Nem jött be Orbán jóslata - Európa felé fordulnak a fiatalok

Publikálás dátuma
2017.07.28. 20:48

Egyre több fiatal fordul el a lengyel nacionalista, populista kormánypárttól, a PiS-től. A fiatal generáció EU felé fordulása azonban nemcsak Varsóban figyelhető meg.

Jelentős változáson megy keresztül a lengyel társadalom a kormányzatnak a független igazságszolgáltatással szemben hozott intézkedései, valamint az ennek nyomán kialakult tüntetéshullám hatására. Felmérések szerint ugyanis kezd mindinkább megváltozni a fiatalok véleménye az Európai Unióról, figyelmük egyúttal egyre inkább a politika felé fordul.

A fiatal generáció számára természetes az uniós tagság, miközben ez a korosztály nagyon is fogékony volt az idegengyűlöletre, nacionalizmusra, sokukat pedig egyáltalán nem érdekelte a politika. Az előző, 2015-ben megrendezett választások során a 18-30 év közöttiek mutatták Lengyelországban a legcsekélyebb választási hajlandóságot. Minél fiatalabb valaki, annál kisebb az esély arra, hogy egy voksolás során az urnához járuljon, igazolják egyöntetűen a varsói közvélemény-kutatások. A két évvel ezelőtti voksoláson a 18-21 év közöttieknek mindössze 47 százaléka élt szavazati jogával.

A másik erre a generációra jellemző trend, hogy tagjai leginkább a jobboldalra szavaznak. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) a 18-29 év közöttiek körében 20,8 százalékot szerzett a 2015. október 25-én megrendezett parlamenti választás során, emlékeztetett a Die Zeit. Ez ugyan jóval alacsonyabb a PiS által akkor országosan szerzett 37,6 százaléknál, de még így is a legnépszerűbb politikai erőnek bizonyult a fiatal generáció körében. Ugyanakkor nem sokkal lemaradva a PiS mögött második lett körükben a Jaroslaw Kaczynski tömörülésétől még inkább jobbra álló Pawel Kukiz rockénekes által alapított nacionalista, populista, euroszkeptikus párt, a Kukiz 15, amelynek egyik fontos célja Lengyelország kilépése az Európai Unióból. Ez a politikai erő is hevesen tiltakozik a menekültek befogadása ellen, s folyamatosan a kontinens iszlamizálódásának veszélyéről beszél.

A fiatal generáció harmadik legnépszerűbb pártja a KORWIN volt 16,8 százalékkal. Vezetője, az európai parlamenti képviselő Janusz Korwin-Mikke náci karlendítésre emelte kezét egy EP-vita során. Egy ízben pedig azt találta mondani, hogy a nőknek kevesebbet kell keresniük a férfiaknál, mert kevésbé intelligensek náluk. A tömörülés 2015-ben országosan 4,8 százalékra tett szert, ezzel nem került be a parlamentbe.

Az ultrajobboldali, euroszkeptikus pártok összesen 56 százalékot szereztek két éve az ifjú generáció körében, ami arról is sokat elárul, hogyan vélekedett a fiatalok többsége a közös Európáról. Szociológusok ezt azzal magyarázták, hogy a fiataloknak nem volt összehasonlítási alapjuk, számukra az volt a természetes, hogy Varsó az EU tagja. (Lengyelország 2004-ben, egyebek mellett Magyarországgal együtt csatlakozott az Unióhoz.) Nem lehetnek ismereteik a kommunizmusról. Az EU számukra egy túl bonyolult, érthetetlen bürokratikus gépezet, amelynek működését nem látják át, ezért teljesen értelmetlennek tartják. Erős körükben az a nézet is, hogy Brüsszel menekültkérdésben rá akarja erőltetni az akaratát Varsóra, s át kívánja alakítani az ország kultúráját.

A tavalyi tüntetéseken feltűnően kevés fiatal vett részt. A legutóbbi tüntetéshullámban viszont túlnyomórészt 40 év felettiek adtak hangot elégedetlenségüknek, vagyis olyanok, akik még emlékeznek a kommunizmusra, s úgy vélik, hogy a mai vezetés lépései, a nacionalista, Nyugat-ellenes retorika a pártállami időket idézi. Ám a múlt heti megmozdulásokon már több ezer huszonéves fiatal is felbukkant nemcsak nemzetiszínű, hanem EU zászlóval is. Némelyek közülük sajnálkozásukat fejezték ki újságíróknak amiatt, hogy az iskolában olyan keveset tudnak meg a Szolidaritás mozgalomról. Ők egy szabad, európai, modern Lengyelországban akarnak élni, s elegük van az állami televízió nacionalista, populista propagandájából. A PiS számára az a legnagyobb pofon, hogy a fiatalok fokozatosan pártolnak el tőle.

Tömegesen szavaznak az EU-ra
A fiatalok Európai Unió felé fordulása más országokban is tetten érhető. A britek Unióból való kilépéséről szóló tavaly júniusi referendumon a 18-24 év közöttiek 75 százaléka voksolt a Brexit ellen, vagyis arra, hogy Nagy-Britannia az Európai Unióban maradjon. Országosan viszont a Brexit hívei nyertek 52 százalékkal. Az idén júniusban megrendezett parlamenti választáson álltak bosszút a fiatalok a Brexitért. Az első szavazók 66 százaléka a Munkáspártra adta a voksát, s mindössze 19 százalék húzta a konzervatívok mellé az ikszet. A 20-24 év közöttiek körében 62-22, a 25-29 éveseknél 63-23, de még a 30-39 évesek esetében is 55-29 volt az arány a Labour javára.
A francia elnökválasztáson Emmanuel Macron a fiatalok szavazatainak is köszönhette megválasztását. A 18-24 százalék közöttiek 66 százaléka voksolt rá, míg öt évvel korábban Francois Hollande 60 százalékot kapott tőlük. (Macron országosan 65 százalékot kapott, a szélsőjobboldali Marine Le Pen 35 százalékot.)
A márciusi holland parlamenti választáson a fiatalok nagy többsége szavazott a baloldali, környezetvédő pártokra. Bár körükben is a jobboldali liberális VVD szerezte a legtöbb szavazatot, a fiatalok körében a második legnépszerűbb párt a szociálliberális D66, azaz a 66-os Demokraták volt, a harmadik pedig a Zöld Baloldal nevű párt. (Különösen népszerű volt körükben a pártelnök, Jesse Klaver.) Csak negyedik helyen végzett volna a jobboldali populista, bevándorlásellenes Szabadságpárt, Geert Wilders tömörülése, ha csak a fiatalokon múlott volna a voksolás sorsa.
A szeptember 24-én esedékes német választáson is arra számíthatunk, hogy a fiatalok nagy számban szavaznak az Európai Unió integrációját szorgalmazó erőkre. Egy májusban közzétett YouGov-felmérés szerint, a 16-26 év közöttiek 69 százaléka véli úgy, hogy nem képzelhető el az ország jövője az uniós tagság nélkül. Csak 12 százalék vélte úgy, hogy ki kellene lépni az Unióból.

EU-pártiak a mai fiatalok

Nagyobb hullámokat vetett, amikor fiatalok szavaztak euroszkeptikus pártokra, de nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy ez a korosztály uniópárti – állítja Sík Endre szociológus, a Tárki vezető kutatója.

- Az európai fiatalok uniópártiak?

- Ezt bátran kijelenthetjük. Az Európai Unióval kapcsolatos közvélemény-kutatásokban, az Eurobarométerekben többek között azt vizsgálják, hogy az emberek mit tartanak jónak és rossznak az unióban. Teljesen egyértelmű, hogy azt látják pozitívnak, hogy megszűntek a határok, szabad a munkavállalás és kinyílt a világ. Ha valami, akkor ez az, ami a fiataloknak fontos. Minden más egyéb gond, nehézség ennek a korosztálynak csak valami távoli dolog.

- A másik generációs trend, hogy a tagjai nacionalista, populista, euroszkeptikus pártokra szavaztak.

- Nem hiszem, hogy ez a többségre valaha is igaz volt, csak mindig nagyobb hullámokat vetett, amikor ilyen tendenciák erősödéséről volt szó. A fiatalok keresik az egyszerű világnézeti fogódzókat. A nacionalista, leegyszerűsíthető sztereotípiákon alapuló állításokat könnyebb megérteni, mint mondjuk a baloldali, vagy liberális gondolatokat. Utóbbiak egy bizonyos iskolai végzettség és kor felett kezdenek érthetővé válni.

- Az is egyértelműen kijelenthető, hogy a magyar fiatalok túlnyomó többsége is EU-párti?

- Meggyőződésem, hogy igen.

Zoltai Ákos

Magyar fiataloknak egyértelmű a választás
Az aktív, munkaképes korú magyar lakosság évről évre egyre nagyobb arányban vágyik Nyugat-Európába, de 2017-ben a kivándorlási kedv a fiatalok körében újabb csúcsot döntött. Az állásban lévő 19-29 évesek 35 százaléka tervez külföldi munkavállalást – derült ki a K&H fiatalok egyetlen hete ismertetett jóléti indexéből.
FOTÓ: Molnár Ádám

FOTÓ: Molnár Ádám

Összesen a megkérdezett diákok mintegy 46 százaléka próbálna szerencsét külföldön, ugyanakkor jelentős különbségek vannak az egyes országrészekben élők válaszai között. A keleti országrészben élő fiataloknak csak a 21 százaléka, a budapestieknek pedig a 33 százaléka tervez külföldre menni, míg a nyugati országrészben már a fiatalok több mint fele, 59 százalékuk tartja ezt megfontolandónak. A kutatás rávilágított arra is, hogy 10-ből mindössze 4 dolgozó fiatal érzi magát megbecsültnek a munkahelyén, és bár arányuk nőtt, még mindig hasonlóan kevesen, a dolgozó fiatalok 36 százaléka lát előrelépési lehetőséget a jelenlegi helyükön.
Mindennek márpedig nem csupán jóléti, hanem nagyon is eszmei okai is lehetnek. Az ellenzéki pártok évek óta érvelnek azzal: a 2010 óta megugrott, s kifejezetten jelentőssé vált elvándorlási hullám oka politikai. Sőt, sokszor érvelnek azzal: az az ötszázezer fiatal, aki 2010 óta elhagyta Magyarországot, épp az Orbán-kormány ellenében, s az Európai Unió mellett foglalt állást: "lábbal szavazott". Az mindenesetre tény, hogy a közvélemény-kutatások szerint egyre többen gondolják úgy, hogy a magyarok külföldre vándorlása nagyobb probléma, mint a menekültek érkezése (legutóbb 54 százalék, 39 ellenében), hiszen a távozók létszáma egyre szaporodik. Ráadásul a magyarok 63 százaléka egyre inkább az unióhoz tartozónak érzi magát, több mint a felük felgyorsítaná a tagállamok közötti integrációt. A Bertelsmann Alapítvány tavaszi felméréséből pedig az is kiderült: a 15 és 24 év közötti, német, osztrák, lengyel, szlovák, cseh és magyar fiatalok körében sok szempontból a honfitársaink a legelkötelezettebbek az európai integráció mellett. Az EU-projekt támogatottsága Németországban volt ugyanis a legnagyobb (87 százalékos), de Magyarország a második (79 százalékos). A magyar fiatalok az EU legnagyobb hozadékának a tagállamok közötti békét tartják (78 százalék), ezt követi az unión belüli munkalehetőségek (66 százalék), tanulási lehetőségek (62 százalék). - B.I.M.

Frissítve: 2017.07.28. 23:49

Jobb ételre vágynak Kelet-Európában

Publikálás dátuma
2017.07.27. 21:06

Brüsszel nem vitatja, hogy lehetnek kettős minőségű élelmiszerek, de előbb megbízható bizonyítékokat akar.

Az Európai Bizottság nem zárkózik el attól, hogy idővel friss közösségi jogszabályt javasoljon az úgynevezett kettős minőségű élelmiszerek forgalmazásának a leállítására. Egyelőre azonban megbízható bizonyítékokat gyűjt arról, hogy valóban óriási minőségi különbségek vannak egyazon termékek között bizonyos kelet-európai tagállamok, valamint a nyugatiak piacán. Támogatja továbbá a tesztelési eredmények egységes értelmezését garantáló vizsgálati módszertan kidolgozását, és szeptemberben iránymutatásokat fog közzétenni, hogy segítse az élelmiszerek összehasonlítását. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök erről tájékoztatta a csütörtökön Brüsszelbe látogatott Robert Ficót. A szlovák miniszterelnök a Visegrádi Négyek — Szlovákián kívül Csehország, Lengyelország és Magyarország — képviseletében panaszolta be a “minőségrontó” multikat az EU székhelyén, és egyben uniós fellépést sürgetett ellenük. Rövid sajtótájékoztatójukon Juncker “európai ügynek” nevezte a problémát, és biztosította Ficót, hogy az Európai Uniónak nem lehetnek másodosztályú állampolgárai.

A visegrádi országok régóta nehezményezik, hogy egyes gyártók szerintük silányabb minőségű élelmiszereket forgalmaznak az Európai Unió keleti tagállamaiban, mint a nyugatiakban. Az elmúlt időszakban cseh és magyar elemzések születtek, amelyek összehasonlították egyes tejporok, kenyér- és csokoládéfajták minőségét. A kutatást végzők lényeges eltéréseket találtak közöttük, szerintük a keleti-európai boltokban terített árucikkek lényegesen gyatrábbak, mint másutt.

Az érintett tagállamok többször szorgalmazták, hogy az európai közösség lépjen fel a káros gyakorlattal szemben, és hozzon új jogszabályt a fogyasztók jogainak védelmére. 2017. márciusában tartott varsói csúcstalálkozójukon nyilatkozatban szólították fel az Európai Bizottságot, hogy sürgősen tegyen lépéseket. A téma ezután kétszer szerepelt az uniós agrárminiszterek tanácskozásain, és a négy tagállam elérte, hogy az állam- és kormányfők márciusi brüsszeli találkozójukon írásban rögzítsék: a kettős minőségű élelmiszerek a belső piacon tapasztalható problémát jelentenek. A visegrádi vezetők nemrég lezajlott budapesti találkozójukon Robert Ficót bízták meg azzal, hogy képviselje az ügyüket Brüsszelben.

A cseh nemzetiségű Vera Jourová biztos, aki a fogyasztóvédelemért is felel az EU ellenőrző és végrehajtó testületében, kezdettől felkarolta a V4-ek kezdeményezését, és napirendre tűzte a témát a nemzeti hatóságok, az iparág, a fogyasztóvédelem és a civil szervezetek képviselőiből álló, rendszeresen ülésező magas szintű fórumon, ami az élelmiszer-ellátási lánc működésének a javításával foglalkozik. A grémium októberben és decemberben is tanácskozást tart az élelmiszerminőségről. A biztos arra kérte a tagállamokat, hogy küldjenek információkat és bizonyítékokat a termékek közötti különbségekről. Eddig 21 tagállam élt a lehetőséggel, és úgy tudjuk, hogy elsősorban a Visegrádi Négyek azonosították a problémát. Több más ország kétségbe vonta és “nevetségesnek” nevezte, hogy ilyesmi egyáltalán létezik.

Jourová a héten asztalhoz ült a gyártók és a kereskedők képviselőivel is, akik — a tárgyalásról kiadott közleményük szerint — elismerték, hogy komolyan kell venni a polgárok aggodalmait, és üdvözölték a Bizottság lépéseit. Ugyanakkor erőteljesen elleneztek bármilyen új szabályozást, ami “akadályozná az EU egységes piacának a működését”.

A Junckerrel folytatott tárgyalásait követően a szlovák kormányfő elégedetten nyilatkozott a brüsszeli tervekről, de nem zárta ki, hogy ha a helyzet változatlan marad, Szlovákia “pozitív diszkriminációt” fog alkalmazni, vagyis a piacán előnyben fogja részesíteni a helyi termékeket. Ez azonban brüsszeli aggodalmakat válthat ki.

Halmai Katalin ( Brüsszel)

Az uniós recept
A jelenlegi közösségi szabályok előírják, hogy egy termék címkéjén pontosan fel kell tüntetni az összetevőket, de azt nem követelik meg, hogy egységes recept alapján készüljenek minden EU tagállamban. Uniós törvénybe ütközik, ha egy gyártó vagy kereskedő úgy reklámozza a termékét, hogy az minden országban ugyanolyan, miközben itt-ott szándékosan silányabb minőségben kínálja. Ez megtévesztő kereskedelmi tevékenységnek minősül.



A felelősség a kormányoké is

A Magyarországon forgalomba hozott élelmiszerek a hazai fogyasztási igényekhez és a háztartások teherbíróképességéhez alkalmazkodnak - ez a véleménye Sallai R. Benedeknek (LMP), az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága elnökének.

- Mennyiben reális a panasza a kelet-európai országoknak, élükön a V4-ekkel az élelmiszerek kettős minőségéről?

- Vitathatlan tény, hogy van összetételbeli, minőségi különbség az egyes országokban forgalomba hozott élelmiszerek között. Nem szabad ugyanis elfeledkezni arról, hogy a kulturális, étkezési, ízbéli szokások között kontinensünkön nagy eltérések vannak. A vásárlók jelentős részét az árpreferencia vezérli. Korántsem meglepő, hogy a mostani vizsgálódásba a V4-ek mellé, az uniós tagállamok közül éppen Bulgária, Románia, Görögország és Horvátország csatlakozott be. Ebben a tekintetben az sem véletlen, hogy az élelmiszerminőség tekintetében leginkább a Benelux-államok tartanak össze.

- Ebből az következik, hogy Európa keleti felében a multinacionális cégek gyengébb minőségű árut hoznak forgalomba, míg Nyugaton magasabb színvonalút?

- Így is lehet fogalmazni, de emögött a multinacionális cégeknek semmilyen hátsó gondolata nem húzódik meg, ők mindenképpen a fogyasztói igényeket kívánják kielégíteni, mert meg akarnak élni, s ami nagyon fontos: az adott országok mindenkori jogszabályi keretei között. Azt teszik, amit számukra megengednek. Nálunk nem törvény írja elő az élelmiszerbiztonságnak az olyan követelményeit, hogy egy terméknek milyen legyen az összetétele, ízesítése, csomagolása. Erről a Földművelésügyi Minisztérium rendeletei intézkednek. Tény, hogy a hazai élelmiszerbiztonsági előírások gyengébbek, mint Nyugat-Európában. Ha minálunk is a nyugat-európai elvárások élnének, akkor a multinacionálisok betartanák.

- Mi a valódi oka a mostani protestálásnak?

- Egyetlen szóval lehet rá válaszolni: a Fidesz-KDNP multiellenessége. A jogszabályalkotás lehetősége a kormány kezében van.

Bonta Miklós

Szerző

Külföldi egyetemek csábítják a diákokat

Publikálás dátuma
2017.07.27. 07:01
FOTÓ: Molnár Ádám
Már nemcsak a végzősök, de az alsóbb évfolyamokon tanuló középiskolások körében is hódítanak a külhoni felsőoktatási intézmények "fejvadászai" - egyre nagyobb sikerrel.

Miközben a hazai egyetemekre egyre kevesebben jelentkeznek, évről évre nő azok aránya, akik külföldi felsőoktatási intézményben tanulnának tovább. A belföldre jelentkezők idei száma jócskán alulmúlja a tavalyit: míg 2016-ban 111 ezren szerettek volna bekerülni valamelyik hazai egyetemre, főiskolára, idén már csak 106 ezren. A kormányváltás idején, 2010-2011-ben még 140 ezren adták be a jelentkezési lapot. De nemcsak a jelentkezők, a felvettek aránya is csökken: tavaly 75 ezren nyertek felvételt, 2011-ben 98 ezren. Vagyis 2011-2016 között 23 ezer hallgató tűnt el a felsőoktatásból.

Ellenben a külföldi továbbtanulás lehetősége egyre népszerűbb. Nemrégiben közzétett felmérésében még a kormányzati (és uniós forrásokból is) fenntartott Új Nemzedék Központ is arra jutott, hogy a 15-29 évesek 33 százaléka, vagyis minden harmadik magyar fiatal külföldön tervezi a továbbtanulást vagy a munkavállalást. Hasonló tapasztalatokat szerzett az Engame Akadémia is, amely minden évben felméri a külföldön tanuló magyarok helyzetét. Az idén publikált eredmények szerint jelenleg több mint 10 ezer honfitársunk tanul külföldön, s a legtöbb célországban (Anglia, Ausztria, Németország, az Egyesült Államok a legnépszerűbb célpontok) 5-15 százalékkal emelkedett a magyar egyetemisták száma az elmúlt években.

Sokaknak nem is kell keresgélniük: a legjobb középiskolákat folyamatosan figyelik a világ legjobb egyetemei, a kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákoknak pedig ösztöndíjat ajánlanak. Az utóbbi időben már nemcsak a végzős, de az alsóbb évfolyamokon is hódítanak a külföldi egyetemek "fejvadászai".

- Mi is találkoztunk ezzel a jelenséggel, elsősorban a kiemelkedő nemzetközi versenyeken helyezést elért magyar diákok érdekesek ilyen szempontból az egyetemeknek - mondta lapunknak az Engame Akadémia kommunikációs vezetője. Méhes Zsófia szerint mivel a versenyeken jól teljesítő diákok eredményei nyilvánosak (gyakran a felkészítő tanár és a középiskolájuk nevével együtt), az iskolákon keresztül viszonylag könnyen tudják elérni őket az egyetemek képviselői.

Az Engame Akadémia nem tartja rossz dolognak az egyetemi "fejvadászok" jelenlétét, hiszen értékes lehetőségeket kínálhatnak a kiemelkedő képességű diákok számára. - Arra azonban igyekszünk felhívni a diákok figyelmét, hogy ne csak egy ilyen típusú megkeresés alapján döntsenek a jövőjükkel kapcsolatban, nézzék meg az összes olyan lehetőséget, ami érdekes lehet számukra, legyen ez magyar vagy külföldi képzés, ösztöndíj vagy szakmai lehetőség. A kiemelkedő tanulmányi- és versenyeredményekkel rendelkező magyar diákok rengeteg opció közül választhatnak, ezért fontosnak tartjuk, hogy minél több információval rendelkezzenek és tudatos döntést hozzanak - tette hozzá Méhes Zsófia.

- A külföldi egyetemek kapcsolattartói először az igazgatókat keresik meg azzal, hogy meglátogatnák az intézményt - erről az Oktatási Vezetők Szakszervezetének (OVSZ) ügyvezetője beszélt lapunknak. Ács Katalin elmondta: iskolaigazgatóként maga is kapott olyan megkeresést, amelyben az állt, hogy az egyetemek képviselői a végzősök mellett például a 11. évfolyamos diákokat is szívesen látnák. Az OVSZ ügyvezetője szerint a külföldi egyetemek nemcsak a "kaland" miatt vonzóak a gimisek számára, a kormány oktatáspolitikája is közrejátszik abban, hogy a "fejvadászok" egyre sikeresebben csábítják külföldre a diákokat. - A különböző szakmegszüntetések, az állami férőhelyek számának szűkítése is a külföldi egyetemek malmára hajtja a vizet. Nem azt mondom, hogy a külföldi továbbtanulás baj, sőt. De igazán csak akkor lenne jó, ha ezek a gyerekek aztán hazajönnének. A jelenlegi helyzetben ez inkább veszteség - fogalmazott Ács Katalin.

Legutóbbi kutatásában az Engame Akadémia arra is kíváncsi volt, haza szeretnének-e jönni a külföldön tanuló magyarok, ehhez 500 fő érintett fiatalt kerestek és kérdeztek meg. Kiderült: a külföldön tanuló és az elmúlt években végzett magyarok több mint 40 százaléka tervez ugyan hazaköltözni a jövőben, ám túlnyomó többségük még nem tudja, mikor jönne haza. Ugyanakkor a kint élők 30 százaléka egyértelműen külföldön képzeli el a jövőjét, a megkérdezettek maradék 30 százaléka pedig egyelőre bizonytalan a hazatérést illetően.

Bajban a magyar felsőoktatás

Lesújtó képet fest a magyar egyetemek és főiskolák színvonaláról a kormány saját jelentése, a Fokozatváltás a felsőoktatásban című szakmai stratégiához tartozó, néhány hete elfogadott cselekvési terv is. A hvg.hu által kielemzett anyag szerint az alapképzések által nyújtott tudásanyag nincs szinkronban a társadalom és a gazdaság igényeivel, a legnagyobb gond a műszaki, természettudományos, matematikai és informatikai képzéseknél tapasztalható.

A természettudományos képzésekre évek óta nem sikerül elegendő jelentkezőt vonzani. A jelentés szerint a bekerülő diákok felkészültsége "meglehetősen egyenetlen", a legtehetségesebb diákok szívesebben választják a nyugat-európai és amerikai egyetemek képzéseit. A jelentkezési problémákon túl a természettudományos oktatás színvonala is egyértelműen romlott az utóbbi években, a tudásanyag nem frissült megfelelő sebességgel, és az alkalmazott oktatási, számonkérési módszerek is elavultak.

Az egész felsőoktatás tekintetében óriási a lemorzsolódás is, az alap- és osztatlan képzések esetén 36-38 százalék, szemben az EU-tagországok átlagos 25 százalékával. A színvonalra általánosan jellemző az innováció hiánya, a "teljesítmény-visszatartó és a szakmai ismeretek készségszintű elsajátítását nem segítő rossz beidegződések és pedagógiai gyakorlatok", de minőségrombolóként hat túlzott kontaktóra-központúság, az önálló hallgatói munkavégzés alacsony aránya is. A hallgatóknak rengeteg alacsony kreditértékű, minimális erőfeszítéssel elvégezhető tárgyat kell elvégezniük, amelyhez viszont magas oktatói óraszám párosul.

Az Engame Akadémia kutatása szerint a problémákat a diákok is érzékelik, nagyon sokan épp ezek miatt döntenek a külföldi továbbtanulás mellett. A megkérdezettek 33 százaléka válaszolt úgy, hogy a hazai képzések módszerei, szemlélete miatt választott külföldi felsőoktatási intézményt, 29 százalékuk a hazai felsőoktatás színvonala miatt.

Diploma után külföldre mennének
Az elsőéves hallgatók harmada (35 százaléka) próbálna szerencsét külföldön a diploma megszerzése után, míg a vidéki munkavállalás csupán a fiatalok töredéke (7,5 százaléka) számára ideális jövőkép - derült ki a Budapesti Metropolitan Egyetem legfrissebb Karrierterv kutatásából. A hazai diákok számára a saját vállalkozás létrehozása a legvonzóbb lehetőség, míg a külföldiek inkább ismert multinacionális cégeknél vagy nemzetközi szervezeteknél dolgoznának. A diplomázástól az elsőévesek idehaza elsősorban magasabb jövedelmet és biztos megélhetést, a külföldiek a tudás és műveltség megszerzését várják.


Indul a pótfelvételi időszak

A pótfelvételi időszak július 28. és augusztus 7. között zajlik, ahol a felsőoktatásba jelentkező fiatalok már csak egy intézményt jelölhetnek meg - érdemes ezért az egyetemek honlapjain és nyílt napjain tájékozódni. A pótfelvételi eljárásokban felsőoktatási szakképzésekre, alap- és mesterképzésekre, valamint osztatlan mesterképzésekre is lehet jelentkezni. A diákok a Felvi.hu-n, július végétől tájékozódhatnak a meghirdetett pótfelvételi helyekről.

Idén összesen 105 868-an jelentkeztek valamilyen egyetemi, főiskolai képzésre, ötezerrel kevesebben, mint tavaly. A 2017-es felvételi ponthatárok részletes listájáért kattintson ide!

Szerző
Frissítve: 2017.07.27. 01:22