Urbán Csilla;

Libanon;menekültek;felújítás;Pázmány Péter Katolikus Egyetem;Külgazdasági és Külügyminisztérium;templomrekontsrukció;

2017-08-03 07:45:00

Álszent segítség a libanoni keresztényeknek

Csaknem 463 millió forinttal támogatja a magyar állam libanoni templomok rekonstrukcióját. Így segítenék a keresztény közösségek helyben maradását, miközben Libanon legkomolyabb problémája a másfél millió menekült. Harmincegy helyszínen zajlik majd a rekonstrukció, a felújítandó templomok között van középkori, XVIII-XIX. századi és modern is, egy-egy helyszín támogatása pedig 2-27 millió forint között mozog. A több százmilliós projektet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) irányítja majd, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) lapunknak adott válasza szerint az egyetem Régészettudományi Intézete és az Egyházrégészeti Kutatócsoportja vesz majd részt a munkában. A minisztérium szerint a helyszínekre a libanoni fél tett javaslatot, az összegeket az egyetem libanoni partneregyeteme, a USEK (Université Saint-Esprit de Kaslik) műemlékes szakemberei javasolták, őket pedig a libanoni Külügyminisztérium kérte fel erre. A minisztérium szerint a projekt részletes ütemtervének kidolgozása még zajlik. Azaz nem tudni, mikor kezdődik és mennyi időt fog igénybe venni a 31 templom felújítása. Kérdéses azonban, hogy a menekültválsággal küzdő Libanon támogatására és a helyi keresztények megmaradásának elősegítésére a templomrekontsrukció-e a legalkalmasabb eszköz.

A PPKE kutatói számára a terület nem ismeretlen. A Régészettudományi Intézet munkatársai 18 éve végeznek kutatómunkát a Közel-Keleten, Libanonban, Szíriában és Iraki Kurdisztánban. Libanonban például az USEK-kel együtt az UNESCO világörökség listáján is szereplő Qadísha-völgyi középkori kolostorok egyikén végeztek már ásatást.

A kérdésre, hogy a magyar kormányon kívül finanszírozza-e további fél a rekonstrukciókat, és hogy az összegek fedezik-e a felújításoknak, nem kaptunk választ. Az azonban biztos, hogy az Orbán-kormány a külföldi keresztény felekezeteknek utalt pénzekkel és a tavaly létrehozott keresztényüldözés elleni helyettes államtitkársággal a keresztényüldözés elleni küzdelem élharcosának tekinti magát a Közel-Keleten.

A 4,4 milliós Libanonban él a legnagyobb keresztény közösség és itt a legváltozatosabb a vallási összetétel a Közel-Keleten. Hivatalosan 1932 óta nem volt népszámlálás, így különböző adatok vannak arról, hogy pontosan melyik felekezetnek hány tagjai van. A muzulmánok arányát 54-59 százalékra teszik (szunnniták és síiták körülbelül ugyanannyian vannak), a keresztényekét pedig 39-41 százalékra. Közülük a legnépesebb a maronita egyház (becsült arányuk 21 százalék és az ő egyetemük az USEK), rajtuk kívül vannak még görögkatolikusok, melkiták, protestánsok, örmény és szír ortodoxok és katolikusok. A vallási összetettséget a politikai hatalommegosztás is tükrözi: az elnöknek maronitának, a miniszterelnöknek szunnitának, a parlament elnökének pedig síitának kell lennie. A vallási közösségek nagyrészt kiegyensúlyozottan élnek egymás mellett, Libanonnak nem is ez a legégetőbb problémája. Sokkal inkább a menekültválság: másfél millió, főleg szíriai és kisebb részben palesztin menekült él az országban. A menekültek hatalmas megterhelést jelentenek a gazdaság és az iskolarendszer számára, miközben a helyi vallási közösségek a menekülők Libanonban maradása esetén az egyensúly felborulásáért aggódnak. A szír menekülők nagy része ugyanis szunnita, ami nemcsak a muzulmán-keresztény arányt, hanem a síita-szunnitát is felborítja. Ráadásul a térségben a szélsőséges iszlám megerősödése ugyanúgy veszélyt jelent a muzulmán népességre, mint a keresztényre.

Libanon számára a kivándorlás is nagy problémát jelent, ez azonban nemcsak a keresztények helyben maradásáról szól. A kivándorlók és leszármazottaik, azaz a diaszpóra közel 10 milliós és az elmúlt években is sokan elmentek Libanonból. A migrációs hullámok ugyan valóban csökkentették a keresztények arányát, a bejrúti Information International 2014-es emigrációs felmérése viszont azt mutatja, hogy a muzulmánok nagyobb arányban hagynák el jelenleg az országot ha tehetnék, mint a magukat kereszténynek vallók. Azt ugyan nem tudni, mennyire volt reprezentatív ez a felmérés - néhány éve a Gallup kutatócég is hasonlóan mért -, az azonban árulkodó, hogy a kivándorlás okaként a politikai rendszer és a menekültválság által megterhelt gazdaság instabilitását és a jól fizető munkahely hiányát jelölték meg, nem pedig a vallásgyakorlás ellehetetlenítésére hivatkoztak.