Fidesz-Jobbik összecsapás, új témával

A Jobbik élelmiszeripari nagyhatalommá kívánja tenni Magyarországot kormányra kerülése esetén - mondta az ellenzéki párt elnöke pénteken Marcaliban. A Fidesz erre úgy reagált: Vona Gábor ma már nem a gazdák, csak a saját gazdája érdekeit védi.

Vona Gábor Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik 2018-as parlamenti választásokon Somogy 3-as számú választókörzetében induló jelöltjével közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a nagyhatalom kifejezésben semmi túlzás vagy demagógia nincs, az ország az adottságai, az itt élők tudása és szorgalma alapján képes ezt a célt elérni.

Az élelmiszeripar az ahhoz kapcsolódó iparágakkal együtt nemzetstratégiai ágazat, az állam kiemelt figyelmét és támogatását kell, hogy élvezze, a lehető legnagyobb nemzetgazdasági bevétel mellett minél több munkahelyet kell létrehozni - fogalmazott.
Úgy vélte, Marcali és térsége e tekintetében méltatlanul alulpozícionált, miközben fekvése, stratégiai adottságai - azon belül a Balatonhoz, az autópályához való közelsége - megvannak ahhoz, hogy "többet hozzon ki magából", mint amit eddig sikerült.
Vona Gábor megjegyezte, marcali programja keretében ellátogatott a kórházba, egy mezőgazdasági területre, a helyi piacra, ahol utcafórumot tartott.

Steinmetz Ádám, aki a város melletti földeken gazdálkodik, arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az agráriumban sokan biztos forrásnak tekintik az európai uniós támogatásokat, nem tudni, miként alakulnak e dotációk 2020 után.

Az egykori élsportoló szerint kedvezőtlen következményei lehetnek a mezőgazdaságra az "Állítsuk meg Brüsszelt!" feliratú plakátoknak. Félő ugyanis, hogy Brüsszel reakciója az uniós támogatások megvonása lesz, s évtizedek óta földből élő termelők, családok mehetnek tönkre, akik közül sokan hiteleket vettek fel területek, gépek vásárlására - közölte.

Steinmetz Ádám kitért arra, hogy a gabona felvásárlási ára 15-20 százalékkal csökkent az elmúlt években, az állam nem segít az intervenciós árak bevezetésével, a termelők kiszolgáltatottak a mindenkori piaci áraknak, a profitot a multik fölözik le.
A falvak helyzetéről szólva arra mutatott rá, hogy ma már kevesebb tulajdonos nagyobb területeken, kevés alkalmazottal gazdálkodik, miközben a falusiaknak nincs módjuk a földet művelni, lassan a háztáji állattartás is eltűnik.

Marcali térségében egykor virágzó feldolgozóipar leépülőfélben van, amit Marcaliban és Balatonbogláron malmok megszűnése is bizonyít, de a településeket a fiatalok elvándorlása is sújtja. Ezeket a problémákat meg kell oldani - hangoztatta.

Steinmetz Ádám a képviselőjelöltségére vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, nem ő választotta a Jobbikot, a Jobbik választotta őt. Az uszoda világában évek óta ismert volt, hogy szimpatizálok a párttal, amely az elmúlt időszakban a retorikájában, habitusában tapasztalható változással a magamfajta értelmiségi számára is felvállalhatóvá vált - fogalmazott.
Hozzáfűzte, a pártba nem lépett be, ez nem is elvárás vele szemben, győzelme esetén az agrárium ügyét kívánja képviselni az Országgyűlésben.

Fidesz: Vona Gábor ma már nem gazdák, csak a saját gazdája érdekeit védi 

A Fidesz szerint Vona Gábor a hatalomért és a pénzért elárulta a Jobbik korábbi agrárpolitikáját is, "kilóra eladta pártját egy milliárdos nagybirtokosoknak". Az ellenzéki politikus ma már nem a magyar gazdák, csak a saját milliárdos gazdája érdekeit védi - tették hozzá.

Ha a Jobbikon múlik, akkor a magyar föld ma is szabad préda lenne a nagybirtokosok és külföldi spekulánsok előtt - fogalmazott a kormánypárt, kifejtve: a Jobbik a szocialistákkal együtt megpróbálta ellehetetleníteni a Földet a gazdáknak programot is, miközben korábban még földosztást ígért a gazdáknak.

A Fidesz-KDNP kormányzása óta a magyar föld alkotmányos védelmet kapott, magyar kézben maradt, jelentősen nőtt a családi, kis és középbirtokok aránya, nő a fiatal gazdálkodók száma, a mezőgazdaság és élelmiszeripar a magyar gazdaság egyik húzóágazatává vált - sorolták a közleményben.

Szerző
2017.07.28 17:06

Újra kiadhatják Hernádi Zsolt ellen a nemzetközi elfogatóparancsot

Publikálás dátuma
2018.11.18 08:12

Fotó: / Németh András Péter
Horvátország javára döntött az Interpol végrehajtó bizottsága szombaton Dubajban, és lehetővé tette Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs megújítását - közölte honlapján a horvát belügyminisztérium.
A közlemény szerint az ügyben Horvátország és Magyarország írásban alátámaszthatta indokait, miután az Interpol Horvátországgal és Magyarországgal konzultációkat is folytatott. Végezetül mindkét állam részéről lehetőség volt arra, hogy bizonyítékul felhozza állításait az Interpol végrehajtó bizottságának dubaji ülésén, amely után a szervezet Horvátország javára döntött,és megszüntette az összes korábban kiszabott tilalmat - olvasható a közleményben. A Mol Nyrt. az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában hangsúlyozta: meglepetést okozott Magyarországon az Interpol végrehajtó bizottságának döntése, amely Hernádi Zsoltot visszahelyezi a vörös körözési listára. A döntés nem veszi figyelembe az ENSZ égisze alatt működő választott bíróság 2016-os döntését, miszerint nem történt bűncselekmény, valamint a 2018 augusztusi magyar bírósági döntést, amely megtagadta a Horvátország által kiadott európai elfogatóparancs végrehajtását, mert a bíróság szerint - az előzményeket és a körülményeket ismerve - a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója nem számíthat tisztességes eljárásra Horvátországban. A döntés azért is keltett meglepetést, mert 2014 óta Horvátország az ügyben semmilyen újdonsággal nem állt elő. Sajnálatos, hogy Horvátország még mindig nem tartja tiszteletben a nemzetközi bírósági döntéseket, és továbbra is úgy törekszik sajátos céljai elérésére, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a számára kedvezőtlen érdemi ítéleteket. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülésén elhangzott beszédében a magyar-horvát kapcsolatokról szólva a Mol problémát is érintette. Kifejtette: eddig azt a stratégiát folytatta a miniszterelnöki tárgyalásokon, hogy a Mol-vitát Magyarország gazdasági és cégvitának, nem pedig kormányközi kérdésnek tekinti.
"Igyekeztem elmagyarázni nekik, hogy ha a Mol-problémát felemeljük horvát-magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a magyar állam részéről erőteljesebb fellépést fog indokolni és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát-magyar kapcsolatokat"
- jelentette ki.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért. A Zágráb megyei bíróság 2016 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, amiért Magyarország, Németország és Ausztria nem vette figyelembe a Hernádi Zsolt ellen kiadott horvát elfogatóparancsot. A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette. A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, amely azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség ezt azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták. A magyar Fővárosi Törvényszék augusztus 23-án ismét megtagadta az európai elfogatóparancs végrehajtását. A törvényszék a döntését azzal indokolta, hogy "fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása".
2018.11.18 08:12

A Szabadság híd a budapesti demokraták jelképe

Publikálás dátuma
2018.11.18 00:02

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
Budapest akkor lehet szabad és virágzó város, ha főpolgármester nem a Fidesz-elnökével köt paktumot, hanem az emberekkel állapodik meg.
Fáklyagyújtással és felvonulással emlékezett Budapest 145 évvel ezelőtti egyesítésére az MSZP és a Párbeszéd a Szabadság híd pesti hídfőjénél szombat este. Budapest úgy mondja el 145 éves történelmét, hogy a jövő nemzedékeinek követendő példát mutat és intő példát is nyújt: minek nem szabad megtörténnie, hangsúlyozta Molnár Zsolt. Az MSZP budapesti elnöke arra kérte a résztvevőket, vegyék kezükbe a város sorsát, formálják a jövőt, egyesítsék Budapest szabadságszerető választópolgárait az önkormányzati választás és az azt megelőző "iránymutató" budapesti előválasztás közeledtével. "Budapest demokratái egyesüljenek, és a Szabadság híd legyen a jelképe annak, ami összetart mindnyájunkat!" - adott még egy szimbólumot az MSZP kék szívéhez (lásd: az uniós választások logója) Molnár Zsolt. A Szabadság híd azt szimbolizálja, hogy Budapest lakóit a szabadság köti össze, bontotta ki a "híd-hasonlatot" Karácsony Gergely. A Párbeszéd társelnöke szerint mindannyian, akik Budapesten élünk - pestiek, budaiak, óbudaiak, férfiak és nők, autóval vagy kerékpárral közlekedők, idősebbek és fiatalabbak, panelban lakók vagy épp a kertvárosban élők - ennek a városnak a polgárai vagyunk, és megvan a szabadságunk ahhoz, hogy a várost olyan irányba fejlesszük, amerre mi szeretnénk. Éppen ezért, mutatta fel a jövő őszi önkormányzati választás tétjét karácsony, az a tét, hogy az elmúlt kilenc év centralizációja után Budapest polgárai szabad akaratukból visszaveszik-e városuk irányítását. Ehhez viszont az kell, hogy a következő főpolgármester a budapestiek főpolgármestere legyen, és ne a Fidesz elnökével (lásd: az Orbán-Tarlós-paktum), hanem a polgárokkal állapodjon meg. "Azt szeretnénk, ha Budapest "nem alamizsnát kapna a saját kormányától", hanem megkapnánk a "jogos jussunkat" abból a pénzből, amit Budapest gazdasága és lakossága befizet a költségvetésbe", tette világossá Karácsony, hogy míg délelőtt a miniszterelnök álságosan ezermilliárdos fejlesztéskeről beszélt, valójában a kormányzat Budapest minden erőforrását igyekszik kiszippantani.  És nem aprópénzről van szó, figyelmeztetett Horváth Csaba: a budapestiek naponta húszmilliárd forint adót fizetnek be az ország kasszájába, amiből alig kapnak vissza valamit. Nem csoda, hogy a főváros fejlődése megtorpant, így az MSZP fővárosi képviselőcsoportjának vezetője, az itt élők tehetsége, szorgalma, áldozatos munkája kellett ahhoz, hogy Budapest a legnagyobb fővárosok sorába emelkedjen. Az ellenzéki politikus szerint Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester szombaton "Budapest kifosztásáról" írt alá egyezményt, kettejük szerződése "csak egy blöff" az önkormányzati választásokra. Úgy fogalmazott: Budapestnek olyan vezetője kell, hogy legyen, akinek Budapest az első. 
2018.11.18 00:02