hogy neki is érdekében álljon, Magyarország sikeres legyen. Amint felsorolta: ma Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok is érdekelt a magyar sikerben, valamint Kínának, Izraelnek, Törökországnak is ez az érdeke. Arra, hogy miért nem keményebbek a "Soros-birodalom magyarországi képviselőivel", úgy reagált: még lehetnek. Hozzátette: az európai politikai kultúrában vannak határai a politikai csatákban bevethető eszközöknek, és ők nem lépik át ezt a határt, szemben az ellenfeleikkel.

A kormányfő szerint a "liszt ott dőlt ki", amikor a Soros-birodalom a nemzetbiztonság területére lépett. Arra kezdte használni a pénzét, embereit és az intézményeit, hogy migránsokat szállítson be Európába, ennek érdekében meghirdette a programját - magyarázta a miniszterelnök. "Ilyenkor nincs pardon" - mondta Orbán, hozzátéve: ez nem Soros Györgyről szól, hanem a terrormentes életről, a kulturális identitás megtartásáról, a magyar emberek biztonságáról.

A kormányfővel szemben Botka László, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje úgy látja: Orbán Viktor célja, hogy szembeállítsa Magyarországot és a magyarokat Európával, és ehhez használja fel a visegrádi négyeket is. Botka úgy véli, hogy a 2018-as választások tétje az, hogy Orbán Viktorra vagy Európára szavaznak-e a magyarok. "A 2018-as választások tétje az, hogy Magyarország Oroszországhoz vagy Európához akar tartozni. A 2018-as választás tétje, hogy az emberek egy leszakadó, igazságtalan Magyarországra, vagy egy egyenlőségre és igazságos épülő jövőre szavaznak." A szegedi polgármester szerint Magyarország 2018-ban akkor nyer, ha sikerül kormányt váltani.

Az LMP nevében Szél Bernadett közölte: a Fidesz nem Európa jövője, hanem Magyarország múltja. Az Együtt elnöke, Juhász Péter szerint Orbán beszédében nem volt egy olyan bekezdés, amelyben ne hazudott volna. A DK közleményének egyszerűen csak azt a címet adta, hogy Orbán elveszítette kapcsolatát a magyar valósággal. Nagy-Huszein Tibor, a párt alelnöke szerint Orbán rabja lett a saját propagandájának. A Jobbik elnöke, Vona Gábor pedig úgy látta: Orbán ismét bebizonyította, tisztességes bérek és nyugdíjak, modern egészségügy és oktatás helyett csak egy valamit tud adni a népnek: ellenségképet. A Párbeszéd kormányfő-jelöltje, Karácsony Gergely úgy fogalmazott: Orbán Viktor nem külső erőkkel, hanem a saját népével áll harcban.

Nőverés, provokáció, B-közép

Nem tesz feljelentést a Tusványoson történt atrocitás miatt az a fiatal erdélyi magyar nő, akit szombaton több férfi letepert és bántalmazott, amiért ki akarta fütyülni Orbán Viktort. A hvg.hu kérdésére az aktivista, Ladó Andrea elmondta: az LMP által felajánlott jogsegélyt sem kívánja emiatt igénybe venni. Mint elmondta, bár a Facebookon előzőleg meghirdette, alapvetően egyedül tervezte ezt az akciót, pláne, hogy szinte senki nem jelezte vissza neki, hogy társulna hozzá. Nem lepte meg az agresszív reakció, érzékelte, hogy 2010 óta "kicserélődött a közönség" az Orbán látogatta rendezvényeken, sejtette, hogy ilyesmi várható. "Ami igazán meglepett az az, hogy rajtam kívül senki nem akarta kifütyülni Orbánt." Ladó Andrea a történtek ellenére nem bánta meg akcióját, szerinte "ennek meg kellett történnie", a reakciók pedig vegyesek voltak: Erdélyben leginkább negatív, Magyarországon "pártállásra való tekintet nélkül" pozitív visszajelzéseket, kommenteket kapott. Azt nem tudta megmondani, hogy az őt nem túl finoman kikísérő őr a magyar Belügyminisztérium alkalmazásában állt-e, mint azt az Együtt felvetette, ő annyit tud, hogy a tábor biztosításával megbízott Dakota őrző-védő cég egyik embere volt.

Orbán hallgat, a kormánypropaganda csúsztat a nőbántalmazásáról.

Orbán hallgat, a kormánypropaganda csúsztat a nőbántalmazásáról.

A hvg.hu videófelvételén jól hallható, hogy Ladó Andrea főként a paksi szerződést és a Római-part tönkretételét nevezi meg tiltakozása fő okának, de kérdésre, hogy mi a fő gondja Orbánnal, úgy válaszolt: "a teljes lajstrom", ideértve a Udvarhely melletti, a magyar állam tulajdonában lévő szeméttároló ügyét. Az esküvői fotózással foglalkozó Borbáth Áron volt az, aki a tömegben odament a kormányfő beszéde közben sípoló lövétei nőhöz, hátulról a hajánál megragadva földre rántotta. Ezután egy másik férfi elvette a fiatal nő sípját, a napernyőjét eltörték, majd egy biztonsági őr - aki nem a kis híján lincselő agresszorokkal szemben lépett fel - kezét hátracsavarva elvezette.

Noha a sértett nem tett feljelentést, Tényi István garázdaság gyanúja miatt megtette ezt. Eközben a Facebookon kért bocsánatot az a fotós, aki Tusványoson a földre rántotta az Orbánt kifütyülő fiatal nőt, ám Borbáth Áron esküvői fotós később törölte a posztot, sőt, saját profiloldalát is. A Hír TV úgy tudja, a férfi a Csíkszeredán működő magyar főkonzulátus egyik munkatársának a férje, most az eseményt fotózta - egyelőre nem tudni, kinek a megbízásából.

Az eset miatt sem Orbán Viktor, sem más, például a házigazda Németh Zsolt nem kért bocsánatot. Kósa Lajosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének pedig az volt a véleménye egy fiatal nő bántalmazásáról, hogy provokáció történt. Megköszönte a rendezőknek, hogy a nagyobb baj megelőzése érdekében kimentették a nőt a tömegből, mert szerinte "ha bármelyik B-középbe beül az ember egy másik csapat mezében, akkor a biztonságiak az ő érdekében cselekednek". "A provokációt és az erőszakot is elítéljük" - jelentette ki. "Ilyenkor a provokátort a biztonsága érdekében kell kimenteni az ellenséges közegből" - magyarázta, hozzátéve: a teljesen véletlenül ott tartózkodó újságírók dokumentálták, hogy mi következett be, úgyhogy ezt mindenki saját szemével láthatja".

A helyzet különös pikantériája, hogy Kósa szavait követően a kormánypropaganda "teljesen véletlenül" arról kezdett cikkezni: milyen furcsa, hogy az ellenzéki sajtó jelen volt az esetnél. Mindeközben az állami hírügynökség úgy számolt be az esetről: "A miniszterelnök kérdésekre adott válaszait egyszer rövid ideig füttyel próbálták megzavarni."

Sehogy sem jön ki a matek

Orbán Tusnádfürdőn sem mulasztotta el a multik csepülését, most azt emelte ki, hogy a nagy nemzetközi cégekre kivetett pluszadókból finanszírozza a kormány a családpolitikáját. Számokat is sorolt, így a bankszektortól 272 milliárd forintot, a biztosítóktól 31 milliárdot, az energia szektortól 120 milliárd forintot és a telekommunikációs ipartól 55 milliárdot szednek be évente. Az újraosztás részleteit is elárulta: a befolyt összegből 272 milliárd forintot fordítanak családi adókedvezményre, 74 milliárd forintot a gyermekek ingyenes étkeztetésére, 5 milliárdot a szegény gyermekek nyaraltatására és tankönyveire, valamint 210 milliárd forintot otthonteremtési támogatásra. Nemcsak a miniszterelnöki matematikával van baj, hanem azzal is, hogy a fennen hangoztatott 50 százalékos nemzeti tulajdon alapján a fenti szektorokból a fizetésre kötelezettek közé sok a hazai tulajdonosi hátterű cég is bekerül. Így az orbáni állítás már nem lehet igaz. Arról nem is beszélve, hogy a bankoktól beszedett adó túlnyomó részét, mintegy 200 milliárd forintot azok ügyfelei és főként a lakosság fizeti tranzakciós díj formájában. Az pedig végképp illúzió, hogy bármilyen pluszadó nem jelenik meg előbb, vagy utóbb a termékek vagy szolgáltatások áraiban. Azaz végül mindenért a lakosság, a vállalkozások fizetnek, a kormány beszed és újraoszt. T.A.

Szerző

Csak csendes bocsánatkérésekre futotta

Publikálás dátuma
2017.07.24. 07:07

Nem csillapodik a közfelháborodás a BKK július 13-án elindult elektronikus jegyrendszerének és így adatvédelmének alapvető hibáit leleplező fiatal meghurcolása miatt. Ellenzéki pártok lemondásra szólítják fel a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatóját a botrány nyomán, ráadásul a gondra rámutató 18 éves diák ellen bevetették a Nemzeti Nyomozó Irodát is, ahelyett, hogy megköszönték volna a bejelentését.

Az MSZP fővárosi frakcióvezetője a Népszavának azt emelte ki, hogy a mostani botrány az e-jegyvásárlási lehetőség elindítása körül rámutat a nagy fejlesztési csomag, a jegyautomatákkal és beléptetőkapukkal, buszos ellenőrző rendszerrel kiépítendő digitális hálózat sokéves késlekedésére. Horváth Csaba kiemelte, hogy ennek egy kis eleme, az internetes jegyvásárlás 50-60 milliós fejlesztést jelent, és több mint riasztó, hogy már ezen is elbukott a BKK és a rendszert kifejlesztő T-Systems. A teljes digitális jegyrendszer bevezetése sokmilliárdos beruházás, aminek átadási határidejét évek óta halogatja a közlekedési cég, legutóbbi információk szerint 2018-ban indulhatnak el például az új metrós beléptetőkapuk. A drágán és hihetetlenül lassan készülő rendszer saját fejlesztése helyett a szocialista politikus szerint egyszerűbb lett volna megvásárolni a világ nagyvárosaiban számtalan helyen jól működő rendszerek valamelyikét.

A fővárosi MSZP ügyvezető alelnöke is azt hangsúlyozta lapunknak, hogy egy évtizede húzódik az e-jegy megvalósítása Budapesten, a fejlesztés a Fidesz kormányzása és városvezetése alatt teljesen megfeneklett. Őrsi Gergely kamu-jegyrendszernek nevezte a szerinte kapkodva bevezetett félkész megoldást. „Olyan ez, mintha a silányul felújított Moszkva téren kiszáradó fákat meglocsoló embert természetkárosításért előállították volna” – folytatta a hibát jóhiszeműen bejelentő, mégis meghurcolt fiatalember ügyéről szólva. Mindkét szocialista politikus úgy látja: megengedhetetlen az arrogancia, amivel a két cég vezetői próbálták eltakarni a rosszul működő rendszer hibáit. Az MSZP szerint új BKK vezér és az elektronikus közlekedési fejlesztés megvalósítására új vállalkozó kell.

Eközben a Demokratikus Koalíció (DK) és az LMP is lemondásra szólította fel Dabóczi Kálmánt. A BKK vezér menesztése mellett Gy. Németh Erzsébet lapunknak nyilatkozva azt kérte: mindaddig, amíg nem garantálható a felhasználók adatainak teljes biztonsága, fel kell függeszteni az e-jegyvásárlási rendszer működését. A DK politikusa azt is követeli, hogy azonnal „ejtsenek minden vádat a fiatal ellen, aki nélkül azt sem tudnánk, hogy a BKK-nál veszélyben vannak az adataink”.

A magát a közösségi oldalon „etikus hackernek” nevező fiúról - annyit lehet tudni, hogy keresztneve Szilárd - közben kiderült, hogy Budapesttől 300 kilométerre él, idén érettségizett, az informatikát saját erőből tanulja. Az RTL Híradónak elmondta, hogy a T-System feljelentése nyomán a nyomozók ujjlenyomatot vettek tőle és lefotózták, vagyis rabosították, pedig ő csak segíteni akart a hiba kiküszöbölésében. Közben a Heti Válasz birtokába került maga a bejelentés (méghozzá annak nemcsak a sajtóban kiragadott részlete, hanem az egésze), melyből az is kiderül, hogy milyen praktikával sikerült kijátszani a rendszert. Sőt, állítása szerint a fiú feltörte már a MÁV és a Szerencsejáték Zrt. oldalát is, és így tett szert ingyen vonatjegyre, valamint közelebbről meg nem nevezett anyagi előnyökre. Ez természetesen nem csökkenti a mostani ügyben érintettek, különösen a BKK rendszerét kifejlesztő T-Systems felelősségét.

A közlekedési cég botrányosra sikerült e-jegyvásárlási rendszerének ügyében Tarlós István a hétvégén vizsgálatot rendelt el. Az informatikai cég vezérigazgatója szombaton késő délután elnézést is kért a problémákért és a fiú meghurcolásáért. A BKK vezetője vasárnap szánta rá magát a bocsánatkérésre, de csak a fiataltól és nem az elkövetett szakmai hibák miatt. A jószándékú bejelentés kezelése és a jegyvásárlási rendszer amatőr szintű hibái miatt ma este 19 órára egy civil mozgalom tüntetést szervez a közlekedési cég Rumbach Sebestyén utcai székháza elé.