Előfizetés

Kétfarkúak a szabad pisilés jogáért

Publikálás dátuma
2017.07.28. 10:29
Shutterstock illusztráció
Budapest belvárosát elárasztja a pisi – állapítja meg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt. Annyira nincsenek közvécék, hogy még a volt főpolgármesternek is a parkban kellett pisilnie, amikor feszített a hólyag. Közösségi megoldással eltüntetjük a húgyszagot Budapest utcáiról –írják honlapjukon.

„A párt és a Social Issue egy alkalmazást fejlesztésébe kezd, mely megmutatja, hogy hol tudsz a legközelebbi helyen pisilni úgy, hogy ne kelljen feltétlen fogyasztanod. Ám ha veszel valamit, azzal egy jó fej vendéglátóst támogatsz.”

Ehhez várják olyan budapesti helyek jelentkezését a holpisiljek@gmail.com címen, akik vállalják, hogy náluk lehet a betérő vendégeknek fogyasztás nélkül is pisilniük. Azokat helyeket minden héten díjjal jutalmazzák, amelyik a legtöbb applikáció-használót vendégül látta egy pisire. Az app arra is megoldást ad, ha egyszer lesz olyan városvezetése Budapestnek, amely komolyan veszi a folyó ügyeket, akkor már tudni lehet, hogy hová kell telepíteni a közvécéket.

Nyelvújítás a szélsőjobbon

Bárki találkozhat botlatókővel Budapesten. Miután egy párat láttam, leültem az internet elé. Direkt arra voltam kíváncsi, hogy az antiszemiták hogyan tálalják a jelenséget a sajtóban. Bocsánat, nem akarok általánosítani, nem az antiszemiták, a kuruc.info oldal érdekelt. Nem most kezdtem el figyelni, már több éve. Az izgatott, mit csinál a nyelvvel a kuruc.info. Hogyan alakítja úgy, hogy az alkalmas legyen a gyűlöletkeltésre. Ha nyelvészszemmel nézem, akkor nincs új a nap alatt. Ugyanazokat a szóalkotási módokat dobják be, mint Kazinczyék a nyelvújítás idején. Csak hát a cél az más. Az eszköz nem. Nem közölném itt a kuruc.info botlatókővel kapcsolatos szövegeit, inkább csak néhány jelenséget, amelyek az antiszemita diskurzus részei ma Magyarországon.

Az említett oldalon „bosszantókövet” kell keresni. Nem vall túl nagy nyelvi leleményre, de nyilván arról van szó, hogy bosszantja azokat, akik például ezt az oldalt olvassák. (Ráadásul a bosszantó” és a „botlató” szavak magánhangzói ugyanazok, így formailag azonosság is van.). Igen, azt hiszem, hogy a különböző - így például antiszemita - diskurzusok főleg az adott tematikához megalkotott szavakból állnak. A kuruc.info tematizálja is a szövegeket: van cigánybűnözés, politikusbűnözés és holokamu. A botlatóköves cikkek a „holokamu” fül alatt találhatók. A „holokamu” címszó alatt való megjelentetés már önmagában a holokauszt tagadására utal: a „holokamu” szó két szó összerántásából lett, a „holokauszt” és „kamu” szavakéból. Tehát ezen cikkek szerzője „kamu”-nak tartja a holokausztot.

Az oldal egyébként elég termékeny a holokauszttal kapcsolatos szóalkotás szempontjából: ide tartozik még a holobiznisz (a holokauszt az biznisz), a holomese (a holokauszt az egy mese) és a holacoste, az „antiszemét világmárka” (holo plusz „la coste” márkanév). Holotúlélő (holokauszt-túlélő), holohazugság (holokauszt és hazugság szavak szóösszevonása, azaz a holokauszt egy hazugság), holoszakértő (holokauszt és szakértő szavak szóösszevonása), holofelelős (holokauszt és felelős szavak szóösszevonása).

A bosszantókő az oldal szerint a magyarokat bosszantja. Elérkeztünk egy újabb általános jellemzőhöz, a zsidó és magyar diszpozícióhoz. Ezen nincs mit túlmagyarázni. Aki zsidó, az nem magyar.

Most mégis kénytelen leszek egy részt idézni az egyik botlatóköves cikkből: „Debrecenben az első tízszer tíz centiméteres, réz bevonatú botlatóköveket az egykori Szoboszlói út 15. szám alatti ház elé – ma ez a 27. számnak felel meg – személyesen a bizniszgazda Gunter Demnig helyezte ki”. A „bizniszgazda” szó a kuruc.info diskurzusában a „holokamuval” kapcsolatos témakör egy újabb, tudatosan alkotott összetett szava, amely a holokauszt-megemlékezésekkel kapcsolatos munkálatokat üzletnek, azaz biznisznek minősíti. Ez nemcsak a holokauszttal kapcsolatos bizniszre utal, hanem a szélső-jobboldalnak, a zsidóságot az üzleti világgal összekapcsoló kommunikációjára is. A kuruc.info olvasóinak ezek az utalások egyértelműek, hiszen a különböző szövegek egy diskurzus részeiként egymásra utalnak. (Lásd erre: „Gunter Demnig holoüzletember azt vallja...” a kuruc.info-n). Nincs értelmezési kérdés, csak a kívülállók számára.

„Beszélni kell erről, mert amíg nem beszéljük ki magunkból, addig nyomasztani fog minket és a társadalmat is - hangoztatta a gazdanép lelkiismeretét minden bizonnyal jobban ismerő holoszakértő” olvasható ugyanebben az idézett cikkben. A „gazdanép” fogalmát Adolf Hitler használta a Mein Kampf című művében. A gazdanép ebben az értelemben az a nép, amelynek nyakán a zsidó nép élősködik, kultúráját, társadalmát megteremti: „Léte abban is hasonlít az élősdiekéhez (mármint a zsidóké), hogy ahol fellép, ott hosszabb vagy rövidebb időn belül kihal a gazdanép.” (Forrás: skin-head.eoldal.hu)

Meggyőződésem szerint ezek a mai magyarországi antiszemita diskurzusból vett szemelvények azt bizonyítják, hogy a nevezett szubkultúra új, antiszemita tartalmú szavak létrehozásával és a régiek használatával erősíti a gyűlöletbeszéd jelenlétét Magyarországon.

Nyelvújítás a szélsőjobbon

Bárki találkozhat botlatókővel Budapesten. Miután egy párat láttam, leültem az internet elé. Direkt arra voltam kíváncsi, hogy az antiszemiták hogyan tálalják a jelenséget a sajtóban. Bocsánat, nem akarok általánosítani, nem az antiszemiták, a kuruc.info oldal érdekelt. Nem most kezdtem el figyelni, már több éve. Az izgatott, mit csinál a nyelvvel a kuruc.info. Hogyan alakítja úgy, hogy az alkalmas legyen a gyűlöletkeltésre. Ha nyelvészszemmel nézem, akkor nincs új a nap alatt. Ugyanazokat a szóalkotási módokat dobják be, mint Kazinczyék a nyelvújítás idején. Csak hát a cél az más. Az eszköz nem. Nem közölném itt a kuruc.info botlatókővel kapcsolatos szövegeit, inkább csak néhány jelenséget, amelyek az antiszemita diskurzus részei ma Magyarországon.

Az említett oldalon „bosszantókövet” kell keresni. Nem vall túl nagy nyelvi leleményre, de nyilván arról van szó, hogy bosszantja azokat, akik például ezt az oldalt olvassák. (Ráadásul a bosszantó” és a „botlató” szavak magánhangzói ugyanazok, így formailag azonosság is van.). Igen, azt hiszem, hogy a különböző - így például antiszemita - diskurzusok főleg az adott tematikához megalkotott szavakból állnak. A kuruc.info tematizálja is a szövegeket: van cigánybűnözés, politikusbűnözés és holokamu. A botlatóköves cikkek a „holokamu” fül alatt találhatók. A „holokamu” címszó alatt való megjelentetés már önmagában a holokauszt tagadására utal: a „holokamu” szó két szó összerántásából lett, a „holokauszt” és „kamu” szavakéból. Tehát ezen cikkek szerzője „kamu”-nak tartja a holokausztot.

Az oldal egyébként elég termékeny a holokauszttal kapcsolatos szóalkotás szempontjából: ide tartozik még a holobiznisz (a holokauszt az biznisz), a holomese (a holokauszt az egy mese) és a holacoste, az „antiszemét világmárka” (holo plusz „la coste” márkanév). Holotúlélő (holokauszt-túlélő), holohazugság (holokauszt és hazugság szavak szóösszevonása, azaz a holokauszt egy hazugság), holoszakértő (holokauszt és szakértő szavak szóösszevonása), holofelelős (holokauszt és felelős szavak szóösszevonása).

A bosszantókő az oldal szerint a magyarokat bosszantja. Elérkeztünk egy újabb általános jellemzőhöz, a zsidó és magyar diszpozícióhoz. Ezen nincs mit túlmagyarázni. Aki zsidó, az nem magyar.

Most mégis kénytelen leszek egy részt idézni az egyik botlatóköves cikkből: „Debrecenben az első tízszer tíz centiméteres, réz bevonatú botlatóköveket az egykori Szoboszlói út 15. szám alatti ház elé – ma ez a 27. számnak felel meg – személyesen a bizniszgazda Gunter Demnig helyezte ki”. A „bizniszgazda” szó a kuruc.info diskurzusában a „holokamuval” kapcsolatos témakör egy újabb, tudatosan alkotott összetett szava, amely a holokauszt-megemlékezésekkel kapcsolatos munkálatokat üzletnek, azaz biznisznek minősíti. Ez nemcsak a holokauszttal kapcsolatos bizniszre utal, hanem a szélső-jobboldalnak, a zsidóságot az üzleti világgal összekapcsoló kommunikációjára is. A kuruc.info olvasóinak ezek az utalások egyértelműek, hiszen a különböző szövegek egy diskurzus részeiként egymásra utalnak. (Lásd erre: „Gunter Demnig holoüzletember azt vallja...” a kuruc.info-n). Nincs értelmezési kérdés, csak a kívülállók számára.

„Beszélni kell erről, mert amíg nem beszéljük ki magunkból, addig nyomasztani fog minket és a társadalmat is - hangoztatta a gazdanép lelkiismeretét minden bizonnyal jobban ismerő holoszakértő” olvasható ugyanebben az idézett cikkben. A „gazdanép” fogalmát Adolf Hitler használta a Mein Kampf című művében. A gazdanép ebben az értelemben az a nép, amelynek nyakán a zsidó nép élősködik, kultúráját, társadalmát megteremti: „Léte abban is hasonlít az élősdiekéhez (mármint a zsidóké), hogy ahol fellép, ott hosszabb vagy rövidebb időn belül kihal a gazdanép.” (Forrás: skin-head.eoldal.hu)

Meggyőződésem szerint ezek a mai magyarországi antiszemita diskurzusból vett szemelvények azt bizonyítják, hogy a nevezett szubkultúra új, antiszemita tartalmú szavak létrehozásával és a régiek használatával erősíti a gyűlöletbeszéd jelenlétét Magyarországon.