Nem jött be Orbán jóslata - Európa felé fordulnak a fiatalok

Publikálás dátuma
2017.07.28 20:48

Egyre több fiatal fordul el a lengyel nacionalista, populista kormánypárttól, a PiS-től. A fiatal generáció EU felé fordulása azonban nemcsak Varsóban figyelhető meg.

Jelentős változáson megy keresztül a lengyel társadalom a kormányzatnak a független igazságszolgáltatással szemben hozott intézkedései, valamint az ennek nyomán kialakult tüntetéshullám hatására. Felmérések szerint ugyanis kezd mindinkább megváltozni a fiatalok véleménye az Európai Unióról, figyelmük egyúttal egyre inkább a politika felé fordul.

A fiatal generáció számára természetes az uniós tagság, miközben ez a korosztály nagyon is fogékony volt az idegengyűlöletre, nacionalizmusra, sokukat pedig egyáltalán nem érdekelte a politika. Az előző, 2015-ben megrendezett választások során a 18-30 év közöttiek mutatták Lengyelországban a legcsekélyebb választási hajlandóságot. Minél fiatalabb valaki, annál kisebb az esély arra, hogy egy voksolás során az urnához járuljon, igazolják egyöntetűen a varsói közvélemény-kutatások. A két évvel ezelőtti voksoláson a 18-21 év közöttieknek mindössze 47 százaléka élt szavazati jogával.

A másik erre a generációra jellemző trend, hogy tagjai leginkább a jobboldalra szavaznak. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) a 18-29 év közöttiek körében 20,8 százalékot szerzett a 2015. október 25-én megrendezett parlamenti választás során, emlékeztetett a Die Zeit. Ez ugyan jóval alacsonyabb a PiS által akkor országosan szerzett 37,6 százaléknál, de még így is a legnépszerűbb politikai erőnek bizonyult a fiatal generáció körében. Ugyanakkor nem sokkal lemaradva a PiS mögött második lett körükben a Jaroslaw Kaczynski tömörülésétől még inkább jobbra álló Pawel Kukiz rockénekes által alapított nacionalista, populista, euroszkeptikus párt, a Kukiz 15, amelynek egyik fontos célja Lengyelország kilépése az Európai Unióból. Ez a politikai erő is hevesen tiltakozik a menekültek befogadása ellen, s folyamatosan a kontinens iszlamizálódásának veszélyéről beszél.

A fiatal generáció harmadik legnépszerűbb pártja a KORWIN volt 16,8 százalékkal. Vezetője, az európai parlamenti képviselő Janusz Korwin-Mikke náci karlendítésre emelte kezét egy EP-vita során. Egy ízben pedig azt találta mondani, hogy a nőknek kevesebbet kell keresniük a férfiaknál, mert kevésbé intelligensek náluk. A tömörülés 2015-ben országosan 4,8 százalékra tett szert, ezzel nem került be a parlamentbe.

Az ultrajobboldali, euroszkeptikus pártok összesen 56 százalékot szereztek két éve az ifjú generáció körében, ami arról is sokat elárul, hogyan vélekedett a fiatalok többsége a közös Európáról. Szociológusok ezt azzal magyarázták, hogy a fiataloknak nem volt összehasonlítási alapjuk, számukra az volt a természetes, hogy Varsó az EU tagja. (Lengyelország 2004-ben, egyebek mellett Magyarországgal együtt csatlakozott az Unióhoz.) Nem lehetnek ismereteik a kommunizmusról. Az EU számukra egy túl bonyolult, érthetetlen bürokratikus gépezet, amelynek működését nem látják át, ezért teljesen értelmetlennek tartják. Erős körükben az a nézet is, hogy Brüsszel menekültkérdésben rá akarja erőltetni az akaratát Varsóra, s át kívánja alakítani az ország kultúráját.

A tavalyi tüntetéseken feltűnően kevés fiatal vett részt. A legutóbbi tüntetéshullámban viszont túlnyomórészt 40 év felettiek adtak hangot elégedetlenségüknek, vagyis olyanok, akik még emlékeznek a kommunizmusra, s úgy vélik, hogy a mai vezetés lépései, a nacionalista, Nyugat-ellenes retorika a pártállami időket idézi. Ám a múlt heti megmozdulásokon már több ezer huszonéves fiatal is felbukkant nemcsak nemzetiszínű, hanem EU zászlóval is. Némelyek közülük sajnálkozásukat fejezték ki újságíróknak amiatt, hogy az iskolában olyan keveset tudnak meg a Szolidaritás mozgalomról. Ők egy szabad, európai, modern Lengyelországban akarnak élni, s elegük van az állami televízió nacionalista, populista propagandájából. A PiS számára az a legnagyobb pofon, hogy a fiatalok fokozatosan pártolnak el tőle.

Tömegesen szavaznak az EU-ra
A fiatalok Európai Unió felé fordulása más országokban is tetten érhető. A britek Unióból való kilépéséről szóló tavaly júniusi referendumon a 18-24 év közöttiek 75 százaléka voksolt a Brexit ellen, vagyis arra, hogy Nagy-Britannia az Európai Unióban maradjon. Országosan viszont a Brexit hívei nyertek 52 százalékkal. Az idén júniusban megrendezett parlamenti választáson álltak bosszút a fiatalok a Brexitért. Az első szavazók 66 százaléka a Munkáspártra adta a voksát, s mindössze 19 százalék húzta a konzervatívok mellé az ikszet. A 20-24 év közöttiek körében 62-22, a 25-29 éveseknél 63-23, de még a 30-39 évesek esetében is 55-29 volt az arány a Labour javára.
A francia elnökválasztáson Emmanuel Macron a fiatalok szavazatainak is köszönhette megválasztását. A 18-24 százalék közöttiek 66 százaléka voksolt rá, míg öt évvel korábban Francois Hollande 60 százalékot kapott tőlük. (Macron országosan 65 százalékot kapott, a szélsőjobboldali Marine Le Pen 35 százalékot.)
A márciusi holland parlamenti választáson a fiatalok nagy többsége szavazott a baloldali, környezetvédő pártokra. Bár körükben is a jobboldali liberális VVD szerezte a legtöbb szavazatot, a fiatalok körében a második legnépszerűbb párt a szociálliberális D66, azaz a 66-os Demokraták volt, a harmadik pedig a Zöld Baloldal nevű párt. (Különösen népszerű volt körükben a pártelnök, Jesse Klaver.) Csak negyedik helyen végzett volna a jobboldali populista, bevándorlásellenes Szabadságpárt, Geert Wilders tömörülése, ha csak a fiatalokon múlott volna a voksolás sorsa.
A szeptember 24-én esedékes német választáson is arra számíthatunk, hogy a fiatalok nagy számban szavaznak az Európai Unió integrációját szorgalmazó erőkre. Egy májusban közzétett YouGov-felmérés szerint, a 16-26 év közöttiek 69 százaléka véli úgy, hogy nem képzelhető el az ország jövője az uniós tagság nélkül. Csak 12 százalék vélte úgy, hogy ki kellene lépni az Unióból.

EU-pártiak a mai fiatalok

Nagyobb hullámokat vetett, amikor fiatalok szavaztak euroszkeptikus pártokra, de nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy ez a korosztály uniópárti – állítja Sík Endre szociológus, a Tárki vezető kutatója.

- Az európai fiatalok uniópártiak?

- Ezt bátran kijelenthetjük. Az Európai Unióval kapcsolatos közvélemény-kutatásokban, az Eurobarométerekben többek között azt vizsgálják, hogy az emberek mit tartanak jónak és rossznak az unióban. Teljesen egyértelmű, hogy azt látják pozitívnak, hogy megszűntek a határok, szabad a munkavállalás és kinyílt a világ. Ha valami, akkor ez az, ami a fiataloknak fontos. Minden más egyéb gond, nehézség ennek a korosztálynak csak valami távoli dolog.

- A másik generációs trend, hogy a tagjai nacionalista, populista, euroszkeptikus pártokra szavaztak.

- Nem hiszem, hogy ez a többségre valaha is igaz volt, csak mindig nagyobb hullámokat vetett, amikor ilyen tendenciák erősödéséről volt szó. A fiatalok keresik az egyszerű világnézeti fogódzókat. A nacionalista, leegyszerűsíthető sztereotípiákon alapuló állításokat könnyebb megérteni, mint mondjuk a baloldali, vagy liberális gondolatokat. Utóbbiak egy bizonyos iskolai végzettség és kor felett kezdenek érthetővé válni.

- Az is egyértelműen kijelenthető, hogy a magyar fiatalok túlnyomó többsége is EU-párti?

- Meggyőződésem, hogy igen.

Zoltai Ákos

Magyar fiataloknak egyértelmű a választás
Az aktív, munkaképes korú magyar lakosság évről évre egyre nagyobb arányban vágyik Nyugat-Európába, de 2017-ben a kivándorlási kedv a fiatalok körében újabb csúcsot döntött. Az állásban lévő 19-29 évesek 35 százaléka tervez külföldi munkavállalást – derült ki a K&H fiatalok egyetlen hete ismertetett jóléti indexéből.
FOTÓ: Molnár Ádám

FOTÓ: Molnár Ádám

Összesen a megkérdezett diákok mintegy 46 százaléka próbálna szerencsét külföldön, ugyanakkor jelentős különbségek vannak az egyes országrészekben élők válaszai között. A keleti országrészben élő fiataloknak csak a 21 százaléka, a budapestieknek pedig a 33 százaléka tervez külföldre menni, míg a nyugati országrészben már a fiatalok több mint fele, 59 százalékuk tartja ezt megfontolandónak. A kutatás rávilágított arra is, hogy 10-ből mindössze 4 dolgozó fiatal érzi magát megbecsültnek a munkahelyén, és bár arányuk nőtt, még mindig hasonlóan kevesen, a dolgozó fiatalok 36 százaléka lát előrelépési lehetőséget a jelenlegi helyükön.
Mindennek márpedig nem csupán jóléti, hanem nagyon is eszmei okai is lehetnek. Az ellenzéki pártok évek óta érvelnek azzal: a 2010 óta megugrott, s kifejezetten jelentőssé vált elvándorlási hullám oka politikai. Sőt, sokszor érvelnek azzal: az az ötszázezer fiatal, aki 2010 óta elhagyta Magyarországot, épp az Orbán-kormány ellenében, s az Európai Unió mellett foglalt állást: "lábbal szavazott". Az mindenesetre tény, hogy a közvélemény-kutatások szerint egyre többen gondolják úgy, hogy a magyarok külföldre vándorlása nagyobb probléma, mint a menekültek érkezése (legutóbb 54 százalék, 39 ellenében), hiszen a távozók létszáma egyre szaporodik. Ráadásul a magyarok 63 százaléka egyre inkább az unióhoz tartozónak érzi magát, több mint a felük felgyorsítaná a tagállamok közötti integrációt. A Bertelsmann Alapítvány tavaszi felméréséből pedig az is kiderült: a 15 és 24 év közötti, német, osztrák, lengyel, szlovák, cseh és magyar fiatalok körében sok szempontból a honfitársaink a legelkötelezettebbek az európai integráció mellett. Az EU-projekt támogatottsága Németországban volt ugyanis a legnagyobb (87 százalékos), de Magyarország a második (79 százalékos). A magyar fiatalok az EU legnagyobb hozadékának a tagállamok közötti békét tartják (78 százalék), ezt követi az unión belüli munkalehetőségek (66 százalék), tanulási lehetőségek (62 százalék). - B.I.M.

Frissítve: 2017.07.28 23:49

Az elszálló zöldség és gyümölcsárak gyengítik a forintot

Publikálás dátuma
2019.03.19 07:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az infláció egyik motorja az élelmiszerek, azon belül is a zöldségek és egyes gyümölcsök árának a dinamikus emelkedése. Csökkent az export, a termőterület és a termelési kedv is a kertészeti ágazatban.
Megette a fene – legyint a Lehel téri vásárcsarnok egyik zöldségeladója: korábban még három-négy kiló burgonyát vittek a vásárlók, mostanában csak egy kilóval távoznak. Az utóbbi időszakban alaposan megugrott a krumpli ára, így néhány hónapja még 160-170 forint volt kilója, most 240-290 forint között sávban mozog a piacon. - Vevő nincs, inkább csak érdeklődő – mondják egy másik, belvárosi piacon. „Jönnek be az emberek de gyakran sarkon fordulnak az árakat látva” - mondja az eladó, aki azzal is humorizál, hogy a főnöke inkább turistalátványosságnak tartja őt.  Olyan drága a burgonya, hogy már darabra is adják az Auchan hipermarketjeiben, adták hírül nemrég fotókkal illusztrálva. Kétségtelen, egy év alatt a zöldség-gyümölcs árak -  ezen belül az egyik alapvető élelmiszeré, a burgonyáé is - átlagosan 23,3 százalékkal emelkedtek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint. A korábbi évektől eltérően a hazai burgonya március helyett már februárban gyakorlatilag eltűnt a boltokból. Régebben ilyenkor érkezett az import, amely kordában tartotta az árakat, csakhogy a magyar gazdáknál is súlyosabban érintette a tavalyi aszály a legjelentősebb európai termelő országokat, mint Németország, Franciaország, vagy Lengyelország, ahol a terméskiesés mértéke elérte a 30-40 százalékot. A rendszerváltás előtti évtizedekben évi 2-3 millió tonna burgonya is termett itthon, de ez mára 340-400 ezer tonnára csökkent, ami a hazai igényeket sem fedezi. Pár hete még 280 volt – tájékoztat a terézvárosi Hunyadi téri csarnok árusa, akinek pultjánál jelenleg 300 forintot kell fizetni egy kiló burgonyáért. Ez még magyar krumpli - fűzi hozzá. Nem tudni, meddig tart ki a hazai készlet, de a „főnök” már szólt, hogy rövidesen jön a külföldi burgonya, amit várhatóan 350-ért adnak majd. A (magyar) vöröshagyma kilója egyébként már most 350 forintba kerül. A hagyma jóval drágább, mint a krumpli – csodálkozik rá maga is a ritkán tapasztalható árfordulatra az árus.  Az ok ez esetben is az, hogy hagymából is kevesebb termett a vártnál. A tavalyi aszályos év nyomán a zöldség-gyümölcs export összetétele is alaposan beszűkült. Jószerivel megszűnt a vöröshagyma, fokhagyma, málna, egres, fekete, piros és fehér ribiszke, szamóca kivitele, de kisebb volt a hozam káposztából, a sárgarépából és a petrezselyemgyökérből is.  A gyümölcsösökben a csapadékhiány és a hőség nem tett akkora kárt, sőt, éppen a tavalyi márciusi fagy miatt termett kevesebb kajszi és őszibarack – említette lapunknak Apáti Ferenc, a FruitVeB a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke. A szakember hangsúlyozta, az ősz óta emelkedő zöldségárak nem egy tendenciát jeleznek, hiszen a zöldség-gyümölcs árak egyébként is hullámzóak. Mint emlékezetes a gyümölcstermés 2017-ben volt nagyon gyenge az áprilisi hideghullám miatt, s ez magasra emelte az árakat. A múlt évben viszont elmaradtak a károsító tavaszi fagyok, az átlagosnál is magasabb hozamok voltak, mert a fák „kipihenték” magukat. A komoly fagykárt szenvedett kajszit, illetve őszibarackot kivéve, a fogyasztók számára igen kedvező áron kínálták a gyümölcsöket a kereskedők, őstermelők.  A málna, szeder, a fekete ribiszke hazai termőterülete egyre zsugorodik, sőt egyes tájakon meg is szűnt, mert ezek a növények egyre nehezebben viselik a megváltozott éghajlati viszonyokat. Ám drámai változások történtek a zöldségágazatban is. Az intenzív, nagy élőmunkaigényes szabadföldi, illetve fóliás, hajtatott zöldségek termőterülete az elmúlt 15-20 évben mintegy 40 százalékkal csökkent. A fóliák, üvegházak területe 6700 hektárról nagyjából 3700 hektárra zsugorodott. A szabadföldi zöldségek területe 50 ezer hektárról 30 ezer hektárra csökkent. Csak a csemegekukorica és a zöldborsó őrizte meg korábbi pozícióját. A visszaesésben közrejátszik az is, hogy az eltűnőben lévő gyümölcsfajtákhoz hasonlóan a legtöbb szabadföldi zöldség termesztése is nagyon élőmunkaigényes, s az elmúlt 8-10 évben kritikussá vált a mezőgazdaságban is a munkaerőhiány.  Visszaveti az ültetvénytelepítési kedvet az is, hogy a zöldség-gyümölcstermesztés nagyon tőkeigényes. A szántóföldi növények termelési költsége hektáronként 200-400 ezer, míg a szabadföldi zöldség, illetve gyümölcstermesztésben ez az összeg már 1-6 millió forint közé esik, a fóliás kertészeté pedig már 15-40 millió forint is lehet, míg az üvegháziaké hektáronként akár a 40-80 millió forintot is elérheti a fajtól, fajtától függően. Nem csoda, hogy sok kertészettel foglalkozó gazda a sokkal kevésbé kockázatos, valamint jóval kisebb tőke- és munkaerő-igényű szántóföldi termelésre áll át – mondta Apáti Ferenc. Egy jól gépesített, gabonával, olajos magvakkal foglalkozó gazdaságban 100-150 hektárt egy ember megművel, a kertészetben pedig akár 10-30 emberre is szükség lenne, sőt hajtatott termesztésben egy hektárra kell 5-10 főnyi munkaerő. Az uniós területalapú támogatás hektáronként pedig mindkét ágazatban hektáronként 68-70 ezer forint, ám a költségekhez mérten óriási az aránytalanság. Ma már szabadföldi zöldséget termelni öntözés nélkül, lehetetlen, de a gyümölcsösökben is kevés kivétellel, szükség lenne a vízutánpótlásra - állítják a szakemberek. Egy korszerű öntözőrendszer kiépítése hektáronként legalább 1 millió forint. A szabadföldi zöldségek termőterületének háromnegyede, míg a gyümölcsösök csupán negyede öntözött jelenleg. A zöldségágazat az utóbbi évtizedben gyorsabban fejlődött, mint a gyümölcsszektor és ezért kisebb a lemaradása az európai élmezőnytől. A gyümölcstermelők 10-15 százaléka fejlesztett ki magas színvonalú gazdaságot, a 80 ezer hektár 30-40 százalékán. A termőterület egyharmadán küszködik a gazdák legalább fele, akik versenyképtelenek és csak a támogatások tartják életben a vállalkozásaikat. Elengedhetetlen 5-8 éves távlatban a technológiai és fajtakorszerűsítés, hogy akár egyharmaddal kisebb területen a jelenlegi mennyiséget stabilan azonos minőségben produkálhassa az ágazat. Sajnos a piaci verseny kegyetlen, nem ismeri a szociális érzékenységet, kizárólag a versenyképesség dönti el, ki maradhat a piacon – figyelmeztetett Apáti Ferenc, a FruitVeB alelnöke.  

Darabáras burgonya

Az online élelmiszerpiacon bevett gyakorlat szerint, lehetőség van a legtöbb gyümölcs és zöldség, így minden burgonyafajta esetében is a rendelt mennyiséget darabonként megjelölni - adott magyarázatot a  Adorján Abigél, az Auchan áruházlánc kommunikációs menedzsere arra, miként születhetett a darabáras krumpliról szóló hír. A vevők általában egzotikus gyümölcsök és különleges zöldségfélék esetében veszik igénybe ezt a szolgáltatást. A vásárlás végösszegét azonban minden esetben egységesen a kilogrammban feltüntetett ár alapján határozza meg a rendelési rendszer. A darabonkénti vásárlásra az üzletekben is lehetősége van a vásárlóknak – tette hozzá.

Élesedik a verseny az élelmiszer-házhozszállításban

Elérte a nettó 425 milliárd forintos éves forgalmat a hazai online kiskereskedelem tavaly, ami 17 százalékos növekedést jelent. A webes kereskedelem így már a 4,5 százalékát adja a teljes magyar kiskereskedelmi forgalomnak – derül ki a GKI Digital adataiból. Az online vásárlók számának növekedési üteme azonban évről évre lassul: jelenleg 3,2 millió magyar rendel évente legalább egyszer webáruházból. Az online szektor növekedése így elősorban attól függ, hányszor és milyen értékben rendelnek ezek a vásárlók. A kereskedőknek érdemes a gyorsabban forgó napi fogyasztási cikkek irányába is nyitniuk. Tavaly a műszaki terület után az FMCG (gyorsan forgó fogyasztási cikkek) területe bővült a legdinamikusabban az e-kereskedelemben, azon belül is az online élelmiszer szegmens. Utóbbi terén tavaly már élénk verseny folyt a Tesco és az Auchan online áruházai között. A háztartási cikkek és drogériai termékek területén is erősödik a verseny, a Rossmann után tavaly a DM is elindult saját webáruházával. A GKI Digital szerint a most még gyerekcipőben járó online FMCG-piac egyre inkább a tőkeerős multik játéktere lesz. V. A. D.

Magyar füge, kiwi, banán is terem

A magyar gyapot termesztés megbukott az ’50-es években, mert a politikai akaraton kívül semmilyen más feltétel nem volt meg a sikerhez.Egyelőre még a magyar narancsra is várni kell, mert még a kicsi, sárga és savanyú sem teremne meg a hazai gyümölcsösökben. A szakértők szerint középtávon a mediterrán gyümölcsfajták hazai elterjedésének nincs nagy valószínűsége, de választékbővítésre már ma is termelnek a hazai gazdák bizonyos déligyümölcs és egyén haszonnövény fajtákat. Megfelelő mikroklímájú területeken viszont, ahol télen sem csökken a hőmérséklet mínusz 10 Celsius fok alá, már jelenleg is termesztenek meleg- és napfény igényes növényeket. A füge például évszázadok óta a magyarországi kertek szél és fagyvédett zugainak kedvelt gyümölcse, holott igazán a mediterránum, illetve Észak-Afrika a fő termőterülete. Újabb vendég viszont a kiwi, amelyet néhány éve kezdtek termeszteni például Dél-Zalában. Ma már szabadföldön, hektárnyi méretű területeken terem ez a kedvelt délgyümölcsöt. Sőt, egyes vizsgálatok szerint a hazai kiwi vitamin és ásványisó tartalma magasabb az importénál. Ennek oka egyebek mellett, hogy frissen fogyasztható és nem csökkenti az értékes beltartalmat a szállítás, raktározás. Ma már tonnában mérik a termést és néhány éven belül a hazai piacokon akár a forgalom 3-4 százaléka is hazai termesztésű gyümölcs lehet. A füge mellett a rizs is régóta termesztett haszonnövény Magyarországon középső részén, pedig Ázsia az őshazája és ma is ott terem a világ rizskészletének túlnyomó többsége. A Dráva mentén viszont az utóbbi időszakban szóját is termesztenek, amit egyébként főleg Brazíliából importálunk. Ráadásul a magyar szója nem génkezelt, ami sok felhasználónál, állattenyésztőnél fontos szempont. Üvegházakban termesztenek citromot, narancsot, banánt is, de ezek, legalábbis még jó ideig nem érik el a kereskedelmi mennyiséget. A déligyümölcsök felbukkanása új gondokat is hozhat, hiszen ha megjelennek a kártevőik, azoknak Magyarországon egyelőre nincsenek természetes ellenségeik. 
Frissítve: 2019.03.19 07:42

Ukrajnában már nem hisznek a csodában

Publikálás dátuma
2019.03.18 11:00
Zelenszkij mögött is egy oligarcha áll
Fotó: AFP or licensors/ SERGEI SUPINSKY
Igen furcsa, nehezen megmagyarázható jelenség zajlik az ugyancsak elnökválasztásra készülő Ukrajnában. Az, hogy a komikus színész Volodimir Zelenszkij vezeti az elnökjelöltek népszerűségi rangsorát jelzi, hogy az ukrán lakosság sem bízik politikusaiban, politikai pártjaiban. A kampány „furcsasága” azonban nem is Zelenszkij vezető pozíciójában, hanem Petro Porosenko hivatalban lévő államfő hétről-hétre erősödő népszerűségében rejlik. A március 15-én nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint továbbra is a komikus vezeti az elnökjelöltek rangsorát, támogatottságát az utóbbi két hétben is növelni tudta. Zelenszkijre most a biztos szavazók 28 százaléka voksolna, viszont tovább erősödött Porosenko is, aki már 19,6 százalékon áll, Julija Timosenko pedig, aki az utóbbi két évben töretlenül vezette a politikusok népszerűségi listáját, már csak 14,8 százalékra számíthat. Február végén Porosenko és Timosenko támogatottsága még fej-fej mellett, 16,6 illetve 16,2 százalékon állt. (Az elnököt tavaly év végéig, a Kercsi-szorosban történt orosz agresszió előtt még 10 százalék alatt mérték.) Mindezek ellenére a különböző intézetek felméréseiben egybehangzóan az választói vélemény kerül többségbe, hogy az elnökválasztást végül Petro Porosenko fogja megnyerni. Az okokat csak találgatni lehet. Az ukrán többség vagy nem hisz a voksolás tisztaságában vagy azzal számol, hogy a hagyományos politikai elit a második fordulóban minden köztük lévő ellentét dacára összefog a „kibic” Zelenszkij ellen. (Az első fordulót március 31, a másodikat április 21-én rendezik.) Hogy ez mennyire valószínű? A kampányban eddig Timosenko elsődlegesen Porosenkot és nem Zelenszkijt támadta. A színész kapcsán a volt miniszterelnök úgy vélekedett, semmit nem jelent az, hogy pillanatnyilag ő vezet. Szerinte az emberek kiábrándultak a jelenlegi hatalomból, sokan a létminimum alatt tengődnek, arra voksolnak majd, hogy boldogabbak legyenek Ukrajnában. Timosenkonak vélhetően csak részben van igaza. Ezt a kiábrándultságot tükrözik éve óta a felmérések, csakhogy a teljes politikai osztályból való kiábrándultságot, hiszen alig akadt olyan párt és politikus, akinek sikerült kétszámjegyű népszerűséget elérnie. Zelenszkij szilveszterkor jelentette be hivatalosan indulását az elnökválasztáson, azóta hétről hétre erősödik. Az ő népszerűsége kétségtelenül politikán kívüliségéből adódik, Porosenko felemelkedésére azonban nincs igazán magyarázat. Miért és mitől gondolkodnak hirtelen másképpen az ukrán szavazók, akik az utóbbi években ritkán taksálták 10 százalék fölé a csokoládékirály elnököt? A minden ukrán választás esetében levegőben lógó orosz beavatkozás veszélye sem magyarázat rá, hiszen a jelöltek közül Moszkvának épp Porosenko a legrosszabb, mert egyértelműen ő az Európai Unió és az Egyesült Államok favoritja határozott európai és euroatlanti integrációs elkötelezettsége miatt. A kezdeti figyelmeztetések is arról szóltak, hogy a Kreml mindent megtesz Porosenko győzelmének megakadályozása érdekében, de úgy tűnik, e téren Putyin alulmaradt a nyugattal szemben. Timosenko mára elveszítette nyugat-európai támogatottságát ellenzékben tanúsított populista megnyilvánulásai, illetve a nemzetközi hitelek feltételének számító reformok mögüli kihátrálása miatt, az Egyesült Államok pedig attól is tart, hogy ő kiegyezne Putyinnal az Ukrajnán keresztüli gázszállítások kapcsán, ami az Északi Áramlat ez év végi megnyitásával párosulva igencsak rontaná az amerikai palagáz európai értékesítési esélyeit. Porosenko és a hatalmi gépezet viszont egyértelműen Zelenszkijre összpontosít. Rendőrségi lehallgató készülék elemei kerültek elő irodája közelében, nem engedték fellépni társulatával,  nemrég pedig azt jelezte a színész, hogy rendőrségtől származó információi szerint őt és humorszínházát pénzmosással próbálja hamisan megvádolni a regnáló hatalom. Zelenszkij azonban, bármennyire kívülálló, esetleges győzelme mégsem ugyanazt jelentené Ukrajnában, mint Zuzana Caputováé Szlovákiában. Caputova és a Progresszív Szlovákia önerőből nőtt ki, Zelenszkij mögött viszont ugyanúgy egy erős oligarcha áll, mint az ukrán politika más szereplői mögött. A humorista felemelkedéséhez kellett a maga is oligarcha Porosenko egyik ellenfele, Igor Kolomojszkij is, ami azt sugallja, bárki nyerje meg ezt a viadalt, alapvető változásra aligha lehet számítani Ukrajnában.  

Ukrán pártok népszerűsége

Ukrajnában idén ősszel rendeznek parlamenti választást. A  három legnépszerűbb elnökjelölt pártja is élen áll,  a szélsőséges és radikális nacionalista formációk meggyengültek. - a Nép Szolgája párt 21,5 százalék (Zelenszkij) - Batykivscsina 18,7  (Timosenko) - Porosenko Blokk 14,2 százalék - Oleh Ljasko Radikális párt 4 százalék - Szvoboda 3 százalék - Nemzeti Hadtest 1 százalék

Témák
Ukrajna
Frissítve: 2019.03.18 11:00