Úszás - Kizárták a 4x100 magyar vegyes vegyesváltót

Publikálás dátuma
2017.07.26 14:22
Gyurta Dániel a 4x100 méteres vegyes vegyesváltó előfutamában a 17. vizes világbajnokságon a Duna Arénában 2017. július 26-án.
Ugyan nyolcadik idővel bejutott volna a döntőbe, de rossz váltás miatt kizárták a Balog Gábor, Gyurta Dániel, Szilágyi Liliána, Jakabos Zsuzsanna összeállítású 4x100 méteres magyar vegyes vegyesváltót szerdán a Duna Arénában zajló úszó-világbajnokságon.

Az 5-ös pályán úszó magyaroktól háton Balog az első helyen adta át a képzeletbeli stafétát Gyurtának, aki legalább három testhossznyira növelte az előnyt mellen. Szilágyinak egy férfi ellenfél jutott a brit James Guy személyében pillangón, aki le is hagyta a magyart. Jakabos már csak a harmadik helyet tudta megtartani gyorson, azonban néhány pillanattal később kiderült, Gyurta korai beugrása - 11 századdal hamarabb indult el - miatt kizárták a magyarokat.

"Tegnap Gáborral sokat gyakoroltunk az edzésen, ami akkor jól ment, az most nem sikerült" - mondta Gyurta. Hozzátette, a döntőbe jutás volt a kitűzött a cél, amely sikerült volna, ha nincs ez a hiba.

A 200 méter mell londoni olimpiai bajnoka két évvel ezelőtt Kazanyban is elsiette a rajtot, akkor ez a férfi 4x100 méteres vegyesváltó döntőjébe és országos csúcsába került.  második előfutamban a Ryan Murphy, Kevin Cordes, Kelsi Worrell, Mallory Comerford összeállítású amerikai váltó 3:40.28 perces idejével megdöntötte a britek két évvel ezelőtt Kazanyban felállított 3:42.71 perces világrekordját.

Ez már a hatodik világcsúcs volt a Duna Arénában: a nyitónapon a svéd Sarah Sjöström a 4x100 méteres gyorsváltó első tagjaként úszta meg minden idők legjobbját, kedden a brit Adam Peaty 50 méter mellen a délelőtti előfutamban, majd este az elődöntőben is rekordot ért el, a kanadai Kylie Jacqueline Masse a női 100 méter hát, az amerikai Lilly King pedig a női 100 méter mell csúcsát javította meg.

Szerző

Korrektorverseny – a sajtónyelvi helyesírásért

Publikálás dátuma
2019.02.12 14:54
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A sajtó helyesírási kultúrájának emeléséért korrektorversenyt hirdet a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda, amelyen összemérhetik tudásukat a korrektorként elhelyezkedni kívánók és az egyes médiumoknál már tevékenykedők.
A versenyt a Duna Palotában tartják március 23-án. A verseny két részből áll: helyesírási tesztből és szövegjavításból. A versenyzők a saját laptopjukkal dolgoznak, erre tölthetik le a teszteket és a javítandó szöveget. A feladat elvégzésekor saját maguk véglegesítik és küldik be a tesztet és a javítást, amit a szakmai javítók ellenőriznek és pontoznak. Minden javítás nyilvános és ellenőrizhető. Az adott év három, szakmailag legjobb korrektora megkapja „Az év korrektora 2019” címet, amelyet egy igazolással a birtokában használhat. Ezzel az a cél, hogy a lapok az impresszumukban is feltüntessék ezt a kitüntetést, amely a kiadvány nyelvi minőségi színvonalát garantálja. A verseny fődíja egy háromnapos wellnesshétvége négycsillagos szállodában, a második helyezett egy notebookot, a harmadik e-book-olvasót kap. Az első tíz helyezett értékes könyvjutalomban részesül. Jelentkezni 2019. február 15-éig az alábbi oldalon lehet: Korrektorverseny - a sajtónyelvi helyesírásért
Szerző
Témák
verseny

Nyomkövetőt kaptak az elektronikus hulladékok

Publikálás dátuma
2019.02.08 11:30

Speciális jeladót tettek az elektronikus hulladékokra, hogy felderítsék, hol kötnek ki az EU-s országokban kidobott eszközök.
Az Unió tagországaiban összesen 314 eszközre: számítógépekre, nyomtatókra és monitorokra telepítettek GPS-nyomkövetőt. A jeladók adatait összesítve kiderült, hogy 19 elektronikai cikket, azaz a hulladék 6 százalékát exportálták, ebből 11 volt olyan, amely nagy valószínűséggel illegálisan került ki az EU-ból. A célállomások Ghána, Hongkong, Nigéria, Pakisztán, Tanzánia, Thaiföld és Ukrajna voltak. Talán ez az arány nem tűnik túl nagynak, de ha ezt rávetítjük az EU teljes elektronikaihulladék-termelésére, akkor kiderül, hogy évi
352 477 tonnányi
 e-hulladék kerül ki illegálisan az Európai Unióból fejlődő országokba. Ez összesen 17 466 nagy méretű konténernyi e-szemetet jelent, ha pedig mindezt teherautókra rakodnánk, a járművek 401 kilométer hosszan kígyóznának a kidobott kütyükkel. A vizsgált 10 ország közül (Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Írország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország és Spanyolország) csak Magyarország volt az, ahol nem észleltek exportot. A nemzetközi mezőnyben az Egyesült Királyság szerepelt a legrosszabbul, itt találták a legtöbb, összesen öt jogsértést. A Bázeli Akcióhálózat munkatársai felkerestek néhány célállomást, ahol nem meglepő módon azzal szembesültek, hogy a munkásokra és a környezetre egyaránt veszélyes módszerekkel nyerik ki a hulladékból az értékes alapanyagokat. Leégetik, leolvasztják róla a burkolatokat, vagy savval maratják le, hogy kinyerjék a rezet, az acélt, az aranyat és az alumíniumot. Voltak olyan termékek is, amelyeket megjavítottak, hogy újra használhatóak legyenek, de ezeknél sem foglalkoztak sokat a mérgező anyagok megfelelő kezelésével. Például a higanyt, ólmot vagy mérgező brómozott égésgátlókat tartalmazó alkatrészeket, amelyeket kicseréltek, egyszerűen elégették, vagy helyi hulladéklerakókra dobták. A civil szervezet attól tart, hogy az elektronikai cikkeket gyártó vállalatok ki fogják lobbizni, hogy az elromlott, értékvesztett elektronikai cikkeket lehessen exportálni, így azok el fogják árasztani az azokat feldolgozó szegényebb országokat. Ez teljességgel aláásná a bázeli egyezményt, amelynek célja, hogy megakadályozza a fejlett országok veszélyeshulladék-exportját. A szervezet ezért sokkal szigorúbb ellenőrzést és fokozott erőfeszítéseket követel az EU-tól a bázeli egyezmény betartásáért és a körkörös gazdaság megvalósításáért.
Szerző
Frissítve: 2019.02.08 11:30