Tiborcz-közelben a Millenáris-üzlet

Publikálás dátuma
2017.07.29 07:00
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fotó: /
Tombor András kockázati tőkealapjának sorvadó brikettgyártó cégébe társult a Millenárison 10,6 milliárdból mélygarázst és parkot építő cég tulajdonosa.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter július 10-én jelentette be, hogy elkezdik a Millenáris-park kivitelezését. A kormány 10,6 milliárd forintért végezteti el a munkát a West Hungária Bau Kft.-vel és a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-vel – írta meg az Átlátszó a hét elején. A tavaly 25 milliárd forintos bevételt elérő West Bau 80 százalékos tulajdonosa Paár Attila, akinek üzleti partnerei között Tiborcz István is megfordult. A miniszterelnök veje 2015-ben adta el a WHB befektetési cégének világítástechnikai részvénytársaságát, az Elios Innovatív Energetika Zrt.-t.

A Millenáris-park másik kivitelezője is a kormánypárt gazdasági hátterének része. A Garage Ingatlanfejlesztő Kft. Szabó Zoltán és felesége cége, székhelye a fővárosi Múzeum utcában, egy palota harmadik emeletén található, ahová Szabó más vállalkozásai is be vannak jegyezve. Ilyen a Brikettgyártó Kft., amelynek székhelye nem a fővárosban, hanem Zalaegerszegen van, de a Múzeum utcai Szabó-vállalkozások postaládáján is olvasható a neve.

A Brikettgyártó Kft.-nek évek óta semmilyen bevétele nincs, 2016-ban 4 milliós negatív eredménnyel zárt. Szabóék 2016 október végén mégis láttak benne lehetőséget, betársultak a céget alapító Brikett Investment Kft.-mellé, amely a Morando Kockázati Tőkealap érdekeltsége. Az alapot működtető Morando Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-ben Tombor András a kisebbségi tulajdonos egyszemélyes cége, az Emptio Investment Kft. révén. Tomborról többek között azt lehet tudni, hogy Habony Árpád egyik hitelezője volt. Ezt a 444 állította a NAV Habonnyal szemben lefolytatott 2015-ös vagyonosodási vizsgálata alapján: Tombor 2009-ben 20 millió forintot adott kölcsön Habonynak 7 éves futamidőre.

FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

A Brikett Investment Kft. egyike azoknak a cégeknek, amelyekbe mérsékelt sikerrel fektetett a Morando, ez azonban nem okozott végveszélyt az alapkezelőnél, mivel uniós forrásokat használtak el. A Brikett Investmentet az Európai Unió startup vállalkozásokat felkaroló Jeremie-alapjából indították 450 millió forintos közösségi támogatással. A Morandót kifejezetten arra a célra alakították Fidesz-közeli üzletemberek, hogy önrészt tudjanak biztosítani a startupoknak az uniós források lehívásához. (A Brikett Investment taggyűlésein a Morando részéről Gansperger Gyula, az alap vezérigazgatója, a Fidesz legrégebbi gazdasági háttérembereinek egyike írt alá.) A pénzt aztán jellemzően vidéki projektekbe tették, ilyen innovatív befektetés volt a brikettgyártás Fehérgyarmaton.

Hogy az EU nem csinált jó üzletet e befektetéssel, azt a cég mérlegei jelzik. Csak az induláskor, 2012-ben volt pozitív az adózott eredménye, legnagyobb bevétele 2014-ben 1,2 millió forint volt. Az uniós támogatásból biztosított 450 milliós induló tőkét 2015-ben 330 millióra szállították le, ebből 2016-ra 130 millió maradt. A Morando Zrt. 2016-os beszámolójában a Brikett Investmentet 150 millió forintos értékvesztéssel tartja nyilván. A cég működésének abszurditására utal 2016-os beszámolója, amely szerint a brikettgyártás indítása csak 2014-re (!) lesz teljes körű a technológiaváltás miatt.

A Millenárist 10,6 milliárdért építő Garage Ingatlanfejlesztő másik üzleti vonalon is találkozott a kockázati tőkealapot összehozó körökkel. A Gödöllői Üzlet Park Zrt.-ben 2002-2003-ban üzletrésze volt, ekkoriban Szabó igazgatósági és felügyelő bizottsági pozíciót is kapott. Az ipari parkos cég számos tulajdonosváltást élt át, a Lanius Invest Kft.-nél 2007-2011-ben időzött. Ezt a céget azért említjük, mert a Tombor kisebbségi tulajdonában lévő Morando Zrt. többségi tulajdonosának, a Centrál Point Invest Kft.-nek a Lanius a gazdája. Bár Szabó és Tombor nincs közös cégben, de Racskó Zsolt akár kapcsolatot is teremthetett közöttük: ő a Brikettgyártó Kft. és a Brikett Investment Kft. ügyvezetését is elvállalta, egyúttal a Morando Zrt. igazgatóságának is tagja, ahol Tombor 2012. december és 2016. május között volt tag.

A Millenáris-park projekt keretében mélygarázst és parkot létesítenek. Szerettük volna megszólaltatni Szabó Zoltánt, akivel első és váratlan látogatásunk során személyes találkozóban egyeztünk meg, ezt azonban másnap lemondta. Arra hivatkozott, csak a megrendelő adhat tájékoztatást. A megrendelő az állami tulajdonú Millenáris Széllkapu Kft., amely egyszer már nekifutott a beruházásának, de 8,5 milliárd forintnál olcsóbb ajánlatot nem kapott. Ezért májusban a takarékoskodásra hivatkozva le is fújta az egészet, hogy két hónappal később 10,6 milliárdért nem nyilvános eljáráson kiválassza a West Hungária Baut és a Garage Ingatlenfejlesztőt.

A megrendelő és a megbízott közös munkáját talán megkönnyítheti, hogy a Millenáris Széllkapu Kft.-nek és a Garage Ingatlanfejlesztőnek ugyanaz a könyvelője. Akadt egyébként még egy pályázó a beruházásra a KÉSZ Zrt. Ez azért érdekes egybeesés, mert a KÉSZ-holdingnak 2008-2009-ben igazgatósági tagja volt a Morando alapkezelőnek vezérigazgatói tisztét ellátó Gansperger Gyula.

2017.07.29 07:00

Sokszoros áron veszi offshore-cégektől a világörökségi zóna házait az állam

Publikálás dátuma
2018.09.20 08:39
Andrássy út 70.
Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Milliárdokat fizet az állam egy kiskapuk által lyuggatott törvény alapján, és eközben van, hogy egy vagyon tűnik el nyom nélkül. Két nagyon gyanús ingatlanvásárlás miatt követel ÁSZ-vizsgálatot az MSZP.
2017 decembere óta ha valaki el akarja adni a világörökségi zónában álló ingatlanját, akkor azt fel kell ajánlania az államnak, amelynek elővásárlási joga van. A törvény alapján két házat is vett már az állam, milliárdokkal azok korábban becsült értéke fölötti áron, átláthatatlan hátterű cégektől - írja a 444.hu. Az MSZP mindkét esetben az Állami Számvevőszék vizsgálatát követeli.

675 millióra tartották, 3 milliárdot fizetett érte a Miniszterelnökség

Az egyik gyanús ügylet - egyben az első, hogy a kormány élt a világörökségi zónákról szóló törvény szerinti elővásárlási jogával - a Malév volt székházának esete. Az épület a Lánchíd pesti hídfőjének közelében áll az V. kerületben. Az eladó cég 2017-es beszámolója szerint 675,8 millió forint értéken tartotta nyilván az ingatlant. Aztán idén januárban, mikor a házat eladásra kínálták, a Miniszterelnökséget akkoriban vezető miniszter, Lázár János nyilatkozott, hogy élni akar a kormány az elővásárlási jogával, és kész kifizetni a 8,2 millió eurós vételárat. Akkori árfolyamon ez 2,54 milliárd forint volt. Végül megfejelte az árat még egymillió euróval nyáron a már Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség. Ennek nem ismert az oka, de tény, hogy végül az eladó beszámolója szerinti árnál 2,31 milliárd forinttal drágábban, 2,986 milliárdért került az államhoz az épület.
A törvény szerint az elővásárlás esetében az ár úgy derül ki, hogy az eladó benyújt egy szándéknyilatkozatot egy potenciális vevőtől, hogy ennyiért tudná eladni az ingatlant, és ha az állam ennyiért megvenné, akkor viheti. Itt jelentkezik a törvény első nagy hibája: a "vevő" szándéknyilatkozata vagy szerződéstervezete nem kötelezi őt semmire.
Könnyű tehát feltornázni az árakat, és ha a kormányt sikerül ezzel megvezetni - vagy egyéb okai vannak a döntésre - jóval a piaci ár felett lehet túladni az épületen.
Felmerült egy másik probléma is az ügylettel: az eladó cég, az Atrium Estate Kft. fele részben egy Belize-ben bejegyzett offshore cég tulajdonában volt. A magyar törvények szerint az állam viszont nem üzletelhetne nem átlátható tulajdonosi szerkezetű gazdasági társaságokkal. Tóth Bertalan pártelnök feljelentést tett az ügyben, de a XIII. kerületi ügyészség nem indított nyomozást, mert "nem áll a rendelkezésükre" sem az adásvételi szerződés, sem az Atrium Estate átláthatósági nyilatkozata. Ilyet egyébként minden állammal üzletelő cégnek le kell adnia 2011 óta. Amikor Tóth rákérdezett Polt Péternél, hogy miért nem szerzik be ezeket a papírokat a Miniszterelnökségtől, akkor a legfőbb ügyész azt válaszolta, hogy ezeket Tóthnak kellett volna csatolnia a feljelentéséhez. Egy előkészítő eljárás azért elindult, ami jövő februárban hozhat eredményt.

1,64 milliárdra becsülték, 2,9 milliárdot fizetett a kormány

A másik gyanús bevásárlás, amit az MSZP kivizsgáltatna az ÁSZ-szal, egy Andrássy úti épület, a 70-es szám alatt lévő irodaházzá alakított palota, aminek az aljában egy cukrászda is működik. Ezt augusztus elején vásárolta meg a magyar állam, szintén az elővásárlási jogával élve.
9 millió eurót fizettek érte, vagyis akkori árfolyamon 2,9 milliárd forintot. Az eladó a Stena Property (Hungary) Kft. volt, aminek legutóbbi beszámolójában az ingatlanról a következő bejegyzés szerepel: "Az ingatlan értékbecslője által készített kimutatás alapján az épület piaci értéke 2017. 12. 31-én 5.300.000 EUR." Vagyis 4,7 millió euróval - 1,257 milliárd forinttal - kevesebb, mint amennyiért az állam megvette.
A vásárlásról szóló kormányhatározatban végül 4 milliárd forintot különítettek el az épületre, de végül csak 2,9 milliárdot fizettek ki.
Hogy mi lett a többi 1,1 milliárd forinttal, arról nincs hivatalos feljegyzés az MSZP beadványa szerint.
A bevásárlásnál - csak úgy, mint az előző alkalommal - külső jogi segítséget igényelt a kormány. A megbízást - szintén, mint legutóbb - Répássy Róbert ügyvédi irodája kapta meg. Répássy 1998-2018 között fideszes parlamenti képviselő volt, 2010 és 2015 között pedig államtitkár az igazságügyi tárcánál.

Sok a kiskapu

Az elővásárlási jog nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor nem egy ingatlan, hanem az ingatlant birtokló cég cserél gazdát. Így szerzett Andrássy úti ingatlant a törvény hatályba lépése óta Mészáros Lőrinchez és Tiborcz Istvánhoz köthető cég is: hivatalosan üzletrészeket vettek projekt cégekből, nem pedig ingatlant.
(A teljes cikk a 444.hu-n olvasható.)
2018.09.20 08:39
Frissítve: 2018.09.20 09:00

NER-lovagok sündörögnek a tokaji borkincs körül

Publikálás dátuma
2018.09.20 07:30

Fotó: Földművelésügyi Minisztérium/
Felbecsülhetetlen értékű, muzeális borkészlet halmozódott fel Tolcsván, és úgy tűnik, többen látnak benne zsíros üzletet.
Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél – ez a mondás jár mostanság azoknak a szőlőhöz és borhoz kötődő tolcsvai embereknek az eszében, akik attól féltik az itt őrzött, nagy értékű muzeális borkészletet, hogy az közvetve Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök barátjának érdekeltségébe kerülhet. Elterjedt ugyanis annak híre, hogy a több százéves aszúkat őrző Nemzeti Borkincstár a tárolópince felújításának idején a felcsúti gázszerelő cégéhez köthető tarcali Andrássy Kúria borpincéjébe kerül. – Márpedig, ha odakerül, egy része akár ott is maradhat, tárolás vagy megőrzés címén, láttunk már olyat a történelemben, hogy a nemzeti vagyon részét képező nagy értékű festmények, bútorok kerültek „letétileg” magánkúriákba – mondták a tolcsvaiak, akik azzal keresték meg lapunkat, hogy veszélyben érzik a helyi muzeális borpincét. Itt az 1800-as évek közepétől őriznek borokat: az idők folyamán körülbelül 390 ezer palack gyűlt össze a Tokaji Borvidék aszúiból, borkülönlegességeiből.

A kormány tavaly jelentette be, hogy másfél milliárd forintot biztosít a világon egyedülálló borászati kincs borszakmai vizsgálatára, kezelésére, valamint a tárolás feltételeinek javítására, a bemutathatóság lehetőségeinek előkészítésére. A borokat féltőket az sem nyugtatja meg, hogy az utóbbi időben több alkalommal feltűnt Tolcsván Balla Attila vállalkozó: ő a helyiek szerint annak a Kékessy Dezső, volt párizsi nagykövetnek a pártfogoltja, aki korábban üzlettársa volt Orbán Viktor feleségének is. Balla Attila megjelenése Tolcsván azért is érdekes, mert ő az egyik tulajdonosa a 2010 áprilisában Kaliforniában alapított Vinum Tokaj International LLC-nek, amely arra kötött szerződést korábban a Tokaj Kereskedőházzal, hogy az USA-ban árulja a tokaji borokat. Később azonban Balla cége 11 millió dollárra beperelte a kereskedőházat tulajdonló magyar államot, azt állítva, hogy a 2014-ben kipattant tokaji borhamisítási botrány miatt nem tudta értékesíteni a készletet. Kékessy Dezső az egyik alapítója volt az analitikával foglalkozó Diagnosticum Zrt-nek, amely tavaly egy négymilliárdos megbízást nyert el az állam gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programjából arra, hogy megalkossa a magyar borok eredetmintázati térképét, és létrehozzon egy matematikai modellszámítás alapján elkészített, nemzetközileg is hiteles adatbázist. Kékessy Dezsőhöz azonban jelenleg már nem köthető ez a cég, miután az érdekleltségét eladta. A helyiek szerint az analitikai vizsgálatokat a NÉBIH laborjai is képesek lennének elvégezni. Sőt, a Földművelésügyi Minisztérium kiemelt borágazati feladatokért felelős miniszteri biztosa tavaly még úgy nyilatkozott: a muzeális borokat őrző pince rekonstrukciójával együtt elkezdődnek a borkészlet állagmegóvásával összefüggő borszakmai feladatok, és a programban az FM az Országos Borszakértő Bizottsággal, helyi borszakértőkkel, borászokkal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal borászati és alkoholos italok igazgatóságával, valamint a Szent István Egyetem borászati tanszékével együttműködve dolgozik. Az analitikai vizsgálatokba magáncég bevonásáról ekkor még nem esett szó. Kerestük Balla Attilát, aki Facebook-profilja alapján jelenleg is a tokaji borok promóciójával foglalkozik –, de megkeresésünkre nem reagált. Az agrártárca a borkincstárral kapcsolatos kérdéseinkre azt válaszolta: a tolcsvai pincében található muzeális borkészlet valóban nagy értéket képvisel, ezért a kormány úgy döntött, hogy mintegy 1,5 milliárd forintos forrás biztosításával rendezi annak helyzetét. „Ennek keretében a pince felújítása mellett a borok azonosítására és analitikai vizsgálatára is sor kerül. Egy korábbi kormányhatározat rendelkezett a 2018. évi források biztosításáról, így a pince felújítása idén ősszel megindulhat, és az első üteme jövő év közepére be is fejeződhet” – írták. A tárca válaszában azt is megjegyezte, hogy a muzeális készlet megóvása érdekében a borok tárolása a felújítás ideje alatt a pince más helyiségeiben is lehetséges, így azok elszállítására nincsen szükség. A készlet tehát továbbra is Tolcsván marad. Arra, hogy miért kellett magáncéget bevonni az analitikai vizsgálatokba, azt a választ kaptuk, hogy a készlet értékének felbecsülése során a korábban kialakított koncepciónak megfelelően továbbra is a lehető legtöbb vizsgálat elvégzésére törekszenek, amelyhez igyekeznek a Magyarországon fellelhető legmodernebb kapacitásokat igénybe venni.
2018.09.20 07:30
Frissítve: 2018.09.20 09:58