Egy szétvert oázis és egy méregdrága kősivatag – tájépítészeti-városfejlesztési szempontból ez a most véget ért vizes vb mérlege. Ha onnan nézzük, hogy mit kaptak a budapestiek a világbajnokságnak köszönhetően az adóforintjaikért, a kép még gyászosabb: alig valamit, viszont nagyon sokat veszítettek.
A legfájóbb kétségkívül a Dagály strand, amely Budapest (és különösen a pesti oldal) olcsó és jól megközelíthető helyszínei közé tartozott. A Dagály szempontjából már az előkészületek is rosszul kezdődtek: 2015-ben a Budapesti Közlekedési Vállalat 52 milliárd forintos adósságának átvállalása fejében a strandot a kormány állami tulajdonba vette, mondván, hogy annak területe a 2017-es vizes világbajnokság fő helyszínéül fog szolgálni. Az átépítés tömeges fakivágással kezdődött, a zöldek 100 és 160 közé teszik az elpusztított fák számát, áldozatul esett többek között az emblematikus Duna-parti jegenyesor egy része is. Az építők azt ígérték, hogy 106 új fa elültetésével pótolják a letarolt növényzetet, de egyrészt bejárási lehetőség híján lehetetlen ellenőrizni, hogy ez valóban megtörtént-e, másrészt a (minimálisan) kivágott száz kifejlett fa helyett 106 facsemete elültetése még a hatályos, meglehetősen engedékeny szabályozás előírásainak sem felel meg, hiszen a kivett példányokat nem darabra, hanem az ökológiai egyenértékűség elve alapján kell pótolni, vagyis legalább a törzsek körméretének egyeznie kell.
Hogy magát a Dagály strandot miért kellett már tavaly bezárni (és miért nem fog a helyiek meg a strandhasználók szerint soha többé kinyitni), az a fentiek fényében sem világos. A Duna Aréna nem a Dagály helyére, hanem a (volt) strand mellé épült, és a strand területére semmi sem került a rendezvény fő infrastrukturális elemei közül. A kormány részéről sokáig az volt a mondás, hogy a rejtélyes Fina Falut építik oda, ezt azonban maga az akkor még pozícióban lévő Gyárfás Tamás cáfolta. Ezután Fina Marketnek kezdték hívni azt a komplexumot, amit a strandnak kell majd befogadnia végül a korábbi strandmedencéket leváltó melegítő medencéken túl az ajándéktárgy-árusítás került ide, ami csekély vigasz a strand elvesztéséért.
„A Forgách utcai metrómegállótól az úszóarénáig, illetve a pesti rakparton épülő sétánynak köszönhetően gyalogosan és kerékpáron, míg a közeli kikötőt használva vízi úton is könnyedén megközelíthető a létesítmény. Az újonnan megépített, közel egy kilométeres gát pedig megoldja a kerület egy évtizede húzódó árvízvédelmi problémáját” - ígérte korábban Fürjes Balázs kormánybiztos. A parti sétányból, ami egyébként Budapest sok évtizedes, ám eddig kizárólag látványtervekben realizálódó álma, végül egy növényzetmentes, lehangoló betoncsík lett, elsősorban a vizes vb tereprendezési igényeihez hangolva: ültettek ugyan néhány fát is, de azok mára nagyrészt elszáradtak, és a számuk amúgy sem jelentős. Ellenben a korábban nagyrészt füves parti sáv fáit nagyrészt kivágták. Sikerült azt az Európában bizonyára példátlan bravúrt is végrehajtani, hogy kialakítottak egy teljesen árnyékmentes játszóteret. Az egész „fejlesztés” központi motívuma az ún. sétányt a Dunától elválasztó „gyalogkerítés”, aminek semmilyen funkciója nincs: egy hároméves gyerek is könnyedén átjut rajta, viszont láthatóan nem volt olcsó – mintha a cél nem is használhatóság lett volna, hanem az, hogy adott mennyiségű betont és acélt mindenképpen be kell építeni.
A legfurább azonban a kormánybiztosi ígéretben szereplő gát. A témával foglalkozó fővárosi tanulmány szerint mindenképpen meg kellett építeni (az alacsony védvonal miatt itt sokkal inkább, mint mondjuk a Rómain), de nem csak egy kilométeres hosszban, az aréna közvetlen közelében, hanem jóval hosszabban. Így ugyanis semmi értelme mindaddig, míg a többi hiányzó gátszakaszt - talán majd egy következő sportesemény kedvéért - valamikor ki nem alakítják.
Gratulált a sport a politikának
Kijelenthető, hogy Magyarország sikeresen rendezte meg a 17. vizes világbajnokságot, ehhez a vizes sportágak nemzetközi szövetségének (FINA) bizalma, támogatása és a magyar emberek összefogása is kellett - mondta Kövér László házelnök szombaton.
A FINA elnökségének fogadásán, az Országgyűlésben Kövér László elmondta, kívülállók számára akkora őrültségnek tűnhetett, hogy Magyarország beugróként megrendezi a 2017-es világbajnokságot, mint 27 méter magasból leugrani - utalva ezzel a Batthyány téren felállított toronyra, amelyről a versenyzők ugranak. "Többen gondolták, hogy nem fogjuk túlélni" - tette hozzá a házelnök. Szerinte most már "megkockáztatható", hogy Magyarország sikeres volt. Úgy vélte, összefogott a politika, a kormány, amely stratégiai ágazatnak tekinti a sportot, az Országgyűlés, az önkormányzatok, a gazdasági ágazat szereplői, a beruházások kivitelezői is. Kövér reményét fejezte ki, hogy ez az összefogás beépül a közgondolkodásba és az örökségünk részévé válik. Hozzátette: a magyar versenyzők által megszerzett érmekkel példaképet állítottak a fiatalok elé, a létesítmények pedig nem csak Magyarország, hanem a világ vizes közösségének a kincsét is gazdagítják.
Kövér László a Nemzetközi Úszó Szövetség díját vette át Julio Cesar Maglione-tól, a szövetség elnökétől az Országház Vadásztermében. Orbán Viktor miniszterelnök múlt hétfőn vette át a FINA legrangosabb kitüntetését az elnöktől az Országház Gobelin termében, a vizes vb kiváló lebonyolításáért.
FOTÓK: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN, BRUZÁK NOÉMI
A FINA magas rangú kitüntetését kapta múlt szerdán, a Pesti Vigadóban tartott fogadáson Seszták Miklós, a vb szervezőbizottságának elnöke, nemzeti fejlesztési miniszter. A héten szintén rangos kitüntetést kapott Tarlós István főpolgármester. arany plakettet Gyárfás Tamás, a FINA legszűkebb döntéshozó testületének tagja. Rangos elismerésben részesült a szervezőbizottság két operatív vezetője, Szántó Éva ügyvezető igazgató és Balogh Sándor gazdasági igazgató, továbbá Tóth József, a XIII. kerület polgármestere. A FINA harmadik legrangosabb kitüntetését vehette át Csurka Gergely, a szervezőbizottság vezető tanácsadója, akinek a vb mellett a hét éve a FINA Magazine-nál végzett szerkesztői munkáját ismerte el a nemzetközi szövetség. Kitüntették az önkéntesek csapatát, továbbá arany plakettet kapott több kiemelt nemzeti főtámogató, így az eseményt közvetítő MTVA is. Ezüst plakettet vehetett át az uszodát tervező építész, Ferencz Marcel, az építést irányító Fodor Tamás, és a Budapesti Sportközpontok, illetve az esemény nemzeti támogatói is elismerésben részesültek.
Rólunk írták
The Telegraph: Nem hiszem el, hogy 62 éves koromig vártam Budapest felfedezésével. (Anthony Horowitz turisztikai szakíró)
Yes! Magazine: A múlt héten jöttem vissza Magyarországról, ahol azt fedeztem föl, hogy nem is állnak olyan rosszul a dolgok az Egyesült Államokban.
Associated Press: Az óriástoronyugrás budapesti helyszíne lenyűgöző volt, a sportolók mögött hatalmas neogótikus épület látszott, amely az ország kormányának székhelye (sic).
Swimming World: Amennyire tudni lehet, a férfi vízilabda döntőn egy jó helyre szóló jegyért az üzérek 150 ezer forintot is elkértek, miközben a hivatalos ár ötezer forint volt.
Canadian Broadcasting Company: Marketing-csodagyerektől ambiciózus üzletasszonyig és kezdő szakszervezet-alapítóig a Vasladyként emlegetett magyar úszó, Hosszú Katinka tudja, hogyan keltsen hullámokat – a medencében és azon kívül.
